Állásfoglalást kért Schmidt Mária, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány főigazgatója a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől, köteles-e válaszolni olyan sajtótermék közérdekű adatigénylésére, „amelyet jelentős mértékben külföldről finanszíroznak”. Kiderült, a Magyar Hang volt arra kíváncsi, hogyan költötték el azt a 3,9 milliárd forintot, amit a Puskás Múzeum létrehozására kaptak. Lapszemle.
Nagy mennyiségű, pénzügyi adatokra vonatkozó közérdekű adatigénylés érkezett a Magyar Hang című laptól a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítványhoz – számolt be róla a 24.hu. A Magyar Nemzet információi szerint ezért az alapítvány főigazgatója, Schmidt Mária állásfoglalást kért a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnökétől, azt kérdezve: ki kell-e adni adatok sokaságát, ha „azokat jelentős részben külföldről finanszírozott szervezet, újság kéri”?
Schmidt Mária azt is felvetette a Lánczi Tamásnak címzett levelében, hogy nem sérti vagy veszélyezteti-e Magyarország szuverenitását, ha egy közfeladatot ellátó szervnek a tevékenységével kapcsolatos pénzügyi adatai „külföldi szervezetek kezébe kerülhetnek”.
A főigazgató arra kérte a Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetőjét, hogy ha a jelenlegi jogszabályok alapján nincs lehetőség az ilyen szervezetektől érkező közérdekű adatigénylések teljesítésének megtagadására, de szuverenitásvédelmi szempontból aggályosnak tartja ezt fajta információ-szolgáltatást, akkor tegye meg a szükséges lépéseket a probléma megnyugtató megoldásáért.
