A Vatikán készen áll a május 7-én induló pápaválasztásra, hogy kijelöljék Krisztus földi helytartóját, Péter apostol utódát, a 267. pápát, miután Ferenc pápa húsvéthétfőn, 88 éves korában elhunyt. A Sixtus-kápolna tetejére már felkerült a kémény, amely a konklávé egyik legfontosabb jelképe. A kéményen keresztül felszálló füst színe – fekete vagy fehér – jelzi a világnak, hogy sikerült-e új pápát választani. Az előkészületekről felvétel készült.
A füst színe mindent elmond
A kémény egy speciális kályhához kapcsolódik, amelyben a bíborosok a szavazócédulákat égetik el. Sikertelen szavazás esetén fekete füst száll fel, míg sikeres választáskor fehér füst jelzi az új pápa megválasztását. A füst színének egyértelmű megkülönböztetése érdekében 2005 óta vegyi adalékanyagokat használnak. Fekete füst eléréséhez kálium-klorid, antracén és kén keverékét alkalmazzák, míg fehér füst esetén kálium-klorid, laktóz és kloroform-gyanta elegyét használják.
A konklávé menete
A pápaválasztáson 135, 80 év alatti bíboros vesz részt, akik május 7-én délután vonulnak be a Sixtus-kápolnába az első szavazási körre – aki kíváncsi rájuk, a Magyar Kurír oldalon olvashat róluk. A Sixtus-kápolna 1559 óta szolgál a pápaválasztások helyszínéül. A konklávé dönthet úgy, hogy akár egy, a konklávén részt nem vevő bíborost, püspököt vagy más megkeresztelt római katolikus vallású férfit választ pápává (utóbbinak meg kell felelnie, és alkalmasnak kell lennie arra, hogy a döntés elfogadása után azonnal püspökké szenteljék). A gyakorlatban azonban 1389 óta a jelen lévő bíborosok közül kerül ki az új egyházfő. A következő napokon a bíborosok délelőtt és délután is szavaznak, a füst pedig a déli órákban és este hét óra körül szállhat fel. A megválasztáshoz kétharmados többség szükséges.
Lehetetlen megmondani, hogy ki lesz az új pápa
A vatikáni megfigyelők és a bukmékerek – akiknél fogadásokat is lehet kötni a következő pápa személyére – természetesen több jelöltet is esélyesnek tartanak, melyről zajlik a találgatás. Európából közéjük tartozik az egyetlen magyar bíboros, Erdő Péter, a máltai Mario Grech, a Vatikán második embereként emlegetett Pietro Parolin, a kevésbé esélyesnek tartott Pierbattista Pizzaballa, Jeruzsálem pátriárkája és Matteo Zuppi, Bologna érseke, akit a „szegények papjaként” is emlegetnek.
Az sem kizárható, hogy az ötödik század óta először ismét afrikai pápája lesz a katolikusoknak. Afrikából három jelölt is van, a Kongói Demokratikus Köztársaságban szolgáló Fridolin Ambongo, a ghánai bíborostársa, Peter Turkson és a guineai Robert Sarah. De ugyanilyen váratlan fordulat lenne az is, ha a történelem során először ázsiai pápa lenne Isten földi helytartója – erre esélyes Luis Antonio Tagle fülöp-szigeteki bíboros. Az USA-ból is van jelentkező, a Wisconsinban született Raymond Leo Burke amerikai bíboros, aki szélsőségesen konzervatív, Trump-támogató.
A felsoroltakon kívül persze más is lehet, a bíborosok is más és más irányzatot képviselnek, így az új pápának olyan személynek kell lennie, akit egyaránt képesek elfogadni az ultrakonzervatív és a megengedőbb irányzatok képviselői is.