A magyar kormánynak az Európai Unió Tanácsa keddi ülésén újból számot kell adnia az uniós alapértékekhez való viszonyáról. Bóka Jánosnak, Magyarország európai uniós ügyekért felelős miniszterének nem lesz könnyű dolga, az átláthatósági (pontosabban ellehetetlenítési) törvénytervezet, vagy az áprilisi, a gyülekezési jogot csorbító módosítása az Alaptörvénynek, vagy éppen a Szuverenitásvédelmi Hivatal működése számos kérdést vetett fel az európai uniós politikai intézményrendszereken belül is.
Az ellehetetlenítési törvény egy nemrégiben rendezett EP-vitán is téma volt. A plenáris vita után ugyan a következő ülésen, júniusban elfogadhatnak egy dörgedelmes állásfoglalást, de a jobbközép Európai Néppártból kisodródott Fideszt már rég nem foglalkoztatja az EP többségének véleménye, a testület pedig mostanra nagyjából kimerítette a jogi lehetőségeit.
Korábban maga a miniszterelnök, Orbán Viktor is részt vett, felszólalt ezeken az európai parlamenti vitákon, 2018-ban viszont elindult az ún. hetes cikkely szerinti eljárás (amely megvonná Magyarország szavazati jogát az EU-ban), és azóta csak a tavalyi soros tanácsi elnökség miatt szólalt fel a strasbourgi plenáris ülésen. A múlt szerdai vita jelentőségét is leginkább az adta, hogy a tanácsi soros elnökségnek és az Európai Bizottságnak is először kellett megfogalmaznia az álláspontját az ellehetetlenítési törvényjavaslatról.
Tineke Strik, az EP magyar jogállamisági jelentéstevője egy küldöttség élén áprilisban járt Magyarországon, ami után hangsúlyozta, hogy be fognak számolni a tapasztalataikról a tagállamok állandó képviselőinek a hetes cikkely eljárásával összefüggésben. Ezen kívül öt frakcióból levelet írtak képviselők az Európai Bizottságnak, hogy a testület ismét zároljon felzárkóztatási forrásokat, ahogy 2022-től – az igazságügyi reformok elfogadása után – 2023 végéig tette.
A szerdai EP-vitában az Európai Bizottság jogállamisági ügyekért felelős biztosa, Michael McGrath közölte, hogy a tervezet „számos pontja aggodalmat kelt”, ami arra utal, hogy az uniós jog megsértésekor szokásos kötelezettségszegési eljárás indulhat ellene. Ebben nincs sok meglepetés, már a Szuverenitásvédelmi Hivatalt létrehozó jogszabály is így járt, és az már pernél tart az EU bíróságán.
Érdekesebb volt, amikor McGrath kijelentette: figyelik az új tervezet hatását a finanszírozásra és a hivatal tevékenységére. Ahogy arról már írtunk, ez utalhat arra, hogy a másik, már bíróságon járó eljárásban kérjenek azonnali intézkedést, ahogy azt pénteken több száz magyarországi civil szervezet is felvetette, bár egy hasonló esetben ezt nem merte meglépni az Európai Bizottság.
Az igazságügyi biztos a keddi meghallgatáson is részt fog venni, de az EP-ben nem beszélt arról, hogy a hetes cikkelyes eljárás továbbléptetését kérné. Sajtóértesülések szerint a kormányok csupán egy állásfoglalással készülnek, amihez legalább 14 kormány, köztük a német és a francia is csatlakozott a 26 másik tagállamból.
A Telex írásában bővebben kitérnek a hetes cikkely szerinti eljárással kapcsolatos álláspontokra, lehetőségekre.