Cikksorozatunk második részében azt mutatjuk be, milyen körülmények között zajlott az iratbetekintésünk az egyetemi alapítványnál. Hiába kifogásoltuk, másolatot semmilyen formában nem készíthettünk a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekről, nem fotózhattunk, nem rögzíthettünk hangot, ráadásul a dokumentumokat anonimizálták, számos fontosnak tűnő részletet kitakartak. Ehhez képest már apróság volt, hogy az épületben kizárólag kísérővel mozoghatunk, mosdóba is csak a titkártól követve mehettünk el.
Négyrészes cikksorozatban dolgozzuk fel, miként alakult a Neumann János Egyetemért Alapítványhoz még márciusban beküldött közérdekű adatigénylésünk sorsa és mit tudtunk meg a kuratóriumi és felügyelőbizottsági jegyzőkönyvekből. Úgy gondoljuk, már maga az is tanulságos és sokat elmond az ügyről – és általánosságban a hazai nyilvánosság állapotáról, a független sajtóhoz való viszonyulásról -, ahogyan eljutottunk az alapítvány tárgyalóterméig, és az az eljárás, módszer is, ahogy végül engedélyezték számunkra, hogy belenézhessünk az iratokba. Szerintünk ez egy fontos, közérdekű és nagy hírértékű téma, ezért igyekeztünk minél részletesebben feldolgozni.
Miről írtunk eddig?
Cikksorozatunk első részében azt mutattuk be, közérdekű adatigénylésünk elküldése után hogyan zajlott a levelezés a Neumann János Egyetemért Alapítvánnyal. Megírtuk, miközben az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szerint a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül eleget kellett volna tenniük a közérdekű adat megismerésére irányuló igénynek, ehhez képest éltek a törvényben biztosított egyszeri, 15 napos határidő-hosszabbítással, majd a 28. napon közölték: csak iratbetekintést biztosítanak, a kért iratokat nem küldik el. Az iratbetkintésre a legkorábbi időpontként az adatigénylés utáni 45. napot jelölték meg. Az egész eljárásról megkérdeztük Vissy Beatrix jogi szakértőt, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársát is.
Már megérte: adatigénylésünk után töltöttek fel több dokumentumot az alapítvány honlapjára
Első cikkünkben megírtuk, hogy mennyire kevés dokumentum volt fent az alapítvány honlapján az ügy kipattanásakor. Többek között nem volt elérhető az alapítói okirat, a szervezeti és működési szabályzat, az éves beszámolók, és a kuratórium és a felügyelőbizottság névsora, az egyes vezetők neve sem. 2020-tól 2023 májusáig nem találtuk a kuratórium üléseinek jegyzőkönyvét, utána is csak semmitmondó kivonatokat töltöttek fel. A felügyelőbizottságnak csak két üléséről volt fent kivonat a honlapon, 2022 novemberéből és 2023 áprilisából.
A helyzet azóta sem sokat javult – máig olvasható az oldalon a következő felirat: „A honlap fejlesztés alatt áll!” – , de azt észrevettük, hogy adatigénylésünk után feltöltöttek pár dokumentumot.
Például az alapítvány szervezeti és működési szabályzatát. Ebben az alapítvány közfeladatáról többek között az szerepel:
- az egyetem útján felsőoktatási tevékenység folytatása, továbbá felsőoktatási tevékenységnek nem minősülő, de a felsőoktatási intézmény képzési tevékenységéhez kapcsolódó oktatás,
- a felsőoktatási intézmény alaptevékenységéből származó szellemi értékek közösségi célú megismertetésével és gazdasági hasznosításával hozzájárulás a térség társadalmi és gazdasági fejlődéséhez,
- a magyar felsőoktatás gazdasági, társadalmi és nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében oktatási, tudományos kutatási, hallgatói, tanulói, oktatói, kutatói, tanári támogatási program működtetése,
- rászorultsági alapú támogatás biztosítása, tehetséggondozó programok működésének támogatása.
Az alapítvány céljai között pedig felsorolják például:
– a felsőoktatási és köznevelési tevékenység elősegítését;
– a modern és nemzetközileg is versenyképes egyetemi képzések elősegítését;
– az alapítványi célok eléréséhez szükséges oktatási, képzési és ösztöndíj feltételek elősegítését;
– magas szintű egyetemi és egyetemen kívüli képzés, kutatás elősegítését;
– ösztöndíjak, működési és fejlesztési finanszírozási szükségletek biztosítását;
– az egyetemen kívül más oktatási, kutatási, egyéb intézmény és kapcsolódó intézményeinek fenntartását;
– kutatási és oktatási tevékenység elősegítését az egyetemen, és az egyéb intézményekben;
– közreműködést a térség gazdasági szereplőivel történő kapcsolatok kiépítésében.
Ugyanakkor sehol nem látjuk a feladatok és a célok között – még említés szintjén sem – a sokat emlegetett Tudásváros projektet.
„Jó gazda gondosságával”
Többek között az is szerepel az szmsz-ben, hogy az alapítvány kezeli a rendelkezésre bocsátott alapítói vagy egyéb módon a javára rendelt, általa megszerzett vagyont, és a vagyonnal „jó gazda gondosságával sajátjaként gazdálkodik, azt a céljaihoz kapcsolódóan befektetheti és hasznosíthatja”.
- Ugyancsak újonnan feltöltött dokumentum a 2021. december 31-ei éves beszámoló kiegészítő melléklete, amelyben konkrétumok említése nélkül annyi szerepel az ÁSZ-jelentésben bírált ügyletről, hogy „a befektetett pénzügyi eszközökön belül az Alapítvány a Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír mérlegsoron tárgyévi növekményként tart nyilván kétféle hosszú lejáratú, fix kamatozású vállalati kötvényt összesen 127.500.000 e Ft értékben”. Valamint az, hogy hogy a kötvényeket „az Alapítvány figyelemmel a költségvetésére és a folyamatos likviditásának biztosítására” vásárolta – mint ismert, 2021-ben -, „mellyel magasabb hozamot ér el, mint a befektetés időszakában elérhető banki kamatok”.
Váltás volt a kuratóriumban
És szintén közérdekű adatigénylésünk után került fel az NJEA oldalára a szervezeti és személyzeti adatokról egy kétoldalas dokumentum, amelyből kiderül, hogy a kuratóriumban már egy új tag van:
- Bánkuty Tamás József (aki 2014 óta volt a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány igazgatója, az Optima Befektetési Alapkezelő Zrt. felügyelőbizottsági tagja) helyett dr. Bozsonyi Károly lett kurátor, aki – mint utánanéztünk – egyetemi docens a Gazdaságtudományi Kar Menedzsment és Üzleti Jog Tanszékén.
- Szemerey Szabolcs, a polgármester férje stratégiai igazgatóként van feltüntetve,
- dr. Csuhaj V. Imre operatív igazgató,
- míg Nagy Zoltán kuratóriumi tag és egyben az NJE elnök-vezérigazgatója (korábban a Phoenix Mecano Kecskemét Kft. ügyvezetője volt).
Érdekesség, hogy a kuratórium feladatkörének leírásánál a következő feladat át van húzva: „az Alapítvány napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala”.
Diktáltunk és gépeltünk, diktáltunk és gépeltünk
Az iratbetekintésre az NJEA által ajánlott legkorábbi dátumon, május 6-án mentünk el, hárman. Reggel 9-re kaptunk időpontot, odaérve az egyetem campus épületének földszinti tárgyalójába kísértek minket – ide egyébként egy zárt (az ott dolgozók számára kártyával nyitható ajtajú) folyosón vezet az út.
Megérkezésünkkor az alapítvány titkára és kolléganője fogadott minket, majd a titkár rögtön ismertette is a betekintés feltételeit:
- az ingatlan területén biztonsági kamera rendszer működik – bár azzal megnyugtattak minket, hogy a személyiségi jogainkat „igyekeznek” figyelembe venni;
- az épületben a mozgás csak kísérő jelenlétében lehetséges (mosdóba is kizárólag a titkár kíséretében mehettünk el, aki a wc ajtaja előtt várakozott);
- a betekintésre biztosított dokumentumok a biztosított helyiségből nem vihetők ki,
- kép és hang rögzítéshez nem járultak hozzá,
- a dokumentumokról másolat semmilyen formában nem készíthető,
- a dokumentumok anonimizálását elvégezték, kitakarták a személyes adatokat, az üzleti adatokat és az ÁSZ által kezdeményezett eljárásban érintett adatokat.
Észrevételt tettünk ezzel kapcsolatban, jelezve, hogy az Alaptörvény VI. cikke alapján mindenkinek joga van a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Megkérdeztük, mi alapján korlátozzák ezt a jogot, miért nem fotózhatunk, egyáltalán hol vannak rögzítve ezek a szabályaik. A válasz az volt, hogy nekik még nem volt ilyen esetük, másoktól kértek tanácsokat, és azt mondták, „így szokták” engedni az iratbetekintést. A titkár többször kijelentette, ha így, ilyen feltételek között nem kívánunk élni a lehetőséggel, akkor nem nézhetünk bele az iratokba.
Azt is jeleztük, hogy az adatigénylésünkre jóval határidőn túl reagálnak – a titkár azzal védekezett, hogy még a halasztás plusz 15 napja alatt válaszoltak (értesítve minket az iratbetekintésről). Emlékeztettük, a törvény nem a válaszra ad 15+15 nap határidőt, hanem az adatok kiadására.
További tapasztalataink:
- A kapcsos irattartóba lefűzött és összetűzött jegyzőkönyveket ki sem vehettük a tartóból, ez is tovább nehezítette az iratok megismerését.
- A jegyzőkönyveken látszott, hogy frissen nyomtatottak voltak, pecsét egyiken sem volt – az NJEA titkára kijelentette, nincs pecsétnyomójuk. Mint elmondta, a jegyzőkönyveket előbb PDF formátumban anonimizálták, és utána nyomtatták ki.
- Az ÁSZ-jelentéssel kapcsolatos napirendi pontoknál az ülésen résztvevő NJEA-munkatársak és vendégek neve nem olvasható, így sok esetben gyaníthatóan kihúzták például Szemerey Szabolcs nevét is, aki a polgármester férje, egyben az alapítvány stratégiai igazgatója.
- Számos, az ÁSZ-jelentéshez kapcsolódó résznél – főleg onnantól kezdve, hogy az NJEA kezdeményezte az Optima kötvények visszaváltását – a jegyzőkönyvek szövege gyakorlatilag teljesen ki volt sötétítve, nemcsak a nevek, hanem minden – volt, hogy még a napirendi pont címe sem volt olvasható. Előfordult, hogy egy egész oldal teljesen fekete volt – ezeknél a jegyzőkönyveknél az ÁSZ által kezdeményezett eljárásra és a nyomozásra hivatkoztak.
- Előterjesztéseket nem kaptunk kézhez, csak jegyzőkönyveket – mikor ezt szóvá tettük, az volt a válasz, hogy az előterjesztéseket nem kértük a közérdekű adatigénylésben. Mindez alaposan megnehezítette a munkánkat, hiszen a jegyzőkönyvek gyakran csak utalnak arra, ami az előterjesztésben olvasható.
- Végül kb. 3 és fél órán keresztül egyikünk hangosan diktálta, a másik pedig ez alapján gépelte le a jegyzőkönyvek érdekes és releváns részeit, miközben az alapítvány két munkatársa ott ült velünk szemben. Közben kétszer tartottunk pár perc szünetet.
Ahogy az első cikknél, ismét kikértük Vissy Beatrix véleményét, ő miként látja ezt az egészet. A Társaság a Szabadságjogokért munkatársa kijelentette: az iratbetekintés nem valid, érvényes formája az adatigény teljesítésének, ilyen teljesítéssel a törvény nem számol.
„Az iratbetekintéssel nem teljesült az adatigénylés teljesítése. Ez akkor vált teljesen nyilvánvalóvá, amikor a betekintésen nem engedték, hogy a megtekintett dokumentumokról másolat készüljön.
Amikor a kecsup.hu a fenti dokumentumok elektronikus megküldését kérte, akkor értelemszerűen másolatot kért azokról. Amihez teljességgel joga van. A törvény ugyanis így rendelkezik: ‘Az adatigénylő a kért adatokat tartalmazó dokumentumról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül másolatot kaphat’. A dokumentum másolatának megszerzése tehát alanyi jog, amit csak a törvényben meghatározott indokokból lehet korlátozni, pl. minősített adatra (az állam titkai), személyes adatra, üzleti titokra stb. hivatkozással. De még ilyenkor is ki kell adni a kért dokumentum másolatát – csak azzal, hogy a nem megismerhető adatokat felismerhetetlenné kell tenni. Az iratok megtekintésének joga és a másolatszerzés joga értelemszerűen nem egyenlő jogok. Előbbi esetében a betekintés után nem marad bizonyító erejű dokumentum az adatigénylő kezében és eleve rendkívül korlátozott az adatok elemzésére rendelkezésre álló idő – hogy csak a legkézenfekvőbb hátrányokat említsem. Emellett rendkívül időigényes és körülményes is” – hangsúlyozta a jogi szakértő.
Mint elmagyarázta, az iratbetekintésnek, ahol ez jogilag intézményesítve van – például hatósági és bírósági eljárások, közbeszerzési eljárások -, van szabályozott formája. A közérdekű adatok megismerése tekintetében azonban az iratbetekintésnek nincs intézményesített formája.
„Ez nem szabályozási mulasztás, hanem a másolatszerzés jogából logikusan következő hiányosság. Ott, ahol az iratok másolatának megszerzése alanyi jogként garantált, senki nem fog betekintésért folyamodni, így szabályozni is értelmetlen. Mivel az iratbetekintés jogilag nem létező formája az adatigény teljesítésének, jogi keretei nem világosak. Az, hogy az alapítvány helyiségében jelen van az alapítvány embere, álláspontom szerint nem kifogásolható, ez felfogható úgy, hogy ez a dokumentumok épségének, integritásának szükséges biztosítéka. Az, hogy vannak szabályok arra vonatkozóan, hogy az iratokat hogyan kell fizikailag kezelni, ugyanez a kategória megítélésem szerint. A fényképezésnek és a felolvasás hanganyagként rögzítésének tiltása viszont a már leírtak miatt jogellenes” – nyilatkozta a TASZ munkatársa.
A cikksorozat harmadik része arról szól majd, milyen érdekes részleteket tudtunk meg a kuratórium és a felügyelőbizottság jegyzőkönyveiből. Például azt, hogy a 2021. június 22-én, kedden délután tartott felügyelőbizottsági ülés – amelyet Skype-on keresztül tartottak – mindössze 19 percig tartott, ezalatt végigtárgyalták a tíz napirendi pontot. Átlagban tehát még két perc sem jutott egy témára. Pedig a 3. sorszámú ügy elég nagy horderejű volt, már csak összegét tekintve is – ez volt az első Optima-kötvényjegyzésről való döntés, 5 milliárd forint értékben.
Első rész:
–