Töltéseket erősítettek meg, zsilipeket építettek és csatornát számoltak fel a vízmegtartás és vízkormányzás érdekében 2022-ben a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetben, a Baksi-pusztán. A kiemelt jelentőségű madárélőhelyen végzett beavatkozás egy nagyobb pályázat része volt, a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. nyert el támogatást az Európai Unió által finanszírozott LIFE-projektben, és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) volt az egyik közreműködő partner civil egyesületek és más nemzeti parkok mellett.
A Baksi-puszta az Alsó-Tisza-völgy és a Homokhátság peremzónáján, Csongrád-Csanád vármegyében, öt település – Baks, Csanytelek, Ópusztaszer, Pusztaszer és Tömörkény – külterületén helyezkedik el. Teljes egészében lefedi a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet, így országos védettséget élvez és a Natura 2000 hatálya alá is tartozik. Egy része a Ramsari Egyezmény hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, a vonuló madarak rendkívül fontos állomása. Tavasszal elsősorban partimadarak – főleg godák, cankók – alkotnak itt nagy csapatokat, míg ősszel a vadludak és a darvak a jellemzőek. Fészkelő- és táplálkozóhelyként is jelentős, rendszeres vendég többek között a gólyatöcs, a gulipán, a nagy goda és a cigányréce – olvasható a KNPI honlapján.
A Baksi-pusztán háborítatlanul megmaradt, jó állapotú szikes- és löszgyepek, valamint közéjük ékelődő kisebb kiterjedésű szikes mocsarak, nádasok, ritkás, ligetes facsoportok találhatóak. A térségre is jellemző a Duna-Tisza közén erőteljesen jelentkező talajvízszint-süllyedés, amely maga után vonja a felszíni vizek kiterjedésének és a vízborítottság hosszának csökkenését is, ami természetvédelmi szempontból is kedvezőtlen jelenség. A Baksi-puszta nyílt vizű tómedreiben több okból is elsődleges fontosságú a víz megőrzése: a tavak szikes jellegének megtartását szolgáló sófelhalmozódási folyamatok hatékony működése miatt, valamint a környező területek növényvilága, és a hozzájuk kötődő állatvilág érdekében.
Az emberi beavatkozásra visszavezethető káros hatásokat ezen a helyszínen is mesterséges beavatkozásokkal lehet mérsékelni – hangsúlyozza a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság. Erre nyílt lehetőség 2022-ben Baksi-pusztán a pannon gyepek és kapcsolódó élőhelyek hosszú távú megőrzését célzó LIFE IP GRASSLAND-HU projekt keretében.
A Baksi-puszta vizeinek szabályozására épült Büdös-széki főcsatorna a terület védetté nyilvánítása óta már nem vezeti el a vizeket. Viszont a vele összeköttetésben lévő számos kisebb csatornával együtt – megfelelő vízkormányzás esetén – alkalmas a napjainkban vízhiányossá vált medrek vízpótlására.
Ezen elképzelés jegyében kezdtek neki a LIFE IP GRASSLAND-HU munkálatainak. A kivitelező cég munkatársai a Büdös-széki csatornában 5,7 kilométer hosszan a fél mederszelvényre kiterjedő kotrást végeztek, emellett két meglévő, jó állapotban lévő átereszt kézi erővel tisztítottak meg. 450 méter hosszan pedig egy tájsebként jelenlévő, használaton kívüli csatorna betemetése is megtörtént. A projekt során hat zsilip épült újjá, és egy teljesen új zsilip is készült a Büdös-széki főcsatornába becsatlakozó Vesszősi-csatorna torkolatánál. Ennek segítségével egyrészt visszatartható a víz a Vesszős-székben, másrészt ugyanezen a részen a töltés javítása is lezajlott, így a Vesszős-szék függetleníthető a Büdös-széki csatornától, ami vízkészlet-gazdálkodási és vízminőség-védelmi szempontból is indokolt lehet.
A megépült műtárgyak kezelését, karbantartását – a vízügyi kezelő Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatósággal közösen kidolgozott üzemrend alapján – a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őre végzi.
Projekt időtartama: 2019. január 1. – 2026. december 31. volt, koordináló kedvezményezettje a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft., együttműködő projektpartner civil egyesületek és több más nemzeti park igazgatóság mellett a KNPI is.
A projekt teljes költségvetése több mint 17,2 millió euró volt, ebből a KNPI költségvetése 1,18 millió euró. Az Európai Unió a költségek 60 százalékát finanszírozta.
Közreműködött a szerkesztésben: Falusi Norbert
