Bács-Kiskun a nyugdíjasok egyik legszegényebb megyéje – Kecskemét épphogy átlépi az átlagot

2025 elején az országos átlagnyugdíj éppen meghaladta a 240 ezer forintot, Bács-Kiskun vármegyében azonban az idősek havi ellátása ennél több mint 20 ezer forinttal kevesebb, így a megye továbbra is az ország egyik legalacsonyabb nyugdíjú térsége. A megye – benne Kecskemét járásával – azon három régió egyike, ahol a nyugdíjak nem érik el a 218 ezer forintot. A Kecskeméti járásban valamelyest kedvezőbbek a mutatók a megye többi járásához képest, más megyei jogú városokhoz viszonyítva így is érezhető a lemaradás – olvasható ki a KSH adataiból.

A 2025 januárjában végrehajtott 5 százalékos nyugdíjemelést követően a nyugdíjasok és más ellátásban részesülők átlagosan 222 423 forintot kapnak havonta. A Kecskeméti járásban az öregségi nyugdíj összege épphogy meghaladja az országos átlagot: a térségben élő idősek nagyjából 20 ezer forinttal kapnak többet, mint az országos átlagos teljes ellátás, vagyis havonta 242–243 ezer forintot. Ez azonban még mindig jóval elmarad a fővárostól, ahol a nyugdíjak átlaga 289 025 forint.

Bács-Kiskun az egyik legrosszabbul ellátott megye

A Bács-Kiskun vármegyei átlagnyugdíj az ország három legalacsonyabb összege közé tartozik, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megyék társaságában. A nyugdíjak itt 218 ezer forint alatt maradnak, ami majdnem 24 ezer forintos lemaradást jelent az országos átlaghoz, és több mint 70 ezer forinttal kevesebb, mint a budapesti érték.

A különbségek nemcsak megyék, de járások között is jelentősek. Miközben Pest vármegyében vagy a Tiszaújvárosi járásban 270 ezer forint fölötti nyugdíjakat folyósítanak, addig a dél-alföldi térség egyes részeiben – például a Kiskőrösi járásban – az átlagos ellátás 190 ezer forint alatt marad.

Növekvő szakadék az idősek között is

A számok azt is megmutatják, hogy nemcsak az aktív keresők és a nyugdíjasok között mélyül a különbség, hanem az idősebb és frissebben nyugdíjba vonult generációk között is. Az új nyugdíjasok ugyanis a jelenlegi szabályok miatt jóval magasabb induló összeggel számolhatnak, mint azok, akik évek vagy évtizedek óta nyugdíjasok. Ez torzítja a statisztikát, miközben a valóságban sok idős ember alacsony jövedelemből kénytelen megélni.

A becslések szerint közel 300 ezer nyugdíjas (12,3 százalék) havonta kevesebb mint 120 ezer forintot kap saját jogon. További 358 ezer fő 120–160 ezer forint közötti ellátásból gazdálkodik. Így a nyugdíjasok majdnem fele 200 ezer forintnál kevesebből él – különösen nagy arányban a vidéki, leszakadó térségekben, mint amilyen Bács-Kiskun is.

A nyugdíjak értéke csökken – a különbségek nőnek

A vásárlóerő is romlik: míg 2010 előtt az átlagnyugdíj a nettó átlagkereset 65,1 százalékát tette ki, mára ez az arány 48,5 százalék alá csúszott. Az idősek jövedelme tehát egyre kevésbé követi a keresetek növekedését – különösen a kisebb nyugdíjjal élők érzik meg ezt.

2025 elején Magyarország lakosságának negyede, 2,4 millió ember részesült nyugdíjban vagy egyéb, nyugdíjfolyósítási körbe tartozó ellátásban. A kétmillió öregségi nyugdíjas mellett 239 ezren megváltozott munkaképeségűeknek járó ellátást, 96 ezren hozzátartozói nyugellátást, 28 ezren életkoron alapuló (korhatár alattiaknak járó) ellátást, 50 ezren egyéb járadékot, járandóságot kaptak fő ellátásként.

Mi várható Kecskeméten és a megyében?

Kecskemét gazdasági jelentősége ellenére – az ipar, különösen az autógyártás húzóereje mellett – a nyugdíjak szintje nem tükrözi a térség fejlődését. A helyi idősek ellátása továbbra is az országos átlag környékén mozog, a megye nagy része viszont jócskán elmarad attól. A kérdés adott: vajon csökkenhet-e a szakadék a következő években, vagy tovább mélyül az idősek közötti társadalmi egyenlőtlenség – különösen a leszakadó térségekben élők körében?

A KSH által készített kiadványt itt találja.