Az aszfaltburkolatok kialakításának lehetőségeiről tartottak fórumot a Budaihegy lakosainak

Városrészi partnerségi fórumra hívta a Vacsi köz és Budaihegy lakóit Laczkó-Zsámboki Angéla, az itteni választókörzet önkormányzati képviselője. A téma a földutak állapota volt, és hogy milyen lehetőségei vannak az itt élőknek a probléma megoldására, vagy legalább a minőségi javulásra. Elsősorban négy utca (Mező, Hegyvidék, Erdősor, Gesztenye utca) leendő sorsa került terítékre, de a szép számmal megjelent érdeklődők más környékbeli helyszínekre is rákérdezhettek a tájékoztatón, ahol a képviselőnő mellett Fekete Gábor városüzemeltetésért felelős alpolgármester, illetve Berta Mihály, a Kecskeméti Városüzemeltetési Kft. (KVÜ) cégvezetője is jelen volt.

Esős időben a sártenger, ilyenkor nyáron pedig a fullasztó por jelenti talán a legbosszantóbb, legnagyobb problémát a helyieknek. Ahogy ballagtunk a fórumra, mi magunk is tapasztaltuk, hogyha egy autó nem apró lépésekben totyog, akkor igen komoly porfelleg marad utána, és legalább egy-két perc, amíg aztán elülhetne – de például a Hegedűs közön akkora a forgalom, hogy az autók ennél sűrűbben, percenként követik egymást.

Nem kell tehát száguldozni – azokból is akad bőven – az állandó porszennyezéshez, és a házak gyakoribb ablaktisztítási szükségleténél persze sokkal fontosabb az az egészségügyi kockázat, amit a fennálló helyzet jelent, különös tekintettel a kisgyerekek szervezetére.

Ideiglenes megoldási lehetőség a mellékutcák tekintetében

Egymással összefüggő, de két külön helyzetről kell beszélni a Hegedűs köz burkolatlan szakasza, illetve a lakóingatlanok közvetlen megközelítését lehetővé tévő mellékutcák kapcsán. Ez utóbbiak végleges aszfaltburkolattal ellátása csak abban az esetben lehetséges, ha kapcsolódik egy már meglévő leaszfaltozott úthoz, ami értelemszerűen a Hegedűs köz lehetne – jelenleg 300 méter híja van ennek.

Fekete Gábor alpolgármester elmondása szerint önkormányzati rendelet írja elő ezt a kötelező kapcsolódást. Viszont a négy mellékutca sem feltétlenül kell, hogy a jelenlegi állapotában megmaradjon: amíg a Hegedűs köz kérdéses szakaszának problémája rendeződik, kaphatnak ideiglenes burkolatot, amellyel részben a későbbi aszfaltozást is előkészítik. Ehhez hatvan centi mély útalap kiásására van szükség, amelyet darált betonnal töltenek fel, majd mart aszfaltot terítenek rá. Az időtállósága persze nem mérhető a végleges aszfaltburkolathoz, könnyen gödrösödik és keletkeznek rajta kátyúk, de átmeneti megoldásként megfelel kis forgalmú mellékutcáknál, ahol az ott lakók egyébként is lassabban közlekednek.

A település fejlődése érdekében a város át tudja vállalni az útalap kiásásának és a feltöltés-terítés költségeit, tehát a vállalkozói munkát és annak terheit – a kivitelezéshez a KVÜ jelenleg rendelkezik is a megfelelő munkakapacitással (akár már holnap el tudnák kezdeni a munkálatokat Berta Mihály cégvezető szerint) –, a darált beton és a mart aszfalt beszerzésének költségei hárulnának a lakókra.

A korábbi önkormányzati gyakorlat egyébként hibásnak bizonyult abban, ahogyan a belterületbe vonások megtörténtek, az építési engedélyeket megadták, illetve a földterületek eladásra kerültek. Fekete Gábor alpolgármester úgy gondolja, az ingatlanfejlesztőket kötelezni kellett volna az utak, közművek megépítésére is, nincs ugyanis elegendő anyagi forrása a városnak, hogy a város peremrészeibe kiköltözők számára ezt biztosítani tudja. Laczkó-Zsámboki Angéla pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy Kecskeméten nagyságrendileg hatszáz kilométernyi aszfaltozott, és több mint ezer kilométernyi földút található, és több évtizedet is igénybe vehet, amíg a saját fejlődési ütemében ki tudja alakítani a szükséges aszfaltburkolatokat mindenhol.

A leendő Településrendezési Terv egyébként újfajta szemlélettel már tartalmazni fogja az ingatlanfejlesztésre vonatkozó úthálózati, illetve közművekkel kapcsolatos előírásokat, ahogyan a város terebélyesedésének is igyekszik majd valamilyen gátat szabni.

A jelenleg köhécselő Hegedűs köz portalanításának esélyei

A Hegedűs köz fejlesztése – gyűjtőút lévén – mindenképpen aszfaltburkolat kialakítását jelentheti, talán-remélhetőleg már a közeljövőben. Az utcában lakók eddig 42 aláírást gyűjtöttek össze, amellyel kifejezik szándékukat egy lakossági önerős útberuházásra.

Ilyenkor a költségek felét egyenlő arányban megosztva ők adják össze, a másik 50%-ot pedig a városi költségvetés biztosítja. Mérnökkel megterveztetik, aztán építési engedélyeket kell szerezni hozzá, végül pedig kivitelezőt. A kivitelezői árajánlatok – amelyek már az esetleges közműáthelyezéseket is figyelembe veszik – ismeretében állnak újra döntési helyzet előtt, ekkor már a beruházással járó konkrét költségek kerülnek mérlegelésre. Ha ekkor is rábólintanak, akkor megkezdődhet a tényleges munka. A kivitelezői megbízást illetően gyorsabb ügymenetet tesz lehetővé, ha maguk intézik, az önkormányzatnak ugyanis közbeszerzést kell lefolytatnia. Az egész folyamat nagyjából egy évet szokott igénybe venni az alpolgármester tapasztalatai szerint.

Az itt aláírások gyűjtését kezdeményező lakó mielőbbi lépéseket sürget, mert a nagy átmenő forgalom és a sok száguldozó miatt romlik az életminőségük, és ahogy megfogalmazta, „egész családok nem élhetnek itt porban”, miközben a gyerekeik a kertben játszanának, vagy ők maguk a babakocsit tolva szeretnének a boltig eljutni. Biztonságos és forgalomcsillapított utcát szeretnének, méltó körülményeket.

Akadt lakossági panasz a karbantartás el-elmaradozása miatt is: rossz a becsatlakozó utakról a beláthatóság, balesetveszélyes kikanyarodni, mert nem figyelnek oda a növényzetre (ami sok esetben a kiirtatlan és magasra nőtt parlagfű), és az útfelülettel kapcsolatos munkálatok, gréderezések is sokkal ritkábban történnek meg, mint az szükséges volna. Berta Mihály, a KVÜ cégvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy a problémát elsősorban az okozza, hogy a karbantartások után rögtön 80-90 km/h-val száguldoznak sokan, és a lassulások-gyorsulások, illetve a fordulások okozzák azt, hogy az út igen gyorsan újra tönkremegy, gödrösödik. Ugyanakkor ennek ellentmondó tapasztalatot osztott meg az egyik résztvevő, aki a Vacsi köz külső szakasza mentén lakik, és elmondása szerint ott is ugyanúgy száguldoznak az autósok, de állagromlás csak esőzések után történik.

A Vacsi köz útfejlesztési kálváriája

Ha már szóba került, a Vacsi köz nehezen megvalósuló útfejlesztéséről is mondott pár szót az ottani lakos. Még a 2019-es önkormányzati választások kampányában ígérte meg Fekete Gábor (akkor természetesen nem alpolgármesterként, hanem a választókörzet képviselőjelöltjeként) az elkerülőbe csatlakozáshoz hiányzó másfél kilométer leaszfaltozását. Ezután 2021-ben adott be pályázatot a város terveztetésre, 2022-ben állt rendelkezésre a kész terv, majd 2024-ben kapta meg az építési engedélyeket. Ekkor újabb pályázat került a képbe, a „Külterületi utak fejlesztése” kiírás keretében lehetőség van 95%-os támogatást elnyerni, amihez 5% önerőt kell a városnak felmutatni. Ez megtörtént, és 2025 márciusában a pályázat beadásra is került, jelenleg elbírálási szakaszban tart.

Fekete Gábor szerint nehéz a Hegedűs köz hiányzó szakaszát és a Vacsi köz említett esetét összehasonlítani, mert két teljesen különböző jellegű és nagyságrendű beruházásról van szó – utóbbi esetében egy bekötőút szélesebb összekötő szakaszát kell megvalósítani.

Az mindenesetre megállapítható, hogy a pályázati források felkutatásával járó beruházások körülményesebben valósíthatók meg, sokkal hosszabb időt vesznek igénybe, és nagy segítséget jelentene, ha a város ezek egy részét saját erejéből, saját pénzéből is képes lenne finanszírozni.

Ahol a Hegedűs köz és a mellékutcák összeérnek

Bár két külön útfejlesztési kihívás, az nyilvánvalónak tűnik, hogy a Hegedűs köz 300 méternyi szakaszának leaszfaltozásában a négy mellékutca lakói is érdekeltek, hiszen így lesz kapcsolódási pontjuk ahhoz, hogy a saját utcáik végleges leaszfaltozásába is majd belevághassanak később. Addig pedig ideiglenes megoldásként útalap kiásásában és mart aszfaltos burkolatban gondolkodhatnak, szintén közösségi összefogásban és önkormányzati megtámogatottsággal – erről kell most döntést hozniuk. Abban egyébként teljes az összhang közöttük, hogy a pormentesítés a legfontosabb megoldandó probléma az itteni közlekedéssel kapcsolatban, mert nem csupán felesleges bosszúságot okoz számukra, hanem komoly egészségkárosító hatása is van.