A víz hiánya és többlete is komoly kockázatokat rejthet magában – előbbiből van inkább kevesebb Kecskeméttől Újvidékig. Ma már csak a konteósok hirdetik, hogy badarság lenne a klímaváltozás, de mi, akik itt élünk a Homokhátságon, saját tapasztalatból tudjuk, hogy az éghajlatváltozás okozta időjárási szélsőségek aszályos és víztöbblet-periódusok váltakozásához vezethetnek.
A WATERatRISK projekt nem csupán vízgazdálkodással foglalkozó szakembereknek lehet érdekes, hanem civileknek, gazdáknak és helyi önkormányzatoknak is, mely innovatív megoldásokat tartalmaz az említett magyarországi és szerbiai térség vízgazdálkodásában. A projekt célja a fenntartható fejlődés elősegítése, különös tekintettel az aszály és a víztöbblet pontos monitorozására, ezért is a kissé bonyolult pályázati cím: Szárazság- és víztöbblet-monitoring javítása a vízgazdálkodás támogatása és a szélsőséges időjárási kockázatok mérséklése érdekében.
A projektet alátámasztja, hogy 2020-ban az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) besorolta a Homokhátságot a félsivatagos övezetbe, azonban már ennél sokkal régebb óta ismertek a problémák. Csak néhány kihívás a sok közül: egyre kevesebb a csapadék, éves szinten 100-200 mm is hiányozhat, és a talajvízszint 3-5 méterrel, de egyes helyszíneken akár 8-10 méterrel is lesüllyedt.
A WATERatRISK projekt öt kulcsfontosságú területre összpontosított:
- A szárazság és a belvizek monitorozásának fejlesztése – A projektpartnerek egy interaktív weboldalt és adatbázist hoztak létre, amely a távérzékelési technológiával gyűjtött információkat tartalmazza.
Aszály és víztöbblet hatásainak értékelése – A mezőgazdasági hatások elemzésére növényzeti kísérleteket végeztek a határ mindkét oldalán, valamint műholdfelvételeket, drónokat és hőkamerákat alkalmaztak.- Vízgyűjtő kezelési tervek kidolgozása – Két kulcsfontosságú területre koncentráltak: a magyarországi Dong-ér patakra és a szerbiai Čurug-Žabaly vízgyűjtőre. Ezzel párhuzamosan érdemes megfigyelni a helyiek aktivitását is, a DONGÉR-KELŐÉR Vize Egyesület a pusztulás megakadályozásáért elszánt harcot vívnak, és gondolkodnak, mit lehetne tenni, hogy a főként emberi hibák sorozataként előállt helyzet változzon – ha az eredeti állapot már nem is állítható helyre.
- Kutatóközpont létrehozása – A Szegedi Tudományegyetemen 2017 novemberében megalapított kutatóközpont összefogja a szakértőket, támogatja a jövőbeni kutatásokat és fejlesztéseket.
A projekt magyarországi vezető kedvezményezettje a Szegedi Tudományegyetem volt, további partnerei pedig az Alsó-Tisza-kerületi Vízügyi Igazgatóság, valamint szerbiai oldalról az Újvidéki Tudományegyetem Természettudományi Kara, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Kara és a Vode Vojvodine Vízgazdálkodási Közvállalat. A projekt 2017-ben indult és az Interreg keretében valósult meg, mely az Európai Unió egyik kiemelt eszköze a városok és a régiók közti különbségek csökkentésére.
A projekt során készült videó (magyar és szerb nyelven) átfogó képet nyújt a kezdeményezésről, bemutatva a partnerséget, az elvégzett munkát és a projekt legfontosabb eredményeit.
