Az Európai Parlament kiemelten foglalkozik a lakhatási válság kérdésével, mely már nem csupán társadalmi probléma, hanem komoly gazdasági következményekkel is jár. A válság Európa-szerte sújtja a háztartásokat – Kecskeméten is. Az adatokból jól látszik: a lakhatás megfizethetősége és elérhetősége egyre több embernek jelent megoldhatatlan kihívást.
Az Európai Parlament Regionális Fejlesztési Bizottsága nemrég megvitatta azt a jelentéstervezetet, amely a kohéziós politika beruházásainak szerepét vizsgálja a jelenlegi lakhatási válság kezelésében. A dokumentum szerint a lakhatási válság „nem csupán társadalmi kérdés, hanem messzemenő gazdasági következményekkel is jár.” A Parlament arra szólít fel, hogy a 2021–2027-es programozási időszak kohéziós politikájának félidős felülvizsgálata során legalább duplázzák meg a megfizethető lakhatásra szánt forrásokat. Emellett azt is javasolják, hogy az Európai Bizottság biztosítson rendkívüli előfinanszírozást több, célzott lakhatási prioritásra.
A Foglalkoztatási és Szociális Ügyek Bizottsága (EMPL) szintén elfogadta véleményét ugyanerről a jelentésről, megerősítve annak fontosságát.
Miért beszélünk lakhatási válságról az Európai Unióban?
Az okok számosak és összetettek. 2015 és 2023 között az EU-ban az ingatlanárak átlagosan 48 százalékkal emelkedtek. A drágulás mögött főként a magasabb építési költségek és jelzáloghitel-kamatok, az új építkezések csökkenése, valamint a befektetési célú ingatlanvásárlások elterjedése állnak. Ezek az utóbbiak sokszor kiegészítő jövedelemszerzés céljából történnek, de tovább szűkítik a megfizethető lakások kínálatát.
2023-ban az EU városi háztartásainak 10,6 százaléka, míg a vidéki háztartások 7 százaléka költötte lakhatásra a jövedelme több mint 40 százalékát – ami már súlyos lakhatási terhet jelent. A „megfizethető lakhatás” fogalmát az Európai Unió egy „lakhatási kontinuumként” értelmezi, amely magába foglalja a szociális lakásokat, a megfizethető bérlakásokat és a saját tulajdonú lakásokat is.
További problémát jelent az uniós állami támogatási szabályok körüli jogbizonytalanság, ami akadályozza az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) beruházásait ezen a területen.
Pedig az uniós kohéziós politika forrásai és az Európai Beruházási Bank (EBB) finanszírozási eszközei jelentős segítséget nyújthatnának a megfizethető lakhatás kínálatának növelésében. Ehhez azonban a lakáspiacok részletes értékelésére van szükség, hogy elkerülhetők legyenek a nem kívánt piaci hatások. A hangsúlyt a háztartások tényleges szükségleteire és megfizethetőségi küszöbeire kell helyezni, különösen a legsebezhetőbb csoportok és a különleges igényű emberek esetében.
Kecskeméten is egyre nehezebb a lakhatás
A lakhatás problémája Kecskeméten is sok háztartást érint. Komoly gondot jelent azok számára, akik:
- nehezen tudják kifizetni lakhatási költségeiket,
- rossz minőségű lakásban élnek,
- jogilag bizonytalan a lakhatásuk,
- nehezen megközelíthető helyen laknak,
- nincs munkalehetőség a környéken,
- magas lakáshitellel terhelt az ingatlanuk,
- vagy esélyük sincs saját lakás, ház megszerzésére.
A bizonytalan lakhatás kihat az egyének munkavégzésére, a családok biztonságára, a gyerekek életkörülményeire.
Kecskeméten mintegy 45 ezer lakóépület található, és kb. 4300 lakás nem lakott, így a nem lakott lakások aránya 8,7 százalék, ami igen magas. Az ingatlanok többsége saját használatú (40 ezer lakás), a bérbe adott lakások száma mintegy 5000.
Az ingatlanárak is árulkodók:
- Belváros: 700 ezer Ft/m²,
- Széchenyiváros: több mint 820 ezer Ft/m² – drágább, mint a kertvárosias Bethlenváros.
Bár az árak országos átlaghoz képest 10 százalékkal alacsonyabbak, a megyei átlaghoz képest 22 százalékkal magasabbak.
Az önkormányzati lakások száma is csökkenő tendenciát mutat.
- 2016-ban: 1422 önkormányzati lakás,
- 2023-ra: 1269 maradt.
Országosan sem jobb a helyzet, míg a rendszerváltáskor Magyarországon a lakások 20 százaléka volt önkormányzati tulajdonban – körülbelül 800 ezer lakás –, addig 2023-ra ez a szám országosan 102.468-ra, a teljes lakásállomány 2,2 százalékára esett vissza – derül ki a Periféria Központ és a K-Monitor közös elemzéséből.