Tisza Szigetek Kecskeméten – javában szervezkednek, de még óvatosan politizálnak

Kevesebb mint egy éven belül kétszer is több ezres tömeg előtt szólalt fel Magyar Péter Kecskemét főterén – mindkét alkalommal nagy figyelem kísérte a szereplését. A tavaly nyári eseményt követően a Tisza Sziget mozgalom is megvetette a lábát a városban. Bár a helyi csoportok politikai szerepvállalása egyelőre nem túl látványos a szélesebb nyilvánosság előtt, aktívak viszont karitatív kezdeményezésekben és közösségépítésben. Kecskemét politikai ügyeiben eddig csupán egyszer szólaltak fel: a városban működő hét Tisza Sziget nyílt levélben szólította fel Szemereyné Pataki Klaudia polgármestert és Gaál József alpolgármestert, hogy mondjanak le az egyetemi alapítványban betöltött pozícióikról, és vállaljanak politikai felelősséget az NJEA-ügy miatt – vagyis távozzanak a városvezetésből is. Emellett számos közösségi eseményt szerveztek, rendszeresen osztottak szórólapokat, pultoztak Kecskeméten és környékén – legutóbb két héten át a Kossuth téren, ahol a Tisza Párt „Nemzet Hangja” kezdeményezéséhez gyűjtöttek aláírásokat. Sok kecskeméti várja már kíváncsian, hogy végre arcokat is társíthassanak a Tisza Párthoz. Ezzel azonban még várni kell. De mi áll a háttérben, és mire van még szükség ahhoz, hogy a Tisza Párt kézzelfogható legyen Kecskeméten?

Újságíróként sem vagyok könnyebb helyzetben, mint azok a politika iránt érdeklődő helyi polgárok, akik többet szeretnének megtudni a kecskeméti Tisza Szigetek működéséről – éppen ezért kértem interjút a hozzájuk köthető szereplőktől. Hosszas egyeztetések után végül március közepén sikerült beszélgetést készítenem három, a helyi Tisza Szigethez tartozó meghatározó személlyel. Bár hivatalosan egyikük sem tölt be vezető pozíciót – hogy ez mit jelent, arra később részletesen is kitérek –, már most fontos megjegyezni, hogy a Tisza Párt és támogatói körének szerveződése kívülről nézve meglehetősen egyedi.

Már a hosszúra nyúló bevezetőnek is története van, hiszen eredetileg ez a szöveg egy klasszikus interjú volt, ám időközben politikai riporttá alakult az anyag, miután alapjaiban kellett újraszerkeszteni. A KecsUP Híreknél bevett gyakorlat, hogy – kérés esetén – az interjúalanyok még a megjelenés előtt elolvashatják a végleges szöveget. Ez általában 1-2 napot vesz igénybe. Most azonban a Tisza sajtója részéről annyira elhúzódott ez, hogy időközben olyan jelentős politikai események történtek, melyek szó szerint meghaladták az eredeti beszélgetés aktualitását. Ha az eredeti formájában közöljük az interjút, joggal kérdezhették volna olvasóink, miért nem tértünk ki például Orbán Viktor március 15-ei, sokakat felháborító „poloskázós” beszédére, a Tisza Párt aznapi fővárosi nagygyűlésére, vagy az MNB és a Neumann János Egyetemért Alapítvány közpénzügyeire.

Más utat kellett választanunk, és ebben olvasóink is közreműködtek. Az elmúlt időszakban többen megkeresték a szerkesztőségünket, érdeklődve, mit lehet tudni a helyi Tisza Szigetekről – így végül úgy döntöttünk, hogy az elmúlt hetekben folytatott háttérbeszélgetések és a nyilvánosan elérhető információk alapján dolgozzuk fel a témát.

Belépés a politika ringjébe

– A Csengő Barack Tisza Sziget baráti társaságként alakult, eleinte minden tagot ismertünk, de idővel bővültünk – mesélte az egyik alapító. A komoly, de mosolygós férfi – mint megtudjuk – tavaly március óta segíti helyben a Tiszát. Önkéntesként már az európai parlamenti választási kampányban is részt vett. Korábban nem politizált pártban – és ezzel nagyon sok tiszás van így. Azért kezdett el politizálni, mert szeretné, ha leváltanák Orbán Viktor rendszerét; szerinte csak így nyílhat lehetőség arra, hogy megújuljon Magyarország politikai közélete. Céljához a közösséget a Tisza Szigetekben találta meg, melyek szerepét így foglalta össze: valójában ezek a Szigetek párhuzamosan karitatív és politikai tevékenységet végző közösségek.

Utóbbi – vagyis a politikai aktivitás – Kecskeméten egyelőre nem annyira látványos, de több Sziget-tag is arról számolt be érdeklődésemre, hogy a belső gyűlések igen nagy létszámúak, és folyamatosan bővülnek.

Akik az elmúlt hónapokban követték a tiszások helyi tevékenységét, láthatták, hogy a téli hónapokban segítő akciókat szerveztek, köztük a Jónak lenni jó programjuk keretében élelmiszerekkel és tűzifával támogattak rászorulókat.

Interjúalanyom így mesélt ezekről a heteiről:

– „Egészen elképesztő emberi sorsokkal találkoztunk és mélyszegénységgel. Közülük sokan teljesen magukra vannak hagyva, egyedül élnek, kiszolgáltatottan, és nagyon alacsony nyugdíjjal. A lehetőségeinkhez mérten támogatjuk őket. Ez a segítő munkánk december óta folyamatos, korábban tűzifával, majd élelmiszerekkel, ruhákkal támogattuk őket.”

Bács-Kiskunban valamivel több mint negyven Tisza Sziget működik, egy fő felel a koordinációjukért, aki igyekszik összehangolni a működésüket. Ha szükséges, megszervezi a szórólapozást, a pultozást és közös fórumokat. Már a pozíció elnevezése is eltér a klasszikus formától, nem a párt megyei elnöke, hiszen a Tisza Pártnak nincsenek városi / választókerületi / megyei alapszervezetei. Ebből következik az is, hogy a Tisza Szigetek jogilag nem a párt részei, nincs egyszemélyes főnökük. Egy laza szerveződés, az elvárás csupán annyi, hogy legyen egy kapcsolattartó, moderátor és titkár.

Hogy még bonyolultabb legyen elképzelni a most formálódó politikai szervezetet, a Szigetek tagjai még csak nem is párttagok – a Tisza Párt ugyanis úgy döntött, hogy nem nyitja ki a tömegek előtt a pártot. Megtudtuk, Kecskemétről többen is jelezték, hogy belépnének, és vannak, akik már ennek a küszöbén állnak. Egyébként ezt nem nehezményezik Magyar helyi szimpatizánsai – tudják, hogy ezzel szeretnék kiküszöbölni az esetleges trollokat.

Kecskeméten hét+ különböző nevű Tisza Szigetről van tudomásunk, ami abból a közös nyílt levélből derült ki, melyben közösen szólították fel lemondásra a 127,5 milliárdos NJEA-ügy kapcsán a polgármestert és az alpolgármesterét. Ez alapján a kecskeméti Szigetek a következők:

• Hírös Tisza Sziget, melyet elsőként alapítottak és máig a legnagyobb létszámú,
• Főnix Tisza Sziget Kecskemét, mely a Hírösből vált ki idén,
• Csengő Barack Tisza Sziget,
• Cifra Tisza Sziget,
• Hetény Vezér Tisza Sziget,
• Aranyhomok Tisza Sziget,
• Márciusi Ifjak Sziget.

De néhány kattintás a Facebookon, s látható, hogy miért a +. Már van Hírös Ifi Tisza Sziget és Hunyadi-Tisza Sziget Kecskemét is.

Szervezkednek, egyelőre kevesebb politizálás mellett

De mégis hogyan lehet alakítani Tisza Szigetet? – kérdeztem többektől is az elmúlt hetekben. A válasz általában igen egyszerű volt: kis túlzással bárki hozhat létre, mert sem jogilag, sem szervezetileg nem függ senkitől és semmitől sem. (Erre pár mondatban még visszatérünk.) Valójában a szigetek baráti és civil társaságok.

A működésükről elmondták, hogy van egy kapcsolattartó, akinek az a feladata, hogy biztosítsa az információ áramlását. Ő kapcsolatban áll az önkéntes rendezvényszervezőkkel és a párttal, ahonnan továbbítja a Szigetek felé az információkat. Van egy titkár, aki az adminisztrációs feladatokat végzi, és egy moderátor, aki igyekszik kezelni és moderálni az esetleges véleménykülönbségeket. A Tisza Szigeteken belül mindenki egyenlő, nincs alá-fölérendeltségi viszony. Mindez igen demokratikusnak tűnik – többen is arról meséltek, ha valamilyen eseményen szeretnének részt venni, azt előre megbeszélik, és ha szükséges, megszavazzák. Arra törekszenek, hogy egységesen lépjenek fel.

Ez nem mindig könnyű, mint az kiderült néhány esetből. Több tiszás is szeretett volna aktívan olyan ügyben megszólalni, mint a helyiek ellátásának megszüntetése a kecskeméti Honvédkórházban. Tüntetésre is sor került, de azt nem a Tisza vagy a közgyűlésben helyet foglaló Szövetség a Hírös Városért Egyesület szervezte, hanem Vona Gábor pártja, a 2RK. De ilyen az egyre mélyülő 127,5 milliárdos NJEA-ügy is. Két héttel ezelőtt, a Szövetség által a főtérre szervezett demonstráción, ahol információink szerint a helyi tiszások is lehetőséget kaptak felszólalni, végül nem éltek ezzel a lehetőséggel, s szervezetten sem vettek részt a tüntetésen. (Erről itt írtunk.) Helyette a már említett nyílt levelet tették közzé.

Ahány város, annyiféle működés. Például Tatabányán a Tisza Szigetek tagjai aktívan kommentálják a közgyűléseken elhangzottakat, holott ott sincs tiszás képviselő. A kecskemétiek ennél formálisabban vagy inkább informálisabban működnek, amit helyben azzal magyaráznak egyesek, hogy a Tisza Szigetek közösségei és szimpatizánsai valójában olyan hálózat, amely segíti és támogatja a Tisza Pártot. És mivel nem részei a pártnak, ezért sem tudnak a Tisza nevében politizálni. Lehetőségük van a figyelemfelhívásra, de most mindennél előbbre való a közösségépítés, akár a rendszeres találkozóikon, akár olyan szimbolikus eseményeken, mint a nemzeti ünnepeken történő koszorúzások.

De térjünk vissza a szervezeti ügyekhez. Már 8-10 fős társaság is alapíthat Tisza Szigetet, de vannak 30-40 fős csoportok is, ami már nehezen kontrollálható.

– Bizonyos létszám fölött természetes, hogy sokféle vélemény jelenik meg. Van, ahol már kialakult egy működő modell, van, ahol – főleg az újaknál – ezt még meg kell találni. A lényeg, hogy a tagság aktív legyen – mesélte a Tisza szimpatizáns, aki maga is szervez pultozást a Szigetével a Kecskemét környéki településeken, például Ladánybenén, Ballószögben, Tiszakécskén. Példaként említette, hogy február végén az országban több mint egymillió szórólapot vittek ki az aktivistáik kifejezetten kistelepülésekre, oda, ahol éveken át a Fideszen kívül az ellenzék érdemben nem jutott el. Ezért is fókuszálnak most ezekre a helyekre a nagyobb városok helyett – hangzik el az aktivista érvelésében. Itt sokszor elszegényedett közösségekkel találkoznak, akik – részben – a Fidesz bázisát jelentik. Ide koncentrálnak, őket szeretnék tájékoztatni lakossági fórumokon, pultozással, és itt nyújtanak mentorprogramot a Tisza Szigetek alapításához.

Lelkesedésből nincs hiány, és egyelőre úgy tűnik, hogy sikerült túllépniük a korábbi politikai törésvonalakon – nem véletlen, hogy politikai elemzők is figyelemmel kísérik, miként formálódik a Tisza Párt tábora, amelyben korábban magukat jobboldalinak és baloldalinak vallók egyaránt helyet találnak.

– A megfogalmazott céljainkban mára nincs különbség – érkezik a válasz, amikor erre rákérdezek. Majd átveszi a szót egy másik tiszás, és ő arról mesél, hogy széles a tagságuk Kecskeméten, sokféle tudással rendelkező ember csatlakozott hozzájuk: pedagógusok, vállalkozók, egészségügyisek. Nyilván ebből adódhatnak ellentétes vélemények, de éppen ezen segítenek át a Tisza Szigetek.

És mi van azokkal a régi vagy most is regnáló politikusokkal, akikből nem kér Magyar Péter? Mégis van tehát egy határ, hogy kik alakíthatnak vagy csatlakozhatnak a Tisza mozgalmához. Van információnk olyan kecskemétiekről, akik vagy a régi ellenzéki pártokhoz, vagy a Fideszhez kötődtek, majd miután szakítottak egykori szervezetükkel, szorosabbra fűzték volna a kapcsolatukat a helyi Tiszával – úgy tudjuk, sikertelenül. Magyar egyébként meghatározott egy keretet ezzel kapcsolatban, hogy volt pártelnököket, képviselőket nem fogadnak be. Ez a kérdés minden bizonnyal még felmerül később, amikor majd meg kell nevezni a Tisza országgyűlési képviselőjelöltjeit.

A jelöltekre még várni kell

Tarr Zoltán nemrégiben azt nyilatkozta, hogy választókerületenként 2-5 jelölttel dolgoznának. Ez azt is jelentheti, hogy verseny lehet a tiszás jelöltek között, akik addig élesben politizálnak, amíg az utolsó pillanatban végül egy főt meg kell nevezni. Ahogy a pártépítés, úgy ez is szokatlan módszer a hazai eddigi politikai gyakorlatban. Majd meglátjuk, de vannak, akik szerint sem kell elkapkodni, mert addig is kevésbé támadhatók.

– Ne állítsuk ki őket céltáblaként – int óva az egyik helyi Tisza Sziget tagja. Egyik társa elmesélt egy konkrét példát: egyik tagjuk, aki egészségügyi szakdolgozó Kecskeméten, és részt vesz nyilvános Tisza Sziget eseményeken, hihetetlen nyomás alá került a munkahelyén. Ezt nem elszigetelt esetként mondta, hanem hogy több olyan állami szférában dolgozó szimpatizánsuk van, akik meghúzzák magukat, mert félnek az esetleges retorzióktól.

Kecskeméten és Bács-Kiskunban egyelőre csak korlátozott rálátásuk van arra, mekkora az érdeklődés a lehetséges parlamenti jelöltség iránt – legalábbis azoknak a tiszás helyi „vezetőknek”, akikkel beszéltem. Országosan ugyanakkor már több ezren jelentkeztek országgyűlési képviselőjelöltnek. Ennél is izgalmasabb kérdés, hogy kik döntenek majd arról, végül kik kerülnek a jelöltek közé. Úgy tudni, hogy körzetenként három jelölt közül választanak, és a döntési folyamatba a Tisza Szigeteket is bevonják. A kiválasztás többkörös, a jelöltté váláshoz pedig szigorú eljáráson kell átmenni – ezt több forrás is megerősítette.

A jelöltek kérdését egyelőre nemigen firtatják helyben – talán azért, mert teljes mértékben megértik, miért választotta Magyar Péter ezt az újfajta szervezeti építkezést, vagy egyszerűen csak hagyják, hogy vigye őket a Tisza politikai sodrása. A tavalyi európai parlamenti választás eredménye már önmagában is sokakat meglepett Kecskeméten: mindössze ötszáz szavazat választotta el a „semmiből” előretörő Tiszát a Fidesztől. És ha hihetünk a legfrissebb közvélemény-kutatásoknak, ez a különbség mára Magyarék javára billenhetett.

Nagyot hibázik azonban az a politikusjelölt, aki idő előtt leírja a kormánypártok erőforrásait – hiszen nemcsak erőteljes propagandagépezet áll mögöttük, hanem a logisztika is az ő oldalukon van. Közismert mondás: nem a közvélemény-kutatásokat kell megnyerni, hanem a választást – márpedig ez utóbbi döntő mértékben logisztikai kérdés is. Ezt világosan látja a Tisza Párt vezetése, és maga Magyar Péter is, aki még pártalapítása előtt közelről ismerhette meg a Fidesz kampánygépezetét. Nem véletlen tehát, hogy tudatos döntés született: jóval a választás előtt, már több mint egy évvel korábban kampányüzemmódba kapcsoltak, amikor a Nemzet Hangja népszavazáson keresztül aktivizálták a meglévő Tisza Szigeteket. Kecskeméten ezt a munkát a helyi tiszások végezték – naponta kitelepültek, váltották egymást a standoknál, és gyűjtötték az aláírásokat a városban, valamint a megye településein. Országos szinten több mint 12 ezer regisztrált önkéntes vett részt a politikai munkában, összesen 10 399 kitelepüléssel. Mindenütt ugyanazt a célt képviselték: a Tisza Párt által ígért rendszerváltást.