Eseménydús hónapokat él meg a Kecskeméti Kisvasútért Közösség: elkezdték a Kiskőrösre vezető 148-as vasútvonal rendbetételét, eközben szervezik a havi rendszeres menetrendszerű hajtányozást és a már megszokott különféle eseményeiket, járműveket újítanak fel, és egyre közelebb kerülnek a nagy álomhoz is, hogy turisztikai jelleggel újra vasúti szerelvény közlekedhessen a Kecskeméti Kisvasúton. Az elmúlt hetek során ugyanis megérkezett városunkba „Zsófi”, egy C50-es típusú mozdony, így hamarosan bárki utazhat Kecskemét és Törökfái között vonattal, később akár még messzebbre is.
Újraindulhat a vonatközlekedés a Kecskeméti Kisvasúton
A Kecskeméti Kisvasút két vasútvonalból áll: a 148-as Kiskőrösre, a 149-es Kiskunmajsára vezet a homokhátsági tájon keresztül. Törökfái vasútállomásig a két vonal közös szakaszon fut, és ezért is jelenhet meg itt legkorábban újra a vonatközlekedés, hiszen a 149-es vonalon a Kecskeméti Kisvasútért Közösség erőfeszítéseinek és munkájának köszönhetően már évek óta vidáman szaladgálhatnak a hajtányok – a pálya ki lett tisztítva, hajtányközlekedésre alkalmassá lett téve. Így Kecskemét és Törökfái között már „csupán” azt kell majd üzemi menetek során megvizsgálni, hogy a dinamikus terhelés hatására hogyan reagálnak a vágányok, kell-e valamilyen beavatkozást elvégezni, és alkalmasak-e tizenhat év kihagyás után újra vonatszerelvény közlekedtetésére is. Ha igen, a hatósági engedélyek megszerzése után már semmi akadály nem állhat a vonat útjába.
„Közel tíz kilométeres távon jelenthet ez mozdonyos közlekedést!” – avat be minket a részletekbe Csőszi Viktor, a Kecskeméti Kisvasútért Közösség sajtófelelőse. A vasúti pályaszakasz mellett Törökfái állomását is helyre kellett hozniuk, hogy a mozdonynak körbejárási lehetőséget biztosítsanak, illetve jelenleg is zajlik a személykocsik felújítása. Ezekből kettő szinte azonnal hadra fogható, később pedig még több kocsit szeretnének majd forgalomba állítani, viszont amelyek a felüljáróhoz közelebb álltak, az elmúlt években sajnálatos rongálásoknak estek áldozatul, így hosszabb időt vesz majd igénybe a restaurálásuk.
Fotók: Hraskó István (KecsUP Hírek)
Néhány személykocsit az elmúlt években Balatonfenyvesre vittek, ott teljesítenek szolgálatot, ahogy három itteni dízelmozdony is az ottani kisvasúthoz került, illetve legutoljára, 2021-ben a Bugaci Kispöfögő névre hallgató gőzmozdony szintén. De a Kecskeméti Kisvasút 2009-es leállítása után a budapesti Gyermekvasút is több kocsival és egy városunkból odaszállított dízelmozdonnyal gazdagodhatott, így végül nem maradt vontatójármű a Halasi úti állomáson.
Zsófi – a nevet egyébként a jelenlegi tulajdonos unokája után kapta – egy restaurált C50-es mozdony, aki a 18 tonnás Mk48-as társaihoz képest pehelysúlyúnak mondható, hiszen hét tonnás össztömeggel rendelkezik. Nem azonos a leállítás előtt itt lévő mozdonyokkal, de kis tömege miatt a jelenlegi pályaállapotokra a leginkább alkalmas lehet. 1953-ban gyártották, 4 hengeres Csepel dízelmotor hajtja, és nem először jár Kecskeméten: 1974-ig pályafenntartási feladatokat ellátó vonógép volt, innen került a tömörkényi halgazdasági vasútra. A halvasútról az idők folyamán üzemképtelenné vált mozdonyt egy magánszemély vásárolta meg, aki példás igényességgel, jelentős részben saját kétkezi munkájával felújította, tőle bérli most a járművet a Kecskeméti Kisvasutat üzemeltető Metavia Rail Kft.
A személykocsik egyenként 15 tonna tömegűek (utasok nélkül), és a mozdonnyal együtt ennek a terhelésnek remélhetőleg meg tud majd felelni a rendbe szedett vaspálya.
Csendesebb lesz az Ezüst Nyíl a felújítás után
A mozdony mellett egy különleges jármű, az Ezüst Nyíl forgalomba állításával kapcsolatban is jó hírekről számolt be nekünk Csőszi Viktor sajtófelelős. A drezina egy balatonfenyvesi, majd kemencei kitérő után került vissza pár éve Kecskemétre, hiszen a Szegedi Vasúttörténeti Alapítvány tulajdonában lévő Skoda-motoros jármű korábban a bugaci kispöfögések és hajtánytalálkozók népszerű szereplője volt. Hat főnyi befogadóképességgel és zárt karosszériával rendelkezik, így a téli szezonban kifejezetten jó szolgálatot tehet az utazni vágyók számára, emellett a pályafenntartásban is hasznos lehet.
Visszakerülésekor felújításra szorult, ami tartogatott kihívásokat, hiszen sok olyan alkatrészt kellett pótolni vagy cserélni benne, amit már nem lehet újonnan beszerezni. Az elképzelések szerint immár hő- és hangszigetelés is kerül a belsejébe, merthogy a motorblokk az utastérben található, ebből következően igen nagy a gépzaj. Jelenleg 90%-os állapotban várja, hogy újra roboghasson, és remélhetőleg már ezen a nyáron láthatjuk közlekedni.
A Kecskeméti Kisvasút bekerült a Kecskeméti Települési Értéktárba
„Egyedi, régi vasúti épületeivel és járműveivel, a homokhátsági tájon végigvonuló vonalvezetésével, valamint az országosan is egyedülálló kiterjedt hajtányozási lehetőséggel a kisvasút ma is a környék üde színfoltja. Épített örökség, műszaki emlék, közlekedési eszköz és kikapcsolódási lehetőség egyben.”
Így indokolta Kecskemét önkormányzata, miért is tartja fontos és megőrzendő helyi értéknek a Kecskeméti Kisvasutat. Szépen csengő szavak, ugyanakkor mellé kellene tenni a cselekvést is, ha tényleg komolyan gondolja városunk a kisvasút melletti elkötelezettségét. Számos környező kistelepülés például saját maga lekaszálja a füvet a sínek mentén, ezzel is segítve a Kecskeméti Kisvasútért Közösség önkénteseit a rájuk háruló munkák elvégzésében, míg Kecskemét részéről ez a feladat elvárásként fogalmazódik meg a civilek felé.
Miközben a különféle hajtányos rendezvények, a havi rendszerességgel jelentkező menetrendszerinti hajtányozási lehetőségek egyértelműen turisztikai attrakciót, az adott települések idegenforgalmát és bevételét fellendítő eseményeket jelentenek, ahol családok, baráti társaságok találhatják meg a számításukat a szabadidő kellemes eltöltésére, akár a sport-rekreációs igényüket is kielégítve, ha éppen kézihajtányra vagy sínbiciklire ülnek fel. Kiskunmajsán az óránkénti hajtányjáratokra például a meghirdetés után egy órával már nem lehetett jegyeket igényelni, olyan gyorsan elkapkodták azokat.
Az érdeklődés tehát folyamatos, sőt egyre növekvő, így talán Kecskemét döntéshozói is meglátják előbb-utóbb a kisvasútban rejlő potenciált, mindenesetre reménykeltő, hogy az idei Múzeumok Éjszakája városi programcsomagjába bekerült a hajtányozás lehetősége. De Csőszi Viktor elképzelhetőnek tartja a helyi Tourinform Irodával történő szoros együttműködést is, közös programok szervezését, és ehhez kapcsolódóan megemlítette, hogy annak idején a vasútvonal gazdasági jelentőségének csökkenését látva éppen a város kezdeményezte a turisztikai hasznosítást, és bugacpusztai járatok indítását.
Kiskőrösi vonal: újabb nagy feladat
Miközben igen komoly önkéntes munkával a teljes 149-es vonalat hajtánnyal bejárhatóvá tette a Kecskeméti Kisvasútért Közösség az elmúlt években, és azóta is karban tartja, ugyanezt a kihívást tartogatja számukra a 148-as vasútvonal is. Idén tavasszal neki is kezdtek ennek az újabb hatalmas feladatnak, amely egyébként igen változatos, lévén rongálásokkal és lopásokkal, pályahibákkal, illetve emberi tevékenységből származó változtatásokkal egyaránt szembesülnek a munkálatok során.
A pályahibák egyrészt a természetből, másrészt a vasúti pálya életkorából adódnak. Még a benőtt fákkal és belógó ágakkal a legkönnyebb felvenni a harcot, a motoros fűrész gyorsan végzi a dolgát. Sokkal nehezebb helyzetet jelent az évek folyamán meglovasított pályaelemek pótlása – egy teljes napjukat vette igénybe, hogy Törökfái és Helvécia között az eltulajdonított vashevederek helyett újak kerüljenek elhelyezésre.
Szinte mikszáthi fabula, ami bár nem Palócföldön, hanem Törökfái közelében esett meg. Egy 1895-ben a bánsági Resicán hengerelt sínszálnak bő félévszázados mellékvonali szolgálata után 1947-ben az épp akkor épülő Törökfái – Kiskőrös vonalban találtak helyet. Persze ide sem pihenni hozták, így egy idő után egyszercsak elfáradt, eltörött, de még ekkor sem selejtezték le, inkább vashevederekkel rögzítették egymáshoz a darabokat. Majd a 2009-es vonalbezárás utáni években fémtolvajok vetettek szemet rá, de a törött sínszálnak csak a rövidebbik felét tudták magukkal vinni. A tolvajok később lebuktak, az ellopott sínszál egy MÁV-raktárba került, de mielőtt végleg obsitot kapott volna, az önkéntesek most reaktiválták, és megtalálva eredeti kisvasúti munkahelyét, visszaépítették a 148-as vasútvonalba. Méghozzá május elsején, a munka ünnepén.
Ám a legverítékesebb feladványt az átgondolatlan emberi tevékenység miatti pályadeformálódások jelentik: többek között a különféle erdészeti munkálatok következtében megrongálódott sínek, továbbá az illegális vasúti átjárók létesítése. Vagy esetleg a meglévők véletlen tönkretétele, merthogy Helvécia önkormányzata a kiskőrösi út felújításakor a vasúti átkelőhelynél beleaszfaltozott a sínek közé, így ott egészen ez év májusáig semmilyen vasúti jármű nem tudott volna továbbmenni. Idén május végén a település ígéretét megtartva, újra szabaddá tette a síneket.
Szintén Helvécián egy nyerges vontató pótkocsijának kitámasztója akadt be egy másik vasúti átjáróba, és feltépte az egyik sínszálat, amelyet most újra kell építeni. Az 54-es számú főút mellett pedig a töltésbe beboruló balesetes járművek hagytak maradandó és korrigálandó nyomokat a vasúti pályában.
Nemcsak fáradságosak és összetettebbek ezek a pályajavítások, de nagyon költségigényesek is: például egy alépítmény korrekt kivitelezéséhez szükséges nagy markológép napi bérleti díja a gépkezelő bérével együtt több százezer forintra is rúghat.
Az idei évben mindenesetre azt tervezik, hogy egészen Helvéciáig bejárhatóvá teszik a vonalat a mozdonyos szerelvény számára is – hajtánnyal már most lehetséges a településhatárig eljutás. Majd Orgoványig egy talán valamivel könnyebb szakasz vár rájuk, az előzetes felméréseik szerint ott a szél és egyéb időjárási viszonyok miatt homokkal és földdel van betemetve a pálya, amelyet tolólapos traktorral igyekeznek majd kiszabadítani a fogságából. Na meg önkéntesek segítségével, akiknek főleg a nem leaszfaltozott útátjárókban kell sok réteg föld és homok alatt rábukkanni a napfényt már régen látott sínekre. Hiába no, tizenhat év elhagyatottságát nem lehet egy csettintésre megváltoztatni…
Példaértékű közösségi összefogás és egyesületi jellegű munka
A bezárás óta eltelt tizenhat év hatása egészen meglepő módon is tetten érhető. „Amikor egy iskoláscsoportnak a bugaci Aranymonostor meglátogatásához a hajtányos lehetőséget is megemlítettük, a diákok csodálkozva kérdezték tőlem, hogy oda visz vasútvonal Kecskemétről?” – meséli Csőszi Viktor sajtófelelős. Bizony, felnőtt egy generáció, akik sosem láttak vonatot közlekedni ezeken a síneken, és persze sohasem utaztak rajta, így értelemszerűen sokan közülük nem is tudnak a létezéséről.
A kisvasút új alapokon történő újraindítása 2020-tól kezdődött. A Kecskeméti Kisvasútért Közösségnek az utóbbi években széleskörű összefogással, rengeteg önkéntes munkával, és persze rengeteg önkéntessel sikerült a kiskunmajsai szárnyvonalat hajtányok számára járhatóvá tenni, emellett pedig izgalmas hajtányos rendezvényekkel, havi rendszerességgel menetrendszerinti közlekedést biztosító napokkal jelentkezik a társaság.
A vonatközlekedés újraindításával és a kiskőrösi vonal fokozatos rendbetételével pedig újabb fontos mérföldkőhöz érkeznek, még tovább szaporodnak a tennivalóik. A Kecskeméti Kisvasút üzemeltetője ugyan egy magáncég, de a forgalmi szolgálatot és egyéb teendőket több más kisvasúthoz hasonlóan önkéntes formában vasutasok, vasútbarátok végzik szabadidejükben. Távolabbi városokból, Pécsről vagy Miskolcról is szoktak érkezni segítők, akik saját hajtányaikkal az utasszálítási feladatokban is részt vesznek.
Hétköznap és hétvégén is fokozott figyelemmel közelítsük meg a kisvasúti átjárókat!
„Figyeljünk a vasúti átjárókban, tartsuk be a szabályokat, és mindig jusson eszünkbe, hogy újraindult a közlekedés a Kecskeméti Kisvasúton!”
– tolmácsolja talán a legfontosabb kérésüket a Kecskeméti Kisvasútért Közösség sajtófelelőse, Csőszi Viktor. Ez a felhívás immár nemcsak a kiskunmajsai, hanem a 148-as, kiskőrösi vonalra is érvényes, ott is főleg a helvéciai átjárókra, és azt se feledjük, hamarosan nemcsak hajtányokkal, hanem vonatokkal is találkozhatunk ezeken a vasútvonalakon.
