Öldöklő verseny és kiskunfélegyházi politikai szálak a távhőszolgáltatói piacon

Idén tavasszal és a nyár folyamán botrányos jelenetek zajlottak le a dunaújvárosi távhőszolgáltatás körül, amelyek két csoport küzdelmére vezethetők vissza: a magyar hátterű Greenergy és az osztrák bejegyzésű, de szintén magyar érdekeltségű Energott-csoport között éles verseny bontakozott ki azért, hogy ki maradhat ténylegesen birtokon belül a városi távhőellátásban részt vevő erőművekben. A Greenergy 25%-a egyébként a nemrég lemondott, majd később újraválasztott Csányi József kiskunfélegyházi polgármester korábbi kabinetfőnökének, dr. Dósai Bencének a tulajdonában van, és fontos azt is megjegyezni, hogy a cégcsoport nem csak Dunaújvárosban, hanem több városban is helyzetbe került az elmúlt időszakban.

A konfliktust perek, energiahivatali döntések, végrehajtási és birtokvédelmi eljárások sora kísérte. A jogi huzavona közepette május 8-án különösen látványos esemény történt, amikor is a háttérbe szoruló Energott-csoport biztonsági embereket küldött az egyik dunaújvárosi távhőtelepre, ahol a biztonságiak egyszerűen átvették az erőmű irányítását. A Greenergy azonnal a rendőrséghez fordult, és végül az Energott által küldött csapatnak el kellett hagynia a létesítményt.

Ha a különféle energiapiacokat nézzük, sokkal többet beszélünk az áram-, a gáz- vagy az üzemanyagpiacról, pedig a távhőpiac sem szűkölködik izgalmakban, vagy akár politikai pozícióharcokban. A távhőpiac óriásai (az állami MVM, vagy a részben Tiborcz István tulajdonában álló Alteo, illetve a Tombor András és Habony Árpád köreivel is összefüggésbe hozott Veolia-csoport) mellett vannak kisebb cégek is, és közöttük éles, akár késhegyre menő verseny zajlik egy-egy szolgáltatási terület megszerzéséért.

Miután a szimpla távhőszolgáltatás „rezsiszabályozott” tevékenység, amellyel csak minimális nyereség érhető el, a távhőüzletben az igazán nyereséges működés a kapcsolt hő- és villamosenergia-termelés, amikor gázmotorokkal és villamosenergia-csatlakozási pontokkal valójában főtevékenységként villamos energiát termelnek, és a mellesleg keletkező hulladékhőt is hasznosítják.

Az önkormányzatok különböző módon oldják meg a szolgáltatást, országosan mintegy 700 fogyasztót kiszolgálva:

• van, ahol a város közvetlenül üzemelteti a rendszert (például Székesfehérvár vagy Kecskemét),
• máshol a városi tulajdonú cég felel érte, de alvállalkozókat is bevon,
• és akad olyan modell is, ahol teljesen kiszervezik a szolgáltatást a magánszektornak.



A félegyházi polgármester volt kabinetfőnökének résztulajdonában álló Greenergy a helyi távhőszolgáltatásban

Viszont a dunaújvárosi erőműnél történt incidens látványosan megmutatta, milyen feszültségek húzódnak a háttérben. Így Kiskunfélegyházán is, ahonnan a nyáron kirobbant politikai botrány (luxuskiadásokkal és visszaélésekkel vádolta egymást kölcsönösen Csányi József polgármester és az őt korábban, most pedig újra támogató helyi kormánypárti frakció) mellett a Telexhez érkeztek olyan jelzések is, amelyek szerint a polgármesterhez köthető bizalmi körnek (így a már említett Greenergy-résztulajdonos volt kabinetfőnökének is) távhőpiaci érdekeltségei vannak.

A Greenergy esetében ugyan a félegyházi szolgáltatás nem számít jelentősnek, mégis jól példázza a mintázatot, ami országos szinten is megfigyelhető, ahogyan egyre élesebb küzdelem zajlik a városok távhőpiacaiért. A Greenergy ugyanakkor elutasítja, hogy politikai befolyás alatt állna: „Mi nem tartozunk semmilyen politikai oldalhoz, attól teljesen függetlenül, piaci versenyből élünk.”

Ezzel együtt Kiskunfélegyházát illetően egyértelműen felvethető az összeférhetetlenség kérdésköre: vajon nem problémás-e, ha Dósai Bence – bár saját megfogalmazása szerint ő nem politikusnak, hanem köztisztviselőnek tartja magát – egy, a várossal üzleti kapcsolatban álló energiacég tulajdonosaként jelenik meg?

A Kiskunfélegyháza városa és a Greenergy közötti üzleti együttműködés még 2019-ben kezdődött, amikor a városi infrastruktúráért felelős Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. – amelyet Gyuricza Gergő vezetett 2025 szeptemberéig – felmondta a korábbi szolgáltatóval, a Perkons DHŐ-vel kötött szerződését. A szerződésbontás után a távhőszolgáltatás a városi tulajdonú Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft.-hez került, így Kiskunfélegyháza gyakorlatilag visszavette közösségi kézbe a rendszert. A működtetéshez azonban szükségük volt a Perkons DHŐ tulajdonában lévő berendezésekre – például a gázmotorra és a villamos csatlakozási pontra –, mivel ezek nélkül nem tudták volna garantálni a folyamatos hőellátást. Az eszközök átvételét az áramszolgáltató és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) is engedélyezte.

Nem sokkal ezután a Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. bevonta a Greenergy cégcsoportot is a szolgáltatásba, akik saját gázmotorjuk segítségével termelnek hőt.

A Telex kérdésére Gyuricza Gergő elmondta, hogy a Greenergy Power Kft. bevonását megelőzően versenyeztetési eljárást folytattak le, Dósai Bence pedig semmilyen módon nem vett részt a szerződések előkészítésében vagy megkötésében.„Összeférhetetlenséget sosem tapasztaltam, természetesen a tulajdonos önkormányzattal és a polgármesterrel valamennyi szerződést előzetesen egyeztettem” – tette hozzá. Gyuricza szerint a Greenergy által termelt hőt csak akkor veszik át, ha a szolgáltatáshoz plusz energia szükséges, ráadásul a hőárat nem a felek, hanem a vonatkozó jogszabály határozza meg.

A Greenergy írásban reagált a megkeresésre. Kifejtették, hogy pályázat útján nyerték el a megbízást, és közel egymilliárd forint értékű beruházás keretében gázmotoros kiserőművet és akkumulátoros energiatárolót létesítettek a településen. Azt is közölték, hogy a hőértékesítésből származó bevételük elenyésző – évi 100–200 millió forint –, miközben a cégcsoport konszolidált árbevétele tavaly közel 25 milliárd forint volt.

Azonban kevéssé feltételezhető, hogy a cég pusztán jó szándékból lépne be a városi távhőpiacokra. Bár a hőértékesítésből származó bevétel korlátozott, a villamosenergia-termelés és a hőszolgáltatásnak a cikk elején említett összekapcsolása komoly jövedelemmel kecsegtet, így egy olyan vállalat, amely mindkét tevékenységet hatékonyan képes kombinálni, jelentős előnyre tehet szert – és ezért érdemes számára minél több településen megjelennie.

Kiskunfélegyháza Dunaújvárosban

Ennek megfelelően – és ahogy a bevezetőben is írtuk – idén a Greenergy Dunaújvárosban vetette meg a lábát, emellett pedig még jóval korábban, 2020-ban egy másik szomszédvárosunkban, Nagykőrösön szállt be a távhőszolgáltatói bizniszbe.

A dunaújvárosi önkormányzat nyilvánosan elérhető szerződései alapján Gyuricza Gergő (aki a Félegyházi Fejlesztési Nonprofit Kft. önkormányzati cég vezetéséről végül 2025. szeptemberében lemondott)

saját, egyszemélyes vállalkozása, a GYURNRGY Kft. több tízmillió forintos díjazásban részesült távhőszolgáltatással kapcsolatos tanácsadói munkavégzésért.

Gyuricza a Telex kérdésére elmondta, hogy a dunaújvárosi megbízás a teljes távhőszolgáltatási rendszer kiépítését és folyamatos fejlesztését foglalta magában – a számlázási rendszertől kezdve a szabályzatokon, HR- és pénzügyi folyamatokon át egészen a műszaki és gazdasági struktúrák kialakításáig.

A cégvezető szerint a feladat során az elmúlt 7–8 évben megszerzett szakmai tapasztalatát kellett hasznosítania „egy nagyon terhelt szituációban”, de végül sikerült úgy lebonyolítani a szolgáltatóváltást, hogy az ellátásban nem volt fennakadás.

„A feladatellátás teljesen összeegyeztethető a munkámmal, semmilyen összeférhetetlenség nem áll fenn, a félegyházi cégvezetői és a dunaújvárosi tanácsadói tevékenységem között semmilyen összefüggés nincs, erről a tevékenységemről a város jegyzőjét tájékoztattam. Természetesen ezt a munkát nem egyedül végzem, számos alvállalkozót vontam be a feladat ellátásába” – nyilatkozta még a lemondása előtt.

Dósai Bence pedig arról beszélt a Telexnek, hogy a dunaújvárosi projekt a Greenergy számára gazdaságilag nem kifejezetten kedvező, sőt inkább veszteséges. A cégnek ugyanis úgy kell biztosítania a hőtermelést, hogy nem tudta megszerezni a korábban működő gázmotorokat és csatlakozási pontokat, tehát a vállalatnak fejlesztenie kell és folyamatosan távhőt kell szolgáltatnia, miközben a nagyobb hasznot hozó villamosenergia-termelés jelenleg nem lehetséges.

Elszegényedéstől azért sem Dósai Bencét – a Gemina Zrt. nevű mikrovállalkozása tavaly 739 millió forint nyereséget könyvelhetett el, bár Dósai szerint ez a Greenergy több üzleti év alatt felhalmozott eredménytartalékából származik –, sem a Greenergy cégcsoportot nem kell félteni: a Greenergy Holding Zrt. tavaly csoportszinten 25 milliárd forint forgalmat és 3,17 milliárd forint profitot ért el, de a közvetlen érdekeltség, a Greenergy Power is 13,6 milliárd forint forgalom mellett 1,9 milliárd forint nyereséget mutatott ki.

A Telex írásában a Greenergy hátteréről és a dunaújvárosi eseményekről még további részleteket olvashatunk.