A magyar társadalom jelentős része úgy véli, hogy a korrupció mára rendszerszintű problémává vált az országban: a megkérdezettek 63%-a szerint Magyarországon ez átfogó, strukturális gondot jelent. Az aHang friss, reprezentatív közvélemény-kutatása szerint sokan úgy látják, hogy a kormányhoz köthető üzleti körök meggazdagodása erőteljesebb, mint korábban más kabinetek idején, sőt nagyobb mértékű, mint más európai uniós tagállamokban.
Magyarország immár negyedik éve szerepel az Európai Unió legkorruptabb országaként a Transparency International korrupcióérzékelési indexe alapján. A legutóbbi értékelésben az ország 40 pontot ért el a 100 pontos skálán, ami újabb egypontos visszaesést és egyben történelmi mélypontot jelent.
Az aHang februárban készült felmérése a korrupció és az oligarchák helyzetének megítélését vizsgálta. Az eredmények összhangban állnak a Transparency International megállapításaival.
A mostani, korrupcióérzékelési kutatás szerint a lakosság többsége úgy véli, hogy az elmúlt 15 évben emelkedett a korrupció szintje Magyarországon, hiszen a válaszadók 63%-a számolt be növekedésről. Mindössze 7% gondolja úgy, hogy csökkent a korrupció (4% kisebb, 3% jelentősebb mértékű csökkenést feltételez), 14% pedig nem lát változást.
Jelentkezz be a KecsUP-ra!
Lépj be a beszélgetéshez és hogy jobban megismerjük egymást.
A Tisza szavazói körében szinte teljes az egyetértés abban, hogy nőtt a korrupció: 97 százalékuk érzékel emelkedést, és alig mérhető azok aránya, akik stagnálást vagy csökkenést tapasztalnak. A Fidesz támogatói megosztottabb képet mutatnak, ugyanis 23 százaléknyiuk szerint nőtt a korrupció, 36 százalék szerint nem változott, míg 21 százalékuk úgy véli, csökkent. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz-szavazók csupán ötöde lát eredményes kormányzati fellépést, miközben közel 60 százalékuk szerint a helyzet vagy romlott, vagy változatlan maradt.
A felmérés arra is rákérdezett, hogyan ítélik meg a választók az állami szintű korrupció természetét. Nem létező probléma, eltúlzott vád, vagy éppen rendszerszintű probléma?
Nos, a többség, 63% rendszerszintű problémának tartja. Ezzel szemben 13% szerint a korrupcióval kapcsolatos vádak eltúlzottak, 9% elszigetelt esetekről beszél, sőt 1% egyenesen azt állítja, hogy egyáltalán nem létezik korrupció. A bizonytalanok aránya 14%. A rendszerszintű problémát érzékelők aránya így közel ötszöröse azokénak, akik túlzónak tartják a kritikákat.
A válaszokból az is kirajzolódik, hogy a társadalom többsége szerint a kormányközeli üzletemberek gyarapodása ma látványosabb, mint a korábbi kormányok idején. Európai uniós összevetésben pedig a leggyakoribb vélekedés (52%) az, hogy Magyarországon erőteljesebb a kormányhoz közel álló gazdasági szereplők meggazdagodása, mint más EU-tagállamokban.
Az aHang részletes, grafikonokkal szemléltetett korrupcióérzékelési felmérése ITT, a korábbi, oligarchák meggazdagodásával kapcsolatos véleménykutatása pedig ezen az oldalon érhető el.
