Bő két hétig tart és 26 helyszínen összesen 54 programmal várja az érdeklődőket a 40. Kecskeméti Tavaszi Fesztivál, amelynek nyitánya hagyományosan a Kecskeméti Képzőművészek Közösségének kiállítása a Hírös Agóra Kulturális Központban – itt jártunk mi is pénteken.
A terembe belépve a tekintetet egyből megragadja a három acélfej – Ulrich Gábor számunkra megfejthetetlen kóddal-rövidítéssel elnevezett sorozata, melynek darabjai a SEZF-I., II. és III. címet viselik. Pironkodva bevalljuk Gábornak, nem értjük a dolgot, és készségesen elárulta a megfejtést: „egyszerűen csak csúnyán kell írni az átvételi lapra a SELF-et”. Ez hát az egymondatos története annak, hogyan lett három alkotás felirata is hibás a Tavaszi Tárlaton – persze ez mit sem von le a művek és a kiállítás értékéből.
„Már kicsit bánom, hogy annak idején mégsem sógyurmából készült berkenyevirágmolyokat kezdtem el csinálni” – írta ki nemrég Facebook-oldalára a neves animációs rendező és elismert képzőművész, a kecskeméti acélszobrász táborok oszlopos tagja, akinek sajátos humorát sokan ismerik a városban. Ezzel Ulrich Gábor talán arra célzott, hogy amennyiben nem acélból, hanem az ovisok kézműveskedésének alapanyagából formázná műveit, akkor valószínűleg könnyebb lenne őket ide-oda helyezni a polcokon, vagy felcipelni egy harmadik emeleti kiállítóterembe. Lehet, hogy a tárlat berendezését kicsit „súlyosbította”, de alkotásai kétségkívül időtállóak, beszédesek és mutatósabbak, mint holmi sógyurma-molyok. A valós és ideális énkép közötti viszonnyal foglalkozó Self-sorozat nemcsak szobrok, hanem grafikák témája is Ulrich Gábor művészetében.
A fejek tekintetét követve látunk színesebb és bájosabb alkotásokat is: például Horváth Mária, a Kecskeméti Rajzfilmstúdió alapító tagja, kétszeres Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező Valaha madarak voltunk című alkotásait, amelynek figurái a Cigánymesékből lehetnek ismerősek. Nagy Otília festőművész, pedagógus képe a várva várt és hamarosan beköszöntő tavaszi heteket idézi fel, amikor a fák virágba borulnak.
Csak pár kiragadott példa a Tavaszi Tárlatról, amely március 14-én, pénteken nyílt meg a Hírös Agórában, a Kecskeméti Tavaszi Fesztivál kezdeteként (és tart nyitva egészen április 6-ig). A fesztivált 1986 óta minden évben megszervezték a város kulturális intézményei, az idei tehát már a negyvenedik a sorban. Ahogy korábban is, most is a műfaji sokszínűség jellemzi, zenei, színházi, irodalmi, képzőművészeti eseményekből, programokból áll össze a kéthetes rendezvénysorozat kínálata, amely itt megtekinthető. Nem árt figyelembe venni, hogy jónéhány eseményre jegyet kell váltani.
De vissza a nyitóeseményre! A Kecskeméti Képzőművészek Közössége már 1988 óta fogja össze a város tehetséges alkotóit. Legfrissebb műveikből válogatták össze a tárlatot Balanyi Károly vezetésével, és a megyében élő művészek meghívásával tetettek nyitottabbá, nagyobb léptékűvé.
„Újra és újra megküzdenek azzal az örök kérdéssel, hogyan lehet a kortárs művészet egyéni, individuális világában egy megtartó erejű, egymást segítő közösséget több évtizeden át úgy fenntartani és gyarapítani, hogy közben képesek legyenek a folytonos megújulásra. A közösség erejét az adja, hogy sokszínűen, egyéni hangon, de az alkotás szabadságával és az értelmezés szabadságával élve fogalmazzák meg újra és újra üzeneteiket. Mi úgy hisszük, ez a sokszínűség, gondolati és formai gazdagság meghatározó eleme városunk kulturális életének, mindannak, amit képviselünk és amiben hiszünk” – mondta megnyitó beszédében Bán János kultúráért felelős alpolgármester.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész arról beszélt, hogy minden hasonló, átfogó képet nyújtani kívánó kiállításnak „egész egyszerűen sugároznia kell az annak a helynek a szellemét, ahol ezek a művek létrejöttek”, véleménye szerint ez pedig itt megtörténik: „ezek a művek sehol máshol nem születhettek volna meg, csak itt, a magyar Alföld kellős közepén”.
„Nem kell nekünk görcsösen arra törekedni, hogy amit zsigerből, az emlékeinkből, a szüleink, a nagyszüleink, vagy akár a dédszüleink emlékeiből építkezve összerakunk (…) az mindenáron valami olyan formában jelenjen meg, mint ami valamelyik művészeti divathullámba beleilleszkedik. (…) Ez a kiállítás nem a trendekről szól. Nem arról szól, hogy ki mennyire próbál megfelelni bizonyos piaci irányzatoknak a világban, ki mennyire bújja a nemzetközi trendeket, mi éppen eladható, mi működik jól a művészeti piac tőzsdéjén. Ez az őszinteség kiállítása” – emelte ki Verebes György.
A 2025-ös Kecskeméti Tavaszi Fesztivál összköltségvetése 17 millió forint, ebből a legnagyobb rész a Hírös Agórának jutó támogatás, 11,9 millió forint (ennek körülbelül a fele, 6,1 millió a saját szervezésű program, 3,5 millió marketingköltség, a nagyobb tételek közül 700 ezer a Bozsó Gyűjtemény kiállítása, 600 ezer pedig az Ars Nova Énekegyüttes koncertje). A Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft. programjait 1,5 millió forinttal, a Katona József Múzeum eseményeit 1,1 millió forinttal támogatja az önkormányzat, a SZÍN-TÁR Színművészeti Egyetemek Találkozóját 1,4 millióval, míg a Kecskeméti Énekes Kör koncertjét félmillió forinttal.
