A magyar kormány két új rendelettervezete alapjaiban változtathatja meg az uniós támogatások felhasználását – különösen a helyreállítási alap és a kohéziós források esetében. A Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium által készített tervezetek lényegében ejtenék a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) pályázatait, ami közel 10,4 milliárd eurónyi, azaz mintegy 4195 milliárd forintnyi forrást veszélyeztet. Emellett a kohéziós támogatások esetén hátrányba kerülhetnek a fejlettebb régiók, például Budapest, mivel tőlük forrásokat vonhatnak el.
Az uniós pénzek visszatartása vagy végleges elvesztése nem csupán országos ügy: Kecskemét és Budapest számára is komoly következményekkel járhat, hiszen számos fejlesztési projekt – például infrastrukturális beruházások, közlekedésfejlesztések, oktatási vagy szociális programok – ezekre az uniós támogatásokra épül.
Mi történik a helyreállítási alappal?
A kormány lényegében lemondana a Helyreállítási és Ellenálló-képességi Eszköz (RRF) keretében elérhető 10,4 milliárd eurós forrásról, mivel az Európai Bizottság megerősítette, hogy nem hosszabbítja meg a Covid-válságból való kilábalásra szánt RRF határidejét. Eszerint a tagállamoknak 2026. augusztus 31-ig teljesíteniük kell a saját nemzeti tervekben megfogalmazott összes mérföldkövet és célt. Magyarország eddig csak a 920 millió eurós előleget kapta meg, a fennmaradó összeget Brüsszel a jogállamisági eljárás keretében visszatartja, mivel hazánk nem teljesítette a kifizetés feltételeit – írja a hvg.hu a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium társadalmi vitára bocsátott előterjesztése alapján.
Az EU a Covid-világjárvány okozta válság miatt még 2021-ben fogadta el a 750 milliárd eurós helyreállítási csomagot (Next Generation EU), melynek gerincét a 672,5 milliárd eurós Helyreállítási és Ellenállóképességet Erősítő Eszköz (RRF) adta. Ezt a vissza nem térítendő támogatást és kölcsönt a gazdaság újraindítására, reformok, beruházások ösztönzésére, a gazdaság zöld átállására, digitalizációra fordíthatják a tagállamok 2026 végéig.
Jelentkezz be a KecsUP-ra!
Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.
Mi a helyzet a kohéziós forrásokkal?
A másik rendelettervezet a 2021–2027-es költségvetés keretében érkező kohéziós forrásokat érinti. Az új szabályozás értelmében az irányító hatóság egy projektet hivatalosan „ellehetetlenültnek” minősíthet, és így elutasíthatja a támogatási kérelmet – a kormány így biztosítana a hazai hatóságoknak jogi és adminisztratív mozgásteret. A szabályozás leginkább állami, önkormányzati és közalapítványi szervezetekre, valamint közvetlen vagy közvetett többségi köz- vagy önkormányzati tulajdonban álló vállalatokra vonatkozna. A portfolio.hu kiemeli ezzel kapcsolatban kiemeli, hogy főként azok a régiók érezhetik magukat veszélyben, ahol az egy főre jutó GDP meghaladja az uniós átlagot – ez utóbbi Budapest esetében releváns.
Mennyi fejlesztési támogatásra jogosult Magyarország és miért blokkolják ezeket a forrásokat?
Eredetileg a 2021 és 2027 közötti uniós költségvetési ciklusban Magyarország a következő forrásokra volt jogosult:
a kohéziós forrásokból nagyságrendileg 21,7 milliárd euró,
a helyreállítási alaptól (RRF) 10,4 milliárd euró,
a Közös Agrárpolitika forrásaiból 13,5 milliárd euró, amelyből 7,8 milliárd eurót fizet az EU, míg 5,7 milliárd eurót a magyar költségvetés tesz biztosít.
A múlt idő azért indokolt, hiszen a magyar kormány nem teljesítette az Európai Unió Tanácsa által 2022 decemberében meghatározott feltételeket az uniós források felhasználására vonatkozóan. Ennek következményeként Magyarország már biztosan elveszített 1,04 milliárd eurót.
Ráadásul a tét ennél is nagyobb: a jogállamisági viták miatt jóval több pénz került blokkolásra. Ez érinti:
a kohéziós alap 9,45 milliárd euróját,
a helyreállítási alap 5,8 milliárd eurós vissza nem térítendő támogatását, valamint
egy 4,6 milliárd eurós kedvezményes hitelkeretet is. Összességében tehát mintegy 7500 milliárd forintnyi forráshoz nem jut hozzá az ország.
Az Orbán-kormány részéről Bóka János, az Európai uniós ügyekért felelős miniszter mindezt a budapesti kormány ellen folyó brüsszeli politikai játszmával magyarázza. A miniszter azonban kiemelte: éves szinten 4,5-5 milliárd eurós pluszban van Magyarország az uniós forrásokat tekintve, vagyis a csatlakozás óta nettó kedvezményezett a magyar állam, és
