Az Országos Kórházi Főigazgatóság 2025 tavaszán azt közölte, hogy a rendszer a vagyonvédelem mellett bűnmegelőzési célokat is szolgál majd, a biztonságos és hatékony működéséhez fotókat is készítenek a dolgozókról, az OKFŐ szerint a fotózás az adatvédelmi előírások maradéktalan betartása mellett történik.
„A rendszer célja nem az egyéni teljesítmény mérése, hanem az ellátás biztonságának növelése, a dolgozók jelenlétének nyomon követésével” – válaszolta akkor (2025 áprilisában) megkeresésünkre a Bács-Kiskun Vármegyei Oktatókórház.
Az intézmény portálunknak szintén azt hangsúlyozta, hogy az adatkezelés és a beléptetés szabályozása a hatályos adatvédelmi és munkajogi előírások figyelembevételével történik, a dolgozókat minden esetben megfelelő tájékoztatásban részesítik.
„A beteglátogatások rendjét szintén egységes elvek mentén, a betegellátás zavartalanságát szem előtt tartva szabályozzuk” – közölte a kecskeméti kórház, hozzátéve: a technikai részletek véglegesítése még zajlik.
A férfi által megrongált arcfelismerő kamera / fotó: Bács-Kiskun Vármegyei FőügyészségA Magyar Orvosi Kamara (MOK) már 2025 áprilisában levélben fordult Pintér Sándor belügyminiszterhez, magyarázatot kérve az arcfelismerő rendszer bevezetésének szükségességéről és arányosságáról. Álmos Péter, a kamara elnöke nyilvánosan kifejezte, hogy bár érthető a munkáltató igénye a munkaidő számonkérésére, az alkalmazott eszköz aránytalan beavatkozást jelent a magánszférába. A kamara álláspontja szerint a pontos munkaidő-nyilvántartás megvalósítható kevésbé invazív módszerekkel is – írta meg a Pharmindex szakportál.
„A MOK hibás eszköznek és rossz üzenetnek tartja a kamerák alkalmazását. Demoralizáló, hogy az egészségügy vezetése nem bízik a gyógyító orvosokban és szakdolgozókban, megfigyelő eszközökre van szüksége az ágazat irányításához. Orvos és ápolóhiány van egész Európában, így a magyar állami egészségügy éles versenyben van a szakemberekért a hazai magánszektorral és külfölddel egyaránt. Az orvosok és ápolók számára (mint minden szakma képviselőinek) az olyan helyek lesznek vonzóak, ahol jól tudják végezni a munkájukat, és ahol érzik, hogy bíznak bennük” – közölte az orvosi kamara.
A Társaság a Szabadságjogokért pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a biometrikus adatokon alapuló ellenőrzés szükségtelen és túlzottan invazív megoldás. A jogvédő szervezet álláspontja szerint sem a kormányzat, sem az egészségügyi intézmények nem mutattak be olyan kimutatást vagy bizonyítékot, amely igazolná, hogy közvetlen összefüggés állna fenn az egészségügyi ellátás problémái és a dolgozói munkaidő betartásának hiányosságai között.
A jogszabály szerint 2025 júniusától kellett volna élesben működnie az új rendszernek, ám mint arról a Népszava beszámolt, sok helyen a dolgozók megtagadták a kamerás azonosításhoz elrendelt kötelező fotózást.
A Népszava értesülései szerint Révész János országos kórházi főigazgató a Magyar Kórházszövetség sajtó kizárásával zajló zártkörű fórumán mondta el, hogy több csoportra osztották az intézményeket, de még azoknál is, akiknél november elseje volt az új határidő, voltak informatikai problémák, illetve a mágneskártyákat sem sikerült mindenhova kiszállítani. Állítólag a főigazgató közölte, hogy az új beléptetőrendszert továbbra is pilotként kezelik, nincs is munkajogi következménye, ha ezt nem használják. Egyelőre csak azt akarják elérni, hogy a dolgozók megszokják, hogy lesz elektronikus nyilvántartás. Novemberben még csak három fővárosi intézményben működött élesben a dolgozók kamerás azonosítása.
