Több jelentős fejlesztési tervet hagyott jóvá a kecskeméti közgyűlés legutóbbi, februári ülésén, ezek célja a város infrastruktúrájának, szociális ellátásának és turisztikai vonzerejének növelése. Sikeres elbírálás esetén a fejlesztésekhez szükséges vissza nem térítendő, mintegy 4,2 milliárd forintot az Európai Unió biztosítja az Európai Regionális Fejlesztési Alapból a 2021-2027-es programozási időszakban.
A korábbi, a 2014–2020-as uniós költségvetési ciklusban Kecskeméten körülbelül 800 projekt részesült támogatásban, összesen mintegy 114 milliárd forint értékben. Ezek között szerepeltek önkormányzati és vállalati beruházások is. Az azt megelőző 2007–2013-as időszakban 1400 pályázat nyert el támogatást, körülbelül 100–110 milliárd forint értékben. Látható, hogy az elmúlt szűk két évtizedben Kecskemét önkormányzata jelentős európai uniós forrásokat használt fel városi fejlesztésekre, bár a város fideszes polgármesterének más erről a politikai véleménye.
Szemereyné Pataki Klaudia még 2022-ben az önkormányzati lapnak azt mondta, „csekély mértékű az Európai Uniós forrás, tehát a gazdasági élet, a piaci szereplők és a kormányzati oldal az, aki itt a fejlesztéseknél leteszi az erőforrásokat”. Akkor arról is beszélt, hogy az akkor már majdnem tíz éve terveken szereplő intermodális csomópont is elkészül; ez azonban a mai napig nem valósult meg.
A következő években is támaszkodna Kecskemét az uniós forrásokra
A magyar állam a „Fenntartható városfejlesztés” programjához az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERFA) összesen 200 milliárd forint értékben hívhatott le uniós támogatást a városok infrastruktúrájának és szolgáltatásainak fejlesztésére. Ebből a keretből Kecskemét önkormányzata az alábbi infrastrukturális és szociális fejlesztésekre nyújtott be támogatási kérelmet:
- Irinyi utca: A Károly Róbert körút és a Domby Lajos utca közötti, mintegy 300 méteres földút aszfaltburkolatot kap, gyalog- és kerékpárúttal kiegészítve. A projekt tervezett költsége 500 millió forint, a befejezés várható időpontja 2028.
- Mérleg utca: Az Alsószéktó városrészben található, 1000 méter hosszú útszakasz felújítása, beleértve a burkolat javítását és a kerékpársávok korszerűsítését. A projekt költsége 526,8 millió forint, a megvalósítás a következő három évben várható.
- Szociális bérlakások felújítása: Két leromlott állapotú szociális bérlakás korszerűsítése a Kórház utca 6. és a Dankó Pista utca 71. szám alatt. A munkálatok magukban foglalják az elektromos hálózat és az épületszigetelés felújítását, valamint a közművek teljes rekonstrukcióját. A projekt összköltsége bruttó 130 millió forint.
- Közösségi és egészségügyi központ Kadafalván: A tervek szerint egy 245,07 négyzetméteres létesítmény épül, amelyben gyermek- és felnőtt háziorvosi rendelők, védőnői szolgálat, valamint fiókgyógyszertár kap helyet. Emellett közösségi tér és parkolóhelyek kialakítása is szerepel a projektben. A projekt összköltsége bruttó 750 millió forint.
Továbbá fejlesztenék a Benkó Zoltán Szabadidőközpontot is. Ennek a projektnek a célja a külső tó környékének a megújítása, piknikliget kialakítása, a horgászturizmus fejlesztése, valamint a 49 méter magas domb turisztikai fejlesztése, beleértve a túraút kiépítését és a dombtető funkcionális átalakítását. A város erre 1,582 milliárd forint támogatást igényel.
Hosszú idő óta vár felújításra a Cifrapalota külső homlokzata, az épületet évekkel ezelőtt molinóval fedték körbe, miután a Zsolnay gyár majolika mázas pirogránit külső díszítőelemeit el kellett távolítani balesetvédelmi okok miatt. Az ikonikus szecessziós épület infrastrukturális fejlesztésére 750 millió forint támogatást kért az önkormányzat. Mindkét fejlesztési terv az unió ERFA beruházási alapjából valósulhat meg.
A 2021–2027 közötti időszakban az ERFA-források (összesen 226 milliárd euró) legalább 8 százalékát – nemzeti szinten – a fenntartható városfejlesztésre és az Európai Városfejlesztési Kezdeményezés létrehozására különítették el, ami lehetővé teszi a városi területek számára, hogy innovatív megoldásokkal kísérletezzenek a városi kihívásokra.
Hogy milyen fejlesztések valósulhatnak meg helyben, az függ a nagypolitikától is. A Brüsszel és a budapesti kormányzat között zajló politikai kartácstűz ugyanis mára odáig fajult a fennálló jogállamisági viták miatt, hogy Magyarország jelentős uniós forrásoktól esett el, amely a hazai fejlesztések alapját jelentő kohéziós alapokat is érinti. Eddig összesen 293 millió eurót vontak le a 2021–2027-es kohéziós forrásokból, melynek a hátteréről bővebben egy másik cikkünkben írtunk itt.
