Sokan utálják, legtöbben megszüntetnék, mégis tovább él velünk a téli és a nyári időszámítás rendszere, így tavasszal előre, ősszel pedig vissza kell állítani az órát. Ma éjszaka hajnali háromkor állunk vissza egy órahosszával korábbra, tehát 2 órára, de természetesen emiatt nem kell megszakítani az alvásunkat, sőt elektronikus eszközeink – okostelefonok, laptopok, tabletek, stb. – automatikusan állnak át a téli időszámításra.
A nyári időszámítás bevezetését eredetileg az energiamegtakarítással indokolták, és először az első világháború idején alkalmazták. Később az egységes időszámítást pedig a vasúti menetrendek összehangolása tette szükségessé
Bár az Európai Unió évekkel ezelőtt döntött az óraátállítás eltörléséről, a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítás maradjon véglegesen érvényben. A huzavona eredményeként az Európai Bizottság idén márciusban visszavonta a javaslatot, ezért az óraállítgatás egyelőre bizonytalan ideig velünk marad.
A jelenlegi rendszer szerint a téli időszámítás számít az alapértelmezett, azaz a „normális” időnek. Március utolsó vasárnapján tehát ehhez képest tekerjük előre az órát egy órahosszával, hogy átálljunk a nyári időszámításra, amikor reggel egy órával korábban csörög az ébresztő, viszont esténként tovább marad világos.
Október utolsó vasárnapján, idén október 26-án állunk vissza a téli időszámításra, tehát hajnali 3 órakor ugrunk vissza az időben hajnali 2-re. Ez azt jelenti, hogy ezen az éjszakán egy órával tovább alhatunk, viszont ugye korábban sötétedik: október 25-én a napkelte és napnyugta ideje 07:16 és 17:39, míg másnap, 26-án, már 06:16-kor kel, és 16:37-kor nyugszik a Nap.
Miközben általában jobban kedveljük a hosszabb nappalokat, a szakértők szerint a téli időszámítás egészségesebb és természetesebb. Ugyanakkor az átállás mindig megviseli a szervezetet, megzavarja a biológiai ritmusunkat, és a szervezetnek napokba vagy akár hetekbe is telhet, mire alkalmazkodik. Az átállás hatása egyénenként eltérő, de sokaknál jelentkezhet álmosság, fáradtság, fejfájás, szorongás, szívritmuszavar, sőt emésztési problémák is. Ilyenkor a fertőzésekkel szembeni ellenálló képesség is átmenetileg gyengülhet.
