Jászberényi Sándor író, újságíró és haditudósító – 2023 tavaszán volt a KecsUP Hírek vendége. Akkor az orosz–ukrán frontvonalon szerzett élményeiről beszélgettünk vele. Megjegyeztük: békésebb időkben talán inkább novelláiról és tárcáiról beszélgetnénk. Most úgy tűnik, a közeljövőben ismét ellátogat hozzánk Kecskemétre – ennyit talán már most elárulhatunk. Ezúttal egy írását közöljük, amelyet Ferenc pápa halála kapcsán írt. Ezek a sorok rávilágíthatnak azokra a nyugtalanító folyamatokra, amelyek napjaink baljós világát jellemzik.
Ferenc halálára
Kevés pápát gyűlöltek többen. Keresztény volt, katolikus, és komolyan is gondolta. Egy középkori futóbolondról vette fel a nevét pápaként. Asziszi Szent Ferenc egy háborúból hazatérő fiatalember volt, akinek elege lett a szerzésből. Otthagyta a gazdag kereskedő családját, és vagyon nélkül, mezítláb élt. A feudalizmusban ez forradalmi tett volt: emlékeztetett mindenkit arra, hogy az Egyháznak elsősorban spritiuális mintsem politikai erőnek kellene lennie a rendek között. Ferenc okkal választotta a nevét az asziszi fiatalember után: tulajdonképpen ugyanazt a programot hirdette meg.
Sikeresen haragított magára mindenkit. A menekültválság közepén élesen szembement azokkal a nacionalista-konzervatív frakciókkal, melyek egyébként az Egyház legfőbb bázisai. Nem értelmezte szelektíven a szeretet parancsát. Megmosta a migránsok lábát, akkor is, ha ez kiverte a biztosítékot a konzervatívoknál.
Élesen háborúellenes volt. Politikai szempontok nélkül. Az emberek érdekelték, és nehezen viselte bárki szenvedését. A béke melletti határozott álláspontját megpróbálták többen – köztük a magyar kormány is – a saját hasznára fordítani, de nem igazán működött. Ferenc nem remélt semmilyen hasznot. Azt képviselte, amit a kereszténységről gondolt.
Folyamatosan kapcsolatban volt a katolikusokkal a Gázai övezetben. Szintén a szisztematikus ölés ellen beszélt. Nem tett különbséget arab és zsidó, muszlim és keresztény között. Annak a híve volt, hogy ajtót nyit bárkinek, aki zörget.


