Kedden éjfél előtt nyújtotta be Halász János fideszes képviselő „A közélet átláthatóságáról” című törvényjavaslatát, amely rendkívüli módon megnehezítené a külföldi támogatásokat kapó szervezetek munkáját és létezését. A javaslat központi eleme, hogy ha a Szuverenitásvédelmi Hivatal úgy ítéli meg, egy szervezet tevékenysége veszélyt jelent az ország szuverenitására, akkor javasolhatja annak jegyzékbe vételét a kormánynak. Lapszemle.
A listázott szervezetek többek közt:
A törvénytervezet lehetővé tenné azt is, hogy az érintett szervezeteknél helyszíni ellenőrzést tartsanak, betekintsenek minden iratba, számítógépbe, és másolatokat készítsenek – akár rendőri segítséggel is – foglalja össze a javaslatot a telex.hu.
Ilyen lehet minden olyan tevékenység, ami befolyásolja a közvéleményt vagy a demokratikus vitát, illetve negatív színben tünteti fel az ország demokratikus jogállami berendezkedését, a nemzeti egységet, a keresztény kultúrát, vagy akár a család és a biológiai nemek elsődlegességét.
A törvény elfogadása után a szabályok három nappal később lépnének hatályba, de az 1%-os támogatásgyűjtés tilalma csak a következő adóévtől lenne érvényes. Az nem derül ki, hogy a Hivatalnak milyen határidővel kellene javaslatot tennie a jegyzékbe vételre.
Március 15-i beszédében Orbán Viktor élesen támadta a civil szervezeteket, a független sajtót, az ellenzéket és a bírói függetlenség védelmezőit, akiket „áttelelő poloskának” nevezett, és „tavaszi nagytakarítást” helyezett kilátásba. Szerinte ezek az emberek külföldről pénzelt szereplők, akiken „skarlát betű” van, és „a pokolban külön bugyor vár rájuk”.
A miniszterelnöki kirohanás országos felháborodást váltott ki: pszichiáterek, pszichológusok, bírók és akadémikusok is tiltakoztak ellene, miközben sem az ügyészség, sem a köztársasági elnök hivatala nem emelt szót a kijelentések ellen. A Szuverenitásvédelmi Hivatal korábban még homályos szerepe mára világossá vált: jelentéseik a kormánykritikus szereplők korlátozásának eszközévé váltak.
