Háromnapos budapesti látogatást tett az Európai Parlament (EP) Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság jogállamiságot vizsgáló, EP-képviselőkből álló küldöttsége. A bizottság tagjai politikusokkal, hatósági szakemberekkel találkoztak és vitatták meg az uniós értékek helyzetével kapcsolatos aggodalmakat.
Az Európai Parlament az uniós értékek védelme érdekében még 2018-ban indította meg a 7. cikkely szerinti eljárását, aminek folyományaként akár fel is függeszthetik az Európai Unió Tanácsában meglévő szavazati jogunkat. Majd az EP-képviselők egy évvel ezelőtt még erősebb és konkrétabb eljárást kezdeményeztek, mert véleményük szerint a magyar kormány évek óta tesz regresszív lépéseket az intézmények, a jogállamiság és a szólásszabadság leépítésére, amivel elérte azt a pontot, amikor az EP már nem tekinti hazánkat teljes értékű demokráciának.
Legutóbb az EP 2025. áprilisi plenáris ülésén került napirendre a magyarországi helyzet, miután a magyar kormánynak a gyülekezési jogot korlátozó jogszabályi változtatása vélelmezhet újabb alapjogsértést – ez az ún. Pride-törvény, ami gyermekvédelemre hivatkozva tiltaná be a júniusra tervezett felvonulást.
A küldöttek munkája segíti majd az EP-t a folyamatban lévő eljárással kapcsolatos álláspontjának megfogalmazásában, amely továbbításra kerül az EU Tanácsa felé is.
Látogatásuk során az uniós értékekkel, a jogállamisággal, és az alapvető jogok helyzetével kapcsolatos témákat vizsgáltak meg, többek között az igazságszolgáltatás függetlenségét, fékek és ellensúlyok rendszerét, a média szabadságát, a tudományos szabadságot, az átláthatóságot és a korrupcióellenes intézkedéseket, a civil társadalom helyzetét, az LMBTIQ személyek jogait és a békés gyülekezéshez való jogot. Találkoztak a kormány képviselőivel, a magyar Országgyűlés tagjaival, az igazságszolgáltatás, illetve a független és helyi hatóságok képviselőivel, valamint a civil társadalom szereplőivel is az összes érintett területről.
A küldöttség megköszönte a találkozót a résztvevőknek, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy több, a küldöttség által kért találkozóra nem került sor, beleértve a miniszterelnököt, az igazságügyi minisztert, és belügyminisztert, de nem állt szóba a küldöttséggel az Alkotmánybíróság, a Kúria, és az alapvető jogok biztosa sem.
A kiküldetést követően Tineke Strik, a delegáció vezetője elmondta: „A küldöttség megállapította, hogy a Parlament korábbi állásfoglalásaiban szereplő helyzethez képest nem történt javulás, sőt, további aggasztó hanyatlás figyelhető meg… Különösen aggasztó az a tény, hogy a közelmúltban elfogadott jogszabályok jelenlegi megfogalmazásukban gyakorlatilag megtiltják a Budapest Pride megrendezését. Ez a tilalom nemcsak az LMBTIQ-közösséget célozza, hanem az alapvető jogok elleni szélesebb körű támadást, így közvetlen és helyrehozhatatlan károkat is okoz. E fejlemények miatt, és a helyzet sürgősségére való tekintettel a küldöttség tagjai arra kérik az Európai Bizottságot, hogy a szóban forgó jogszabály alkalmazásának felfüggesztése érdekében kérjen ideiglenes intézkedéseket.”
