Leginkább európaiságunkat hangsúlyozta Magyar Péter a Székesfehérváron megtartott Tisza-nagygyűlésen

A kormányfő tusnádfürdői beszédére rímelve – talán a közéleti tematizációba beleszólás szándékával is – hirdette meg nagygyűlését Székesfehérvárra Magyar Péter. Elsősorban nyugati elköteleződésre, a kompország ideájával való szakításra szólított fel. Orbán Viktornak, a „bukott és távozó miniszterelnök elvtársnak” pedig azt üzente, hogy „azzal lehetne Magyarországot újra naggyá tenni, ha nem lopnák szét”.

Irány Európa!

„A haza helye Európában volt, van és lesz” – adta meg az alaphangot, és jelölte meg lényegi mondanivalóját beszéde elején. A Keletre forduló út zsákutca, „nekünk az örökségünk, de a jövőnk is Európa”. És „nem lehet tovább ingázni Kelet és Nyugat között, Magyarország nem lehet kompország, helyet kell foglalnunk Nyugaton”. Utalt rá, hogy már egyszer, 1100 évvel ezelőtt ezt a kérdést eldöntöttük. Viszont „Orbán Viktor mára a Vasfüggöny prófétája lett”.

A jelenlegi uniós költségvetés-tervezetet ugyanakkor nem tartja támogathatónak. De bízik benne, hogy egy általa vezetett kormány hosszú tárgyalás után eredményes kompromisszumot fog tudni elérni.

Meglátása szerint a mostani helyzetben felértékelődnek az olyan szövetségi rendszerek, mint az EU és a NATO, hiszen egy magára maradt Magyarország könnyen úgy járhat, mint az oroszok által megtámadott Ukrajna. Kijelentette, hogy az ország biztonságát kockáztatja, aki folyamatos vétózással nehezíti, gátolja ezeknek a szövetségeknek a működését, hozzátéve, hogy „aki egyik nap Brüsszelben szónokol, másnap már Moszkvában sugdolózik, azt senki nem tekinti tisztességes játékosnak”.

Korábban is hangot adott már az egyértelmű álláspontjának, hogy a Tisza közössége nem támogathatja Ukrajna gyorsított uniós csatlakozását, az csak egy hosszabb távlatban képzelhető el. Ezt most is megismételte.

Szemléletváltás a külpolitikai viselkedésünkben

Megválasztása esetén nem Moszkvába vagy Pekingbe, hanem a lengyel fővárosba, Varsóba vezetne első útja, hogy az Orbán Viktor által mélypontra juttatott lengyel-magyar kapcsolatokat újraélessze. Majd Bécsbe, utána Brüsszelbe tartana, ez utóbbi városban a befagyasztott uniós források felszabadítását igyekezne elérni.

A konfrontálódó jelenlegi külpolitikai magatartással szakítana: nem indítana plakátkampányokat a szövetségeseinkkel szemben, és nem készítettne „kamuvideókat” más országok városairól (itt Lázár János emlékezetes bécsi bejelentkezésére utalt). Az uniós tagállamokkal való szövetségi viszony szerinte nem épülhet „a betesszük a küllők közé a botot” politikájára.

A jövő évi választás tétje

A Tisza Párt vezetője egyértelműen kijelentette, hogy a jövő évi választás egyfajta népszavazás lesz Orbán Viktor „korrupt hatalmáról”, de arról is, hogy Magyarország az EU és a NATO tagja maradjon-e. „Tizenöt év ment el a semmire, nem lettünk gazdagabbak, sikeresebbek, mindenki csak elfordul tőlünk, az országunk vezetése egy késes zsarolóvá vált”.

Eközben „a magyar állam csak papíron létezik, de facto a valóságban működésképtelen”. Az egészségügy, az oktatás, a MÁV állapota egyaránt mutatja, hogy az állam már a legalapvetőbb közszolgáltatásokat illetően sem tudja ellátni a feladatait, a miniszterelnök pedig Tusnádfürdőn ezeket szóba sem hozza, „csak világmegváltó próféciákról hadovál”.

Magyar szerint egy kormányfőnek elsősorban négy dolgot kell biztosítania: biztonságot és szuverenitást, a jólétet, a működő országot, és jövőképet.

[Szemlénket a HVG beszámolójára támaszkodva készítettük].