Csatlakozz a KecsUP Hírek közösségéhez a folytatáshoz
A Neumann János Egyetemért Alapítvány ügyével kapcsolatban már sok részletet megírtunk, ám van egy eddig kevéssé tárgyalt szempont is: a könyvvizsgáló szerepe, felelőssége. Mi a feladata és a felelőssége a könyvvizsgálónak egy alapítványnál? Mit kell tennie, ha az alapítvány által vásárolt részvények, kötvények értéke csökken? Hogyan végzi jól a munkáját? A KecsUP Hírek felkeresett egy bejegyzett okleveles könyvvizsgálót és igazságügyi szakértőt, hogy a kérdésekre választ kapjunk.
A konkrét ügyben az Állami Számvevőszék a következőket írta le jelentésében:
„Amennyiben kellő gondossággal, a felelős gazdálkodás szabályaival összhangban jár el az Alapítvány, a Globe Trade Centre S.A. pénzügyi, vagyoni, jövedelmi helyzetét, a GTC részvények árfolyamát folyamatosan értékelte volna és szükség esetén értékvesztést számol el. Erre az Alapítvány könyvvizsgálója – az ÁSZ részére tett nyilatkozata alapján – nem hívta fel az Alapítvány figyelmét, úgy ítélte meg a könyvvizsgálat során, hogy a kamatok teljesítésre kerültek és nem tapasztalt arra utaló jelet, amely arra enged következtetni, hogy a befektetés ne térülne meg” – emelte ki az ÁSZ.
A jelentésből kiderül, a kuratórium, a felügyelőbizottság tagjai, a vagyonellenőr és a könyvvizsgáló személyében az alapítvány megalakulásától az ellenőrzött időszak végéig nem történt változás.
Az ÁSZ az alapítvány 2021-2023. évi számviteli beszámolóinak könyvvizsgálata kapcsán rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatásának megfontolása érdekében megkereste a Könyvvizsgálói Közfelügyeleti Hatóságot.
Az eset kapcsán megkérdeztünk egy Kecskeméten elismert bejegyzett okleveles könyvvizsgálót és igazságügyi szakértőt, általánosságban mi a feladata és a felelőssége a könyvvizsgálónak egy alapítványnál?
„A könyvvizsgálók mindig egy adott üzleti évet ellenőriznek, majd ez alapján május 31-ig elkészítik az éves beszámolót. Természetesen egy alapítványnál ugyanúgy végig kell menni minden egyes mérlegtételen, hogy a valóságnak megfelelő számok kerüljenek a beszámolóba. A tételeket különböző sztenderdek alapján nemcsak ellenőrizni kell, hanem szükséges a valódiságukról is meggyőződni. Például a bankoktól bekérni egy egyenlegközlőt a társaság összes bankszámlájára vonatkozóan, a vevőktől-szállítóktól szintén egyenlegközlő alapján megerősíteni a követelést és a kötelezettséget. A tárgyi eszközök meglétét ugyancsak ellenőrizni kell, nem kerül-e be olyan eszköz, ami nincs is az alapítványnál” – mondta el a névtelenséget kérő szakértő.
Hozzátette: a könyvvizsgálónak kötelessége az is, hogy év végén megnézze az alapítványnál lévő részvények, kötvények értékét, és ha csökkenést tapasztal, akkor arra értékvesztést kell elszámolnia (ennyivel tehát csökken a nyereség). A számviteli törvény értelmében értékvesztést kell elszámolni a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti – veszteségjellegű – különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentős összegű.
„Alapvető szakmai hiba a könyvelőknél is, a könyvvizsgálóknál pedig főleg, ha a beszámolót úgy készíti el, hogy az értékpapírnál nem számol el értékvesztést, amikor az indokolt lenne. Minderre pedig kell hívnia a cégvezetés, alapítványnál a kuratórium figyelmét is, hogy szükség esetén tudjanak intézkedni, mielőtt a részvény, kötvény értéke tovább süllyed” – folytatta a könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő.
Emlékeztető: mindezt amiatt fontos kiemelni, mert az Állami Számvevőszék jelentéséből kiderült, az NJEA könyveiben a 2021. évi bekerülési értéken vette nyilvántartásba a lejegyzett kötvényt, majd a 2022-es és 2023-as számviteli beszámolóiban változatlanul ezen az értéken (127,5 milliárd forint) mutatta ki az Optima kötvényeit, értékvesztést nem számolt el, melyet pedig indokolt volna, hogy az Optima érdekeltségébe tartozó, a legjelentősebb vagyontömeget képviselő GTC részvények árfolyama a tőzsdén folyamatosan, tendenciózusan csökkent, valamint hogy az alapítvány döntéshozói számára nyilvánvaló volt, hogy a kötvények vételárát az Optima a szerződésben foglalt határidőre nem képes megfizetni.
Az ÁSZ jelentés szerint az, hogy az NJEA 2022-as és 2023-as beszámolóiban a kötvények továbbra is változatlanul a bekerülési értéken voltak kimutatva, ellentétes volt számvitelről szóló törvénnyel, az alapítványnak ugyanis az értékpapír piaci értékének meghatározásánál figyelembe kellett volna vennie „az értékpapír (felhalmozott) kamattal csökkentett tőzsdei, tőzsdén kívüli árfolyamát, piaci értékét, annak tartós tendenciáját, valamint az értékpapír kibocsátójának piaci megítélését, a piaci megítélés tendenciáját, azt, hogy a kibocsátó a lejáratkor, a beváltáskor a névértéket (és a felhalmozott kamatot) várhatóan megfizeti-e, illetve milyen arányban fizeti majd meg”.
Minél hamarabb érkezik a jelzés, annál jobb
A KecsUP Híreknek nyilatkozó könyvvizsgáló, igazságügyi szakértő hangsúlyozta: egy részvény, kötvény értékvesztésénél a könyvvizsgálónak figyelemfelhívással kell élnie a cég/kuratórium vezetése felé, figyelmeztetni a kockázatokra, és hogy változtatásokra van szükség a befektetések területén. Nyilván minél hamarabb megtörténik egy ilyen jelzés, annál jobban minimalizálható a veszteség.
„Általában az a gyakorlat, hogy a vezetés tudomásul veszi az értékcsökkenést, és elszámolja az értékvesztést. Az még elképzelhető, hogy december 31-én, az üzleti év végén az értékpapír jóval kevesebbet ér, de aztán a beszámolási időszakban, január 1-je és május 31. között kezd visszajönni – ilyenkor elképzelhető, hogy kisebb értékvesztést számolnak el rá, ez döntés kérdése, de magát a csökkenést igenis ki kell mutatni” – jelentette ki az igazságügyi könyvvizsgáló szakértő.
A PADMÉ-nél három év beszámolójának visszavonására kötelezte a könyvvizsgálót a Pénzügyminisztérium
Az ÁSZ megítélése szerint a Pallas Athéné Domus Meriti (PADME) Alapítvány beszámolóival is nagy gondok voltak: az Optima Befektetési Zrt. által kibocsátott kötvény könyv szerinti értéke nem tükrözte a befektetés tényleges piaci értékét. Az alapítvány a kötvényt itt is bekerülési értéken tartotta nyilván, azonban az ÁSZ szerint 2024-ben akár 150 milliárd forintértékvesztés elszámolása lett volna indokolt.
„A befektetési struktúra átfogó értékelésének elmaradása, valamint a hibás beszámoló formátumból adódó tartalmi hiányok miatt sérült a megbízható és valós összkép bemutatása az Alapítvány beszámolóiban, amit az ÁSZ jelzett a Pénzügyminisztérium Könyvvizsgálói közfelügyelete felé. A 2021-2023. üzleti évek kapcsán a Pénzügyminisztérium a rendkívüli minőségellenőrzést lefolytatta, annak eredményeként az Alapítvány könyvvizsgálóját a kibocsátott jelentései visszavonására kötelezte. 2025 januárjában, az ÁSZ vizsgálat zárásakor az Alapítvány a 2021. évi, a 2022. évi és a 2023. évi könyvvizsgáló által auditált beszámolóval nem rendelkezett” – olvasható az ÁSZ PADME-ról készült jelentésében.
A Pénzügyminisztérium Számviteli és Közfelügyeleti Főosztálya megállapította, hogy a könyvvizsgáló által végrehajtott eljárások önmagukban nem elegendőek ahhoz, hogy „az alapítvány által kimutatott befektetett pénzügyi eszközök értékéről, illetve annak megalapozottságáról meggyőződjön. A könyvvizsgálati dokumentációban nem találhatóak meg olyan könyvvizsgálati eljárások, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a kötvény értékelésére megalapozott következtetést lehessen levonni”.
Az alapítvány 2022-re egyszerűsített éves beszámolót készített, amely kapcsán a könyvvizsgáló nem végzett elegendő és megfelelő eljárást és nem gyűjtött elegendő és megfelelő bizonyosságot ezen beszámoló-típus alkalmazhatóságával összefüggésben. 2023-ban ugyancsak egyszerűsített éves beszámoló készült, „azonban abból a formai nem megfelelés miatt számos lényeges számszaki és szöveges közzététel és annak szöveges értékelése hiányzott, különösképpen a kötvénnyel kapcsolatos közzétételek bemutatása” – szögezte le az ÁSZ.
Matolcsy: „érthetetlen szakmaiatlanság”
Az Indexnek nyilatkozott a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke, hogy a lengyelországi befektetésével nagyot bukó GTC Holding Zrt. értéke mekkorára tehető. Matolcsy György szerint „érthetetlen szakmaiatlanságra” vall, hogy a nemzetközi sztenderdek helyett az ÁSZ az értéket véleménye szerint kizárólag a tőzsdei árfolyamokkal látja igazoltnak. A volt jegybankelnök úgy véli, a számvevőszék figyelmen kívül hagyja, hogy itt óriási mértékű ingatlanvagyonról van szó.
Matolcsy hozzátette, „a portfólió tíz országban diverzifikált, irodai és kereskedelmi ingatlanokat, vendéglátóipari létesítményeket és lakóingatlan-projekteket tartalmaz. A tőzsdei árfolyamok a piaci érték valóban fontos indikátorai, de nem az egyedüliek”. Szerinte a számvevőszéki jelentésben számos tényezőt nem kezelnek, így például a társaság valós pénztermelő képességét, a pénzügyi tartalékait, valamint az eladósodottságát sem. Mint mondta, az ingatlanprofilú tőzsdei cégek értékét az egyedi eszközeik alapján is lehet értékelni, ezért használnak egy olyan módszertant, amely ingatlanportfólió valós piaci értékét veszi figyelembe, nem pedig a rövid távú tőzsdei árfolyam-ingadozásokat.
Az MNB volt elnöke ezért elfogadhatatlannak tartja, hogy „az ÁSZ csaknem kétéves vizsgálódása alatt ilyen durva szakmai hibákat kövessen el, melyek nem pusztán etikátlanok és módszertanilag megalapozatlanok, hanem súlyosan sértik a tényalapú párbeszéd alapelveit, így aláássák a jelentésben foglalt összes állítás hitelességét, valamint végső soron az Állami Számvevőszék vezetőjének alkalmasságát” – jelentette ki Matolcsy az Index-nek.