Egy friss nemzetközi tanulmány szerint Magyarország nemhogy csökkentette volna, hanem jelentősen növelte az orosz nyersolajhoz való kötődését mióta Oroszország megtámadta Ukrajnát 2022. februárban. A Center for the Study of Democracy (CSD) és a Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) elemzése rámutat: a technikai és infrastrukturális lehetőségek adottak a diverzifikációra, mégis politikai és gazdasági érdekek tartják fenn az orosz energiafüggőséget – írja a Politico-ra hivatkozva az mfor.hu.
A függőség növekedése a háború árnyékában
A CSD és a CREA közös tanulmánya szerint mindkét ország a szankciók alóli mentességeket kihasználva még jobban az orosz energiára támaszkodott. A jelentés készítői szerint ez hatalmas nyereséget jelentett Moszkvának: a kutatás szerint az ukrajnai orosz invázió kezdete óta
- Magyarország és Szlovákia összesen 5,4 milliárd eurót (nagyjából 217,8 milliárd forintnak megfelelő összeg) fizetett ki Oroszországnak csak nyersolaj után – ez az összeg elég lenne mintegy 1800 Iszkander-M rakéta megvásárlására.
- Magyarország az orosz nyersolajtól való függőségét a 2022 óta tartó háború előtti 61 százalékról 2024-re 86 százalékra növelte. Ez a növekedés annak ellenére történt, hogy az Európai Unió célja éppen az orosz energiahordozóktól való leválás volt.
Orbánék az üzemanyagáron nyerészkedtek
Luke Wickenden, a CREA energiaelemző véleménye szerint az üzemanyagárak Magyarországon 2024-ben 2–5 százalékkal az uniós átlag felett maradtak, miközben a Mol működési eredménye 34 százalékkal nőtt. Az elemző szerint Orbán Viktor kormánya pedig „jelentős haszonra tett szert: több mint 500 millió dollárnyi (nagyjából 180 milliárd forint) extraprofitadót csatornázott be az orosz olajbevételekből, hogy belső költségvetési lyukakat tömjön be” – tette hozzá a Politico.
Alternatívák léteznek, de nem használják ki
A jelentés kiemeli, hogy Magyarország rendelkezik alternatív beszerzési útvonalakkal, például a horvátországi Adria vezetéken keresztül, valamint technológiai kapacitással más típusú kőolaj finomítására. Ennek ellenére a kormány nem mutat valódi hajlandóságot az orosz olajról való leválásra. A tanulmány szerint ez nem technikai vagy infrastrukturális akadályok miatt van így, hanem egy mélyen beágyazott közvetítői és offshore kereskedelmi hálózat miatt, amely lehetővé teszi az orosz cégek számára, hogy továbbra is erős befolyással bírjanak a magyar energiapiacon.
Politikai és gazdasági érdekek előtérben
A magyar kormány gyakran hivatkozik arra, hogy az ország földrajzi helyzete és infrastrukturális adottságai miatt nem tud gyorsan leválni az orosz energiahordozókról. Ugyanakkor a tanulmány szerint ezek az érvek nem állják meg a helyüket, mivel a szükséges infrastruktúra és technológia rendelkezésre áll. A valódi ok inkább a politikai és gazdasági érdekekben keresendő, amelyek fenntartják az orosz energiafüggőséget.
Következmények és kilátások
A tanulmány arra figyelmeztet, hogy Magyarország és Szlovákia a szankciók alóli mentességeket kihasználva még jobban az orosz energiára támaszkodott, ami hosszú távon gazdasági és politikai kockázatokat hordoz. Az Európai Unió célja az orosz energiahordozóktól való leválás, és ennek érdekében további intézkedések várhatók, amelyek hatással lehetnek a magyar energiapolitikára is.
Az Európai Bizottság már bejelentette: jogszabálytervezetet készít elő, amely fokozatosan betiltaná az orosz gázszerződéseket, és arra kötelezné a tagállamokat, hogy dolgozzanak ki terveket az orosz energiaforrásokról való leválásra. A Bizottság kétoldalú tárgyalásokat tervez Magyarországgal és Szlovákiával, hogy elsimítsa a nézeteltéréseket – árulták el névtelenséget kérő uniós diplomaták a portálnak. A cikk hozzáteszi, Dan Jørgensen energiaügyi biztos azonban már jelezte: kész a jogszabályt a tiltakozások ellenére is előterjeszteni.
Források:
- mfor.hu, politico.eu
- Center for the Study of Democracy (CSD) és Centre for Research on Energy and Clean Air (CREA) közös tanulmánya
