Alacsony bérekre és fizetésbeli megkülönböztetésre panaszkodnak a kecskeméti buszvezetők. A szolgáltató cég jelenlegi sofőrállománya szűkösen elegendő a személyszállítási feladatok ellátásához, ezért távolabbi városokból is toboroznak buszvezetőket. Így érkeznek sofőrök például Siófokról, Mezőtúrról és Pécsről is. A korösszetétel is problémát jelent: bár akadnak harmincas és negyvenes éveikben járó munkatársak, a cég hetven év felettieket is alkalmaz a volán mögött. Több kecskeméti sofőrrel is beszéltünk, akik elmondásuk szerint az alacsony bért tartják a legnagyobb problémának. Külön sérelmezik, hogy a távolabbról érkező külsős sofőrök gyakran magasabb fizetést kapnak, mint a helyiek. Természetesen nem azt szeretnék, hogy mások bérét csökkentsék, hanem azt, hogy mindenki fizetését emeljék. Információink szerint március közepén tárgyalásra kerül sor a munkavállalók érdekeit képviselő szakszervezet és a munkáltató, az INTER TAN-KER Zrt. között. Ha a felek nem jutnak megállapodásra, a sofőrök akár sztrájkra is készek munkakörülményeik javítása érdekében.
Riportunk háttérbeszélgetésekre épül. Bár több buszsofőrrel beszélgettünk hosszan, mindegyikük azt kérte, ne közöljük a nevüket.
– Minden felelősség az enyém, és itt hibázni nem lehet, mert annak súlyos következményei lehetnek – mondta kérdésünkre a neve elhallgatását kérő buszsofőr, amikor arról kérdeztük, miért keresték meg problémájukkal a KecsUP Híreket. – Szeretnénk, hogy minél többen tudatában legyenek: miközben veszélyes és felelősségteljes munkát végzünk, mennyire nem vagyunk megbecsülve. Ezt már sokszor jeleztük befelé. Eredmény nélkül.
A sofőrök még 2023-ban alapították szakszervezetüket – amely csatlakozott a Multinacionális Cégek Dolgozóinak Szakszervezetéhez –, hogy egységesebben léphessenek fel érdekeik védelmében. Egyik tagjuk elmondta, hogy a cégvezetés nem fogadta kitörő örömmel az érdekképviseleti szervezet létrehozását. Egy neve elhallgatását kérő sofőr arról számolt be, hogy a vállalatnál olyan véleményt is hallott, hogy nincs szükség szakszervezetre, hiszen a cég egy „kis, családias vállalkozás”, ahol meg lehet beszélni a problémákat.
A buszvezetők szakszervezete kevés nyilvánosságot kap azért is, mert még azok a tagok is, akikkel beszéltünk, mindannyian kérték, hogy nevüket ne említsük. Egyikük, aki a Kecskeméti Közlekedési Központ (KeKo) és az INTER TAN-KER együttműködésének kezdete óta (2019-2020) dolgozik sofőrként, elmondta, hogy a szakszervezetnek körülbelül 50 tagja van, míg Kecskeméten összesen 100-120 sofőr dolgozhat.
Sürgeti a béremelést, mivel bére óránként jelenleg nem éri el a nettó 2 ezer forintot, miközben havi 176 órát dolgozik veszélyes és megterhelő körülmények között.
Szerinte havi 340-350 ezer forintból nem lehet megélni, ezért maszek munkát is vállal, hogy családját el tudja tartani. Hozzáteszi: a felesége is hiába dolgozik reggeltől estig az egyik önkormányzati cégnél, a nettója így sem éri el a nettó havi 300 ezer forintot.
– A más városokból érkező és másodállásban lévő sofőrök helyzete sem sokkal jobb – mesél tovább a kialakult helyzetről. – Habár ők valamivel magasabb, nettó 2800 forint körüli órabért kapnak. Esetükben a munkakörülmények is jobbak: ha éjszakára Kecskeméten kell maradniuk, szállásukat kifizetik, és némi bónusz is jár nekik. De kecskemétiek is vállalnak másodállásban buszsofőri munkát, köztük vannak rendőrök, katonák és tűzoltók is – mindenki a rendes munkahelyen lévő alacsony fizetések miatt vállal pluszmunkát – foglalja össze a buszvezető a rendelkezésére álló információkat.

– De ha már a körülményekről beszélünk, szívesen megmutatnám, hogy a Széchenyi téren lévő néhány négyzetméteres pihenőben több tucat sofőr osztozik egyetlen illemhelyiségen – ráadásul nincs külön női és férfi mosdó. Az apró helyiségben alig nyolc szék és egy kisasztal található. Ezt aligha lehet tisztességes munkakörülménynek nevezni, hiszen itt kellene megpihennünk és elfogyasztanunk az ételünket két járat közti szusszanásban – mesélte egyikük, kissé ingerülten.


