AZ NJEA-nak tájékoztatást kell adnia a NAIH-nak a felszólításban megjelölt szükséges intézkedések megtételéről, illetve – egyet nem értése esetén – álláspontjáról.
A NAIH azt is közölte, hogy az ügyben kialakított végső álláspontjukról és vizsgálat lezárultával annak eredményéről tájékoztatják munkatársunkat.
Az alapítvány a NAIH megállapítása szerint:
– az előterjesztéseket teljes egészében meg nem ismerhetőnek nyilvánította az abban szereplő adatok differenciálása nélkül;
– a jegyzőkönyvekből felismerhetetlenné tett adatoknál nem igazolta adatonként a nyilvánosság korlátozásának okát, továbbá nem jelölte meg az azt megengedő törvényi rendelkezést;
– a jogi képviselettel kapcsolatos megbízási díjakat, kifizetéseket felismerhetetlenné tette és
– kitakarta az alapítvány közfeladatellátásában közreműködő foglalkoztatottak nevét, beosztását és juttatásait.
Mint kiderült, az NJEA októberben alapvetően négy indokot sorolt fel arra, hogy miért jártak el így. Felsoroljuk ezeket, és azt is bemutatjuk, ezekre a NAIH milyen választ adott.
Az alapítvány egyrészt arra hivatkozott, hogy intenzív tárgyalásokat folytat/folytatott, és ezek során olyan bizalmas, a tőkepiacot is érintő érzékeny információk kerülnek és kerültek már megosztásra, amelyek nyilvánosságra hozatala szerintük súlyosan veszélyeztetné a folyamat befolyástól mentes, az alapítvány számára legkedvezőbb feltételekkel történő lezárását, „továbbá megzavarhatná vagy akár meghiúsítaná az előrehaladott egyeztetések sikeres befejezését”.
Az NJEA szerint a jegyzőkönyvekben kitakart szövegek részben ilyen érzékeny tartalmakra vonatkoznak, amelyek „idő előtti nyilvánosságra kerülése mindenképpen kerülendő, mivel a döntéshozatal és az egyeztetések függetlenségét, hatékonyságát és sikeres lezárását közvetlenül veszélyeztetné”.
- Ezzel kapcsolatban a NAIH állásfoglalása: „Az Alapítvány az előterjesztéseket egyáltalán nem vetette tartalmi vizsgálat alá, a jegyzőkönyvek esetében sem tett eleget tartalmi indokolási kötelezettségének, csupán formálisan hivatkozott az adatok döntés-előkészítő jellegére, nem hivatkozott továbbá konkrét eljárásra, döntésre, az adat és a döntés kapcsolata így nem közvetlen és konkrét”. A NAIH szerint az alapítvány ily módon az információszabadságot indokolatlanul korlátozta.
- Hangsúlyozzák azt is, hogy nem lehet automatikusan megtagadni az adatok kiadását amiatt, hogy döntés-előkészítéshez szükségesek: minden esetben kötelező megvizsgálni, hogy „az adatok nyilvánosságához fűződő közérdek, vagy a nyilvánosság korlátozásához fűződő érdek a jelentősebb”. De még ha döntés-előkészítő adatra is hivatkozik a közfeladatot ellátó szerv, akkor is köteles kivonatolt, összegző tájékoztatást adni az adatigénylő részére, a döntés meghozatala után pedig a főszabály a nyilvánosság.
- „A döntés-előkészítő adatokra hivatkozás kapcsán tehát az előterjesztéseket és jegyzőkönyveket egyenként és adatonként szükséges átvizsgálni abból a szempontból, hogy fennállnak-e még a döntés-megalapozását szolgáló adatra hivatkozás törvényi feltételei. Hiszen egy évekkel ezelőtti előterjesztés és jegyzőkönyv adatai alapján kevéssé valószínű, hogy nem hozták már meg azt a döntést, ami alapjául szolgálhattak a megismerni kívánt adatok” – áll a NAIH felszólító levelében.
Az NJEA hivatkozott arra, hogy több, elsősorban kutatás-fejlesztési területen zajló, jelentős és jelenleg is folyamatban lévő projektet valósít meg, és pályázatokon is részt vesz. Az ezekkel kapcsolatos információk nyilvánosságra hozatala pedig az alapítvány gazdasági érdekeit és versenypozícióját hátrányosan befolyásolná – például ha a versenytárs alapítványok/felsőoktatási intézmények megismernék az NJEA innovációs és technológiai fejlesztésre vonatkozó terveit. Üzleti titok ürügyén nem tájékoztatták a KecsUP munkatársát a jogi képviselők-tanácsadók megbízási díjáról sem.
- Ezzel kapcsolatban a NAIH állásfoglalása: egyértelműen kijelentik, hogy „nem lehet üzleti titok a közpénzre vonatkozó adat”. Az NJEA közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, amely működését jelentős részben nagy mennyiségű közpénzből valósítja meg (2024-es éves beszámolója szerint összesen 157 milliárd 962 millió forint volt a mérlegfőösszege), és „e közpénz jellegét nem veszíti el az Alapítvány kezelésében”.
- A NAIH felhívja az egyetemi alapítvány figyelmét, hogy a közpénzekkel való gazdálkodás átláthatósága érdekében az „üvegzseb-szabályok” kiterjesztették a nyilvános adatok körét. Így minden olyan adatot, amely a magántulajdonban lévő gazdasági társaságok vagy éppen magánszemélyek üzleti titkának minősülne a közfeladatot ellátó szervvel létrejött szerződésével, támogatásával kapcsolatban, az Infotörvény közérdekből nyilvános adatnak minősít és így bárki számára megismerhető.
- Az üzleti titokra való hivatkozást szűken kell értelmezni, és minden esetben konkrétan meg kell tudni jelölni azt az indokot, amely az információ nyilvánosságra kerülése esetén aránytalan sérelmet okozna a gazdasági életben – jelenti ki a NAIH.
- Az Infotörvény alapján a közfeladatot ellátó szervekkel szerződő természetes személyeknek, jogi személyeknek vagy szervezeteknek számolniuk kell azzal, hogy a szerződés összege nyilvános. Sőt, azokat az alapítvány honlapján is közzé kell tenni a szerződés típusával, tárgyával, a szerződést kötő felek nevével, a szerződés értékével, a határozott időre kötött szerződés esetében annak időtartamával és az adatok változásaival egyetemben, amennyiben a szerződés értéke eléri vagy meghaladja az ötmillió forintot.
- „A fentiek alapján tehát – a teljesség igénye nélkül – az alapítói vagyon terhére kötött szerződések, az Alapítvány saját cégei, más cégek, vagy az Egyetem számára biztosított források, támogatások, az Alapítvány részvényeinek családi vagyonkezelő alapítványba adása, az ügyvezetőknek fizetett jutalom összege, az Egyetem munkavállalói számára kifizetett ‘Korona Bónusz’, az Alapítvány által vásárolt ingatlanok vételárának, egyéb beruházásoknak az összege, az Alapítvány és saját cége, a Kecskeméti Duális Oktatás Zrt. 2022-es beszámolójának mérlegfőösszege, saját tőkéje és adózott eredménye, mind közpénzekre vonatkozó, bárki által megismerhető adatnak minősül, amelyekre vonatkozó adatokat az Infotv. elektronikus közzétételi kötelezettségre vonatkozó szabályai szerint közzé is kell tenni az Alapítvány honlapján” – szólította fel az NJEA-t a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság.
- Hozzáteszik: a jogi képviselettel megbízott személyekkel kötött szerződéseket, a számlákat és a teljesítési igazolásokat úgy kell kollégánk rendelkezésére bocsátani, hogy azokból sem a megbízott megnevezése (név, cégnév), sem a megbízási díj és az egyes kifizetések, számlák összege nem takarható ki. A hatóság arra is felhívta továbbá az alapítvány figyelmét, hogy nem elég az ügyvédi irodákkal jogi tanácsadásra kötött szerződések óradíját feltüntetni, hanem az ellenszolgáltatás egy évre számított összegét kell megjelölni.
Az alapítvány a kuratóriumi és felügyelőbizottsági ülésekről készült jegyzőkönyvekben rengeteg helyen kitakarta a hírhedt kötvényjegyzéssel kapcsolatos adatokat, arra hivatkozva, hogy azok folyamatban lévő eljárás részét képezi (az Állami Számvevőszék feljelentése nyomán nyomozás indult). Szerintük a jogerős ítélet előtti nyilvánosságra hozataluk „az ügy független és befolyásmentes megítélését, és az ennek megfelelő döntés meghozatalát veszélyeztetik”, és sértenék a büntetőeljárás eredményességét, a nyomozás folyamatosságát vagy zavartalanságát.
- Ezzel kapcsolatban a NAIH állásfoglalása: az Alapítvány közérdekű adatai nem veszítik el megismerhetőségüket azáltal, hogy azokat büntetőeljárásban használják fel. Erre hivatkozni azért is téves, mert ha egy adatigénylő még a büntetőeljárás megindulása előtt kapott például az alapítvány gazdálkodására, megkötött szerződéseire vonatkozó közérdekű adatokat, azokat jogában állna terjeszteni a nyomozás ellenére is.
- A NAIH kiemelte: az alapítvány nem hivatkozhat a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseire, amikor megtagadja a közérdekű adatigénylést – erre kizárólag a bíróságnak, az ügyészségnek és a nyomozó hatóságnak van joga, nekik is csak a törvényben meghatározott esetekben, okokból, a meghatározott célok eléréséhez szükséges mértékben és időtartamra. És még ők is kötelesek a dokumentumokat tartalmi vizsgálatnak alávetni, tartalmi indokolási kötelezettségüknek eleget tenni, és nem csupán formálisan hivatkozni arra a törvényre, amely álláspontjuk szerint korlátozhatja a közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerhetőségét.
- „A bejelentő nem a büntetőeljárásról kért tájékoztatást, hanem az azok alapját képező közérdekű és közérdekből nyilvános adatokról” – emlékeztet a NAIH.
Végül a Neumann János Egyetemért Alapítvány a személyes adatok védelmére hivatkozva kizárólag a vezető beosztású alkalmazottak adatait bocsátotta lapigazgatónk rendelkezésére, összesített, aggregált formában. Szerintük a közpénzfelhasználás átláthatósága ily módon is biztosított, ezek arányos, egyértelmű és objektív képet adnak a vezető beosztású munkavállalók foglalkoztatásával kapcsolatos kiadásokról.
E témakörben a NAIH leírta: a közérdekből nyilvános személyes adatokat az adatigénylő a közhatalom működésének, gazdálkodásának, tevékenységének átláthatósága érdekében hozhatja nyilvánosságra. Ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a közfeladatot ellátó szervek – így az alapítvány is – akkor járnak el az átláthatóság elvének megfelelően, ha a személyes adataik kezeléséről és a közérdekű adat igénylések lehetőségéről a szerződő partnereiket és foglalkoztatottaikat megfelelő módon tájékoztatják – már a szerződés megkötésekor, a foglalkoztatás megkezdésekor.
Azt is egyértelművé tették: a hatályos jogszabályok és a NAIH következetes gyakorlata értelmében a közfeladatellátáshoz kapcsolódó munkakörökben foglalkoztatottak nevére, beosztására, és juttatásaira vonatkozó adatok mind közfeladat ellátásukra, mind közpénzből történő díjazásukra tekintettel közérdekből nyilvánosak, azaz az adatigénylők által megismerhetőek. A bírósági és a hatósági gyakorlat értelmében főszabály szerint a közfeladatellátáshoz nem kapcsolódó munkakörök – mint például a portás, takarító, gépjárművezető stb. – kivételt képeznek.
„A jegyzőkönyvekben szereplő személyes adatok vonatkozásában tehát minden személyes adat esetében meg kell jelölni azt a ténybeli és jogi alapot, hogy milyen okból nem ismerhető meg pl. a jelenlévők, résztvevők neve, beosztása, részvételük jogcíme, a jegyzőkönyvvezetők, előterjesztők, hozzászólók neve, az egyes napirendi pontokban meghatározott feladatok végrehajtásért felelősök neve, az alapítvány könyvelőjének neve, a kinevezések, megbízások, kijelölések alanyai, és az ezért járó díjazásuk stb.” – írta a NAIH.
A felszólító levélben azt is kiemelik még, hogy az NJEA közpénzből alapított, közpénzzel gazdálkodó és közfeladatot is ellátó, így az Infotörvény hatálya alá tartozó szervezet. A kollégánk által igényelt adatok mind közérdekűnek, valamint közérdekből nyilvánosnak minősülnek, és az alapítvány birtokában, kezelésében vannak, így az NJEA köteles kiadni a kért megismerhető közérdekű adatokat az Alaptörvény, valamint az Infotörvény rendelkezései értelmében.
„A Hatóság hangsúlyozza, hogy a magyar jogban nem az iratelv, hanem az adatelv érvényesül, mely alapján teljes dokumentumok nyilvánossága nem korlátozható arra hivatkozással, hogy azok védett adatot is tartalmaznak. Amennyiben az Alapítvány korlátozni kívánja a jegyzőkönyvek és az előterjesztések adatainak nyilvánosságát (ideértve az adatok terjesztését is), abban az esetben a védett adatok (üzleti titok, döntés-előkészítő adatok, személyes adatok) felismerhetetlenné tétele mellett köteles a dokumentum másolatát megküldeni a bejelentő részére. Az adatigénylőnek küldött indoklásban adatonként kell igazolni a nyilvánosság korlátozásának okát, továbbá megjelölni az azt megengedő törvényi rendelkezést” – írta a NAIH. Ha a dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot is tartalmaz, a másolaton ezt felismerhetetlenné kell tenni.
Az adatigénylés teljesítése kizárólag abban az esetben tagadható meg, ha a megtagadás alapjául szolgáló közérdek nagyobb súlyú a közérdekű adat megismerésére irányuló igény teljesítéséhez fűződő közérdeknél.
Fontos tanulság a NAIH felszólító levele szerint az is, hogy a közfeladatot ellátó szervek minél kevésbé teszik átláthatóvá tevékenységüket, gazdálkodásukat az elektronikus közzététel során, annál több és részletesebb egyedi adatigénylést kell teljesíteniük.
„Az adatigénylés teljesítése bizonyos mértékű munkaerő-ráfordítást szükségképpen igényel, ez a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő alapjog intézményi biztosításának velejárója. A nyilvánosság korlátozása kizárólag törvényi szinten lehetséges az Infotv. meghatározott érdekek védelme érdekében, kényelmi szempontok nem képezhetik az adatigénylés megtagadásának alapját. Az adatigény nem tagadható meg arra hivatkozással, hogy a kért adat közvetlenül – pl. elektronikusan – nem áll rendelkezésre, és az egyébként rögzített adat hozzáférhetővé tételéhez idővel és/vagy költséggel járó többletmunkára van szükség” – hívta fel az alapítvány figyelmét a NAIH.
Kollégánk azóta egyébként kapott egy levelet az NJEA titkárságától. Ebben leírták, hogy Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság felszólítására megkezdték az érintett iratanyagok összeállítását, valamint részletes válaszuk előkészítését.
„Az ügy sajátosságaira tekintettel jelezzük, hogy az érintett dokumentáció terjedelme jelentős, továbbá az iratokban szereplő kitakart adatok tekintetében a felismerhetetlenné tétel szükségességének fennállását adatonként, egyedileg kell indokolnunk, ideértve a kitakarások ténybeli és jogszabályi alapjának részletes megjelölését is. Ezen indokolási kötelezettség teljesítése jelentős munka- és időráfordítást igényel. Mindezek mellett az ünnepi időszak is befolyásolja az ügyintézés időigényét. A fentiekre tekintettel kérjük szíves türelmüket. A kért anyagok összeállítása folyamatban van, és a részletes válaszunkat a feldolgozás lezárását követően mielőbb megküldjük Önök részére” – ígérik.
A témával természetesen a továbbiakban is foglalkozni fogunk.
A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság önmeghatározása szerint „önállóan működő, önálló gazdálkodó szervezettel rendelkező, autonóm államigazgatási szerv. Alapító okiratában és az Infotv.-ben meghatározott feladata, hogy független és önálló szervezetként, külső befolyástól mentesen, pártatlanul, a Magyarország Alaptörvényében biztosított alapvető jogokat, nevezetesen a személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű, és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülését elősegítse és ellenőrizze.”
