Beadványában a Tisza Párt arra hivatkozott, hogy a Mediaworks kiadványa élesen szembemegy a párt tényleges adópolitikai álláspontjával, és rövid időn belül mintegy 4,1 millió háztartáshoz jutna el, ami jelentős reputációs sérelmet okozna.
A bíróság megállapítása szerint a Tisza által nyilvánosságra hozott adópolitikai elképzelések és a Mediaworks által bemutatott iratok lényeges tartalmi különbségeket mutatnak. Ennek alapján a kiadó nem lehetett abban a tévhitben, hogy az általa közölt állítások megfelelnek a valóságnak. A döntés indokolása szerint a nyilvánvalóan jogellenes tartalom tömeges terjesztése a Tiszát közvetlen kárral fenyegeti, amelyet a sajtószabadság nem igazolhat.
A bíróság külön vizsgálta a rendkívüli méltánylást igénylő körülményeket is. Arra a következtetésre jutott, hogy mivel a választásokig várhatóan nem születik jogerős ítélet, az ideiglenes intézkedés jelenti az egyetlen hatékony eszközt a jogsértés megelőzésére.
A Mediaworks Zrt. a sajtó szabadságára hivatkozva kérte a kérelem elutasítását, a bíróság azonban kimondta: az elrendelt intézkedés nem korlátozza a valós és hiteles tájékoztatást, kizárólag a valótlan információk terjesztését tiltja.
A döntést követően a Bors napilap és Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője is azt állította, hogy az eljáró törvényszéki bíró neve és budapesti lakcíme megegyezik egy, a Tisza-aktivisták állítólagosan kiszivárgott listáján szereplő nő adataival.
(Arról egyébként nem beszélhetünk, hogy a feltört Tisza Világ alkalmazás valamennyi felhasználója az ellenzéki párt aktivistája lett volna.)
A Fővárosi Törvényszék ugyanakkor egy erre reflektáló közleményében határozottan visszautasított „minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráit – a nyilvánosság által nem ismert, azonosíthatatlan forrású és adattartalmú, az adatok keletkezésének és kezelésének módjáról semmiféle transzparens leírással nem bíró »listá(k)ra hivatkoz(gat)va« – elfogultsággal vádolják”.
A Bors később közleményben is reagált a bírósági döntésre. A kormánypárti napilap szerint Magyar Péter „újabb példátlan támadást intézett a szólás- és sajtószabadság ellen”. A szerkesztőség és a lapot kiadó Mediaworks tiltakozását fejezte ki a szerintük fennálló politikai nyomásgyakorlás, valamint az Alaptörvényben rögzített jogok súlyos megsértése miatt.
Álláspontjuk szerint a bíróság rendkívül rövid idő alatt hozott intézkedést, anélkül hogy érdemben megvizsgálta volna a különszám tartalmát, illetve biztosította volna a jogorvoslat lehetőségét. A lap szerint ezzel a döntéssel a bíróság közreműködött abban, hogy a 2026-os választások egyik kulcskérdésében elfojtsák a társadalmi párbeszédet.
A közlemény végén a Bors hangsúlyozta: állításuk szerint a különszám terjesztésével megbízott fél nem kapott a betiltásról szóló határozatot, ezért – a jogszabályok betartása mellett és a sajtószabadságra hivatkozva – a különszám terjesztése folytatódik.
A 24.hu legújabb cikkére kattintva további részletek is elolvashatók az immár a nyilvánosság előtt zajló jogvitáról.
