2020 eleje óta több mint 770 esetben zártak be kórházi osztályokat vagy állítottak le bizonyos ellátásokat Magyarországon – írja Kivérző kórházak című cikksorozatának első részében a Direkt36 tényfeltáró oldal. A legtöbb ilyen eset, 78 a szolnoki Hetényi Géza Kórház-Rendelőintézetben történt, a kecskeméti megyei kórház 8 esettel szerepel a listán. Lapszemle.
Ha egy kórházban átmenetileg működésképtelenné válik egy osztály, ezért máshova kell küldeni a betegeket, akkor ezekről hivatalos dokumentum, kijelölő határozat születik. A Direkt36 most – mesterséges intelligencia segítségével – épített egy adatbázist az NGGYK oldalán elérhető, több mint ezer dokumentumra alapozva.
Az elkészült adatbázisból kiderül, hogy melyik kórházakban, mikor és mennyi időre állt az ellátás, mi volt ennek az oka és melyik kórházak vették át a betegeket. Az adatelemzés és a több hónapig tartó nyomozás eredménye a tényfeltáró oldal „Kivérző kórházak” címmel cikksorozatot indít. Az első, most megjelent rész fő megállapításai a következők:
- A bezárások harmada azért történik, mert nincs elég orvos vagy ápoló, illetve hiányoznak orvosi eszközök. Számos osztály egyetlen orvos nyugdíjazását, lebetegedését vagy szabadságolását sem bírja el.
- Nemcsak a kis, vidéki osztályai zárnak be, hanem a nagy megyei és centrumkórházak is küzdenek a szakember- és kapacitáshiánnyal.
- Az országban legtöbbször a szolnoki Hetényi Géza Kórház kérte, hogy zárják be valamelyik osztályát, 2020 óta legalább 78 alkalommal, ebből 75-ször szakemberhiány miatt. A szolnoki megyei kórház mellett a budapesti Szent János és a Jahn Ferenc Kórház is számos alkalommal kérte másik intézmény kijelölését. Megnéztük, a kecskeméti Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház 8 esettel került fel a listára, ebből 5-ször volt az indok szakmai minimumfeltételek hiánya, szakemberhiány.
- Gyakran akadozik a stroke ellátás, 2020 óta 167 határozat született ilyen osztály ideiglenes leállásáról. Pedig ezekben az esetekben különösen fontos, hogy a betegek minél hamarabb megfelelő kórházi kezelést kapjanak.
- Sokszor leáll a CT diagnosztika és a neurológiai ellátás, továbbá a gyermekosztályok, illetve a szülészetek zárnak be a leggyakrabban szakemberhiány miatt.
- A budapesti nagykórházakban zavarják meg a legtöbb beteg gyógyulását a leállások, melyek közül kiemelkedik a Szent János Kórház, ahol az ápolási napok több mint 11 százalékos zavarták meg osztálybezárások.
A dokumentumok dokumentumrészletgazdag képet adnak arról, hogyan küszködnek nap mint nap a magyar állami egészségügyi intézmények. A budapesti Uzsoki Utcai Kórházban azért függesztették fel a műtéteket 2024 júliusában, mert az intézmény „folyadékhűtő rendszerének meghibásodása miatt az összes műtőben elviselhetetlenné vált a hőmérséklet”. A ceglédi kórházban 2022 januárjában „a fül-orr-gégészeti osztály működésképtelenné vált a szakorvosok betegsége miatt” és csak „egy szakorvosunk munkaképes jelenleg, aki a járóbeteg szakellátást kapott”. A dél-budai Szent Imre Kórház sürgősségi osztályán pedig azért nem tudták tavaly júliusi éjszakán fogadni a betegeket, mert „nagyobb számban megjelenő ágyipoloskák irtása” történt.
Az egészségügyért felelős Belügyminisztérium és a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ sem válaszol a Direkt36 kérdéseire, ahogy az érintett kórházak többsége sem reagált. További részletek a tényfeltáró oldal cikkében.