A hetekben zajló nagyszabású országvédelmi gyakorlat, az Adaptive Hussars során rendszeressé vált, hogy pihenőnapokon is berendelik a váltásos munkarendű katonákat különböző feladatokra, ám ezekért már nem kapnak plusz illetményt, pótlékot, mivel a túlórák kifizetését tavaly megszüntették – mondta el egy, az MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárnál szolgálatot teljesítő katona, aki szerint emiatt (is) erősen negatív a hangulat a honvédségnél. „Hazaszeretetért sajnos nem adnak kenyeret a boltban” – mondta névtelenséget kérő informátorunk.
A rendszerváltás óta a Magyar Honvédség legnagyobb, legfontosabb és legkomplexebb művelete – rendszeresen így jellemzik a szeptember 1-jén kezdődött és október közepéig tartó Adaptive Hussars 2025 hadgyakorlatot. Hat héten keresztül, az ország több területén zajlik és összhaderőnemi, azaz a honvédség összes alakulata, fegyverneme részt vesz benne – körülbelül 22 ezer hivatásos, szerződéses és tartalékos katona -, valamint a hadsereg mellett az adminisztráció és a közigazgatás is.
„Csakhogy egy ekkora gyakorlatra nincs felkészülve a Honvédség, ezért úgy rendelnek be katonákat plusz szolgálatokra, hogy nem fizetnek érte” – jelentette ki a KecsUP Híreknek egy, a MH vitéz Szentgyörgyi Dezső 101. Repülődandárnál – azaz a kecskeméti repülőbázison – szolgálatot teljesítő katona (nevezzük R.-nek).
Nevét és arcát érthető okokból nem vállalta, hiszen attól tart, ha beazonosítják, a hírportálunknak átadott információk miatt katonai büntetőeljárást indítanak ellene és hadbíróság (egy törvényszék katonai tanácsa) elé állítják. Ugyanakkor mindenképpen fontosnak tartotta, hogy a KecsUP Híreken keresztül megossza a szélesebb nyilvánossággal, jelenleg milyen helyzettel szembesülnek és milyen problémákkal kell megküzdeniük Magyarországon a katonáknak, mert úgy gondolja: fontos ezzel tisztában lennie a társadalomnak. Hangsúlyozta: szereti a hivatását, elkötelezett a honvédség iránt, de ez közérdekű ügy.
Mint magyarázta, a problémák tavaly kezdődtek, 2024. július 1-jével ugyanis hatályba lépett a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet. A szabályozás reformját 2023 eleje óta készítették elő, és nem törvény lett a végeredmény, hanem egy alacsonyabb szintű, bármikor átírható jogszabály: jelenleg ez rendelkezik a honvédek szolgálatáról és életéről. Ez nem túlzás, a rendelettervezet is rögzíti:
„A honvédségi feladatok megvalósítása érdekében a katonai szolgálat szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, a testi épség kockáztatásával, akár az élet feláldozásának vállalásával valósul meg.”
Mint arra a Hvg.hu felhívta a figyelmet: nemzetközi és történelmi magyar kontextusban is példátlan, hogy egy erőszakszervezet jogait és kötelezettségeit nem törvényben, hanem rendeletben szabályozzák. Ez ugyanis felrúgja a honvédség feletti politikai kontroll törékeny rendszerét. Az, hogy egyetlen ember, a honvédelmi miniszter rendeletben módosíthatja a katonáskodás minden lényeges körülményét, azt jelenti, hogy a törvényhozó hatalmi ágtól, a parlamenttől a végrehajtó hatalomhoz, a kormányhoz kerül egy létfontosságú hatáskör.
A kormányrendelet egyes vélemények szerint az orosz-ukrán háború szomszédságában, árnyékában érthető és szükséges volt: az vele a cél, hogy a katonákat sokkal szabadabban, sokkal kevesebb kötöttséggel, rugalmasabban tudják alkalmazni.
Csakhogy vannak negatív következményei. Így például megszüntették a korábbi szolgálatteljesítési időkeretet és azóta nem fizetik ki a túlórákat. Korábban általában félévente kapták meg a katonák a többlet szolgálatokért járó pénzt, közel egy éve erre már nem számíthatnak.
Most, az Adaptive Hussars gyakorlat alatt ez különösen rosszul érinti a katonákat. Mint a szerkesztőségünket megkereső, a kecskeméti repülőbázison szolgálatot teljesítő honvéd elmondta: rendszeressé vált, hogy pihenőnapokon is berendelik a váltásos munkarendűeket különböző feladatokra, ám ezekért már nem fognak illetményt, fizetést kapni (egy 24 órás szolgálatot általában 48 vagy 72 órás szolgálatmentesség követ, ezt rövidítik meg tehát a behívásokkal).
Mindez nemcsak a műveleti, hanem az adminisztratív besorolású katonákat is érinti. Informátorunk elmondása szerint a havi kötelező 160-180 óra szolgálat mellett 100-150 túlórájuk is összejöhet egy hónap alatt az érintett katonáknak.
„Eddig félévenként kifizették a túlórát, a tavalyi jogszabálymódosítással ezt megszüntették. És nem lehet mit tenni, aki szóvá teszi, kritikával illeti mindezt, azzal fenyegetik egyes parancsnokok, hogy eljárás alá vonják, hadbíróság elé állítják, vagy hogy nem fog részesülni a beígért fegyverpénzből. Az is előfordult, hogy plusz feladatot rendeltek el a ‘hangadóknak’, olyan munkát, amelynek semmi köze a beosztásához” – folytatta a névtelenséget kérő katona.
Azt is állítja, hogy Könczöl Ferenc dandártábornok, a repülőbázis parancsnoka a szeptember 1-jén megtartott, az egész alakulatnak szóló dandársorakozón beszédében külön felhívta a figyelmet arra, miszerint ezentúl nem fogadnak be több panaszt, kérelmet a túlórák kompenzálásával kapcsolatban, nem foglalkoznak ilyen beadványokkal, „ezzel senki ne menjen hozzá” – fogalmazott forrásunk. A parancsnok megtiltotta azt is, hogy a katonák munkaidő nyilvántartást vezessenek, és így számontartsák túlóráikat. Ezt a dolgot több katona nem is tudta mire vélni, hiszen jelenléti ívet viszont kötelező vezetniük.
A parancsok arról is beszélt az állománynak, hogy műveleti katona – mégha nőről is van szó – nem mehet el gyápra, vagyis gyermekápolási szabadságra (ez ősszel, az iskolakezdés utáni betegségek idején aktuális kérdés), és ugyancsak nem tanácsos egészségügyi okok miatt kérni a szolgálat alóli felmentést, mert ezzel az illető azt kockáztatja, hogy „le lesz húzva az év végi jutalomból”. Akár az is előfordulhat, hogy “házhoz mennek” ellenőrizni, a beteg katona valóban otthon gyógyul-e, és a jogszabályok azt is megengedik, hogy felhívják a háziorvosát, tényleg kiírta-e betegszabadságra.
Más állománygyűlésen pedig arról esett szó, hogy „bezzeg a határszolgálat miatt senki nem hőzöngött” .
„Igen ám, csakhogy akkor volt kompenzáció a pluszmunkáért” – hívta fel a figyelmet R.
Az említett kormányrendeletben egyébként ez áll a szolgálatteljesítési időre:
„A szolgálati viszonyra vonatkozó szabályban meghatározott keretek között a döntésre jogosult elöljáró osztja be a honvéd szolgálatteljesítési idejét, és gondoskodik a megfelelő pihentetéséről. Ennek során mérlegeli az ellátandó szolgálati feladatok jellegét és célját, biztosítja az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.”
