Bács-Kiskun útjai siralmas állapotban vannak – több mint felét leminősítette a Magyar Közút is

A kecskemétiek körében már unalmasnak tűnő közügy az utak állapota miatt morogni, mégis állandó beszédtéma, hiszen mindenki közlekedik rajta, így mindenkinek van róla véleménye. A közérzet szerint katasztrofális a helyzet a városban és a megyében: sok szakaszon kátyú kátyút követ, és csak rövid fellélegzésre jut idő, ha jobb minőségű útra tévedünk. Országos szinten valamelyest árnyaltabb a kép, a Magyar Közút friss adatai szerint nem ennyire siralmas a helyzet: az utak egyenetlensége, teherbírása és nyomvályúsodása évről évre javul. Az útburkolat állapotát tekintve ugyanakkor kettős a statisztika: 2025-re egyszerre nőtt a jó és a rossz minősítésű utak aránya. Bács-Kiskun azonban kivétel – itt kifejezetten rossz a helyzet. Cikkünkben a megyénkre fókuszálunk.

A Magyar Közút nemrégiben közzétette a 2024-es évre vonatkozó friss jelentését a hazai utak állapotáról. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. 2013 óta minden évben értékeli a burkolatok minőségét négy fő szempont alapján: nyomvályúsodás, egyenetlenség, burkolatállapot és teherbírás. Az utak ezek szerint öt kategóriába sorolhatók: jó, megfelelő, tűrhető, nem megfelelő és rossz.

Bács-Kiskun közúthálózatának 40 százaléka kapott rossz minősítést

Bács-Kiskun vármegyében a közúthálózat teljes hossza 2138,6 kilométer. Ebbe nem számítanak bele a földutak, az autópályák, valamint az autóutak csomóponti ágai – vagyis azok a rövidebb szakaszok, amelyek a főpályát más utakhoz vagy a lehajtókhoz kötik.

A Magyar Közút kimutatása szerint a megye útjainak burkolatállapota a következő, erősen kifogásolható képet mutatja:

Ez az összesítés tovább bontható két részre: a főhálózatra és a mellékhálózatra. A főhálózatból 201 kilométer kapott rossz minősítést, és mindössze 126 kilométer számít jónak. A mellékhálózat esetében még kedvezőtlenebb a helyzet: 660 kilométer rossz, és csak 436 kilométer jó.

Összességében a megyei utak 40 százaléka rossz, míg csak 26 százalékuk jó. A tűrhető kategóriába 15 százalék tartozik, a megfelelő és a nem megfelelő minősítést pedig egyaránt 9-9 százalék kapott. Kedvezőbb képet kizárólag az utak teherbírása mutat: a 2138 kilométeres hálózatból 1412 kilométer tekinthető jónak ebből a szempontból. A helyzet mégis ellentmondásos, hiszen mit ér a jó teherbírás, ha a burkolat katasztrofális állapota miatt az út használhatósága rossz.

A megye útjainak kezelője döntően a Magyar Közút Zrt. Bács-Kiskun Vármegyei Igazgatósága. A gyorsforgalmi szakaszok esetében az M5-ös autópályát az AKA Zrt. üzemelteti, míg az M9 és a Duna-híd a Tolna Vármegyei Igazgatóság kezelésében van. Az M44 Lakitelek–Kunszentmárton közötti szakaszának, valamint az M8-as autópálya és a Duna-híd üzemeltetését már a 2022 szeptemberében alapított Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. végzi. Ez a társaság – amely a NER oligarcháinak, Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségébe tartozik – néhány éve vette át az állami gyorsforgalmi utak többségének működtetését egy 35 éves koncessziós szerződés keretében.

Az útfelújítási munkákra egyébként a vállalkozási szerződés megkötésekor minimum hároméves garanciát írnak elő. Ha ezen időszakon belül elváltozások – például repedések – keletkeznek, azok javítása a vállalkozó kötelessége.

Ebben a közügyben kevésbé aktívak a megye országgyűlési képviselői

Bács-Kiskun megyének legalább két okból is szüksége lenne útfelújításokra. Az egyik ok a forgalom emelkedő nagysága, melynek gócpontjait szemléletesen ábrázol az alábbi térkép. Vannak olyan szakaszok, ahol napi átlag 10–15 ezer, de ennél is több jármű halad át. Ez különösen érvényes a Kecskemétre be- és kivezető utakra, de hasonlóan több ezres forgalmat bonyolít le sok más kisebb település közötti kisebb út, melyek rendkívül rossz állapotban vannak.

A teljes magyarországi közúthálózat hossza 2024. december 31-i adatok szerint 32 658,3 kilométer, amelyből 99,13 százalék, azaz 32 374,9 km kiépített út. A teherbírás szempontjából az utak 56 százaléka jó, míg egynegyedük rossz minősítést kapott. Egyenetlenség szempontjából már csak az utak 41,6 százaléka mondható jónak. A legkevésbé kedvező mutató a burkolatállapot: a közutak mindössze 27,2 százaléka kapott jó minősítést, miközben 44 százalék rossz besorolást kapott.