Stagnáló foglalkoztatás, alacsony bérek a megyében – ezt mutatja rólunk a legújabb állami statisztika

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) közzétette eddigi legfrissebb, Fókuszban a vármegyék című kiadványát, amelyben a készítők Magyarország megyéinek 2025 első három negyedévében nyújtott gazdasági teljesítményét vetették össze egymással.

Nemrég megjelent a KSH Fókuszban a vármegyék című kiadványa, melyben többek között Bács-Kiskun megye gazdasági teljesítményét is górcső alá vették. A statisztika ezúttal is tanulságosnak bizonyult, miután kiderült, hogy a tavalyi első három negyedévben a megye foglalkoztatottsági mutatója alig változott valamit az előző évhez képest, miközben az elérhető keresetek is jelentős mértékben elmaradtak az országos átlagtól.

Amiről a KSH nem tesz említést, azok a megyén belüli bérkülönbségek. Kecskeméten az átlagkeresetek jellemzően magasabbak, mint a kisebb településeken vagy a megye déli részén, erre azonban a statisztikai hivatal még utalást sem tesz. A KecsUP Híreken még 2024. augusztusban írtunk arról, hogy a szomszédos Kiskunfélegyházán átlagosan 6–10 százalékkal, míg a leszakadó településeken akár 15–20 százalékkal is elmaradhatnak a bérek a megyeszékhelytől.

Lássuk a részletes KSH adatokat.

Stagnáló foglalkoztatás, alacsony bérek a megyében

A tavalyi első három negyedévben 0,4 százalékkal többen, átlagosan 158 ezren álltak alkalmazásban a Bács-Kiskun vármegyei székhelyű munkáltatóknál az egy évvel korábbi adatokhoz képest – állítja friss statisztikájában a KSH. Eszerint az alkalmazottak háromnegyedét foglalkoztató versenyszférában 0,8 százalékkal mérséklődött, a költségvetési intézményeknél 1,5 százalékkal nőtt az alkalmazottak száma.

Mindeközben szeptember végére az egy évvel korábbinál ugyan 7,3 százalékkal kevesebb, ám összességében továbbra is tízezer fő körül (9,7 ezer) alakult az álláskeresők aránya a megyében. Az álláskeresők legnagyobb hányada (35 százaléka) legfeljebb az általános iskola 8 osztályát végezte el, emellett 30 százalékuknak szakmunkás, szakiskolai bizonyítvány, 28 százalékuknak érettségi, illetve technikum volt a legmagasabb végzettsége, 7,5 százalékuk pedig diplomával rendelkezett. A pályakezdő álláskeresők száma 342 főt tett ki, azaz az összes álláskereső 3,5 százalékát.

A KSH által összeállított statisztika legnagyobb meglepetését ugyanakkor nem ez, hanem a keresetekre vonatkozó adatsor jelentette. Eszerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók kedvezmények figyelembevételével számított havi nettó átlagkeresete – a közfoglalkoztatottakéval együtt – az előző év azonos időszakához képest 9,0 százalékkal, 409 ezer forintra nőtt, mely bővülés közel azonos volt az országos növekedés (9,2 százalék) mértékével. Ugyanakkor a helyi alkalmazottak 14 százalékkal kevesebbet kerestek az országos átlagnál!

Bőven 350 ezer forint alatt lehet a megyei mediánbér

Ahogyan azt korábban a KecsUP Hírek megírta, a KSH bár rendszeresen fókuszba állítja a magyar megyéket, ám a kereseti statisztika tekintetében erősen torzított adatokat közöl. A megyékre vonatkozó mediánkereset ugyanis nem, csak az átlagfizetés értéke szerepel a kimutatásban, amit azonban a vármegyében elérhető legmagasabb fizetések felfelé húznak, így a valós bérszintnél egy jóval kedvezőbb kép alakul ki.

A valóság azonban ennél differenciáltabb. Hamar rá is leltünk az országos, 2025. január-szeptember közötti, teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó mediánkeresetet taglaló statisztikára, ami több érdekességet is tartogatott. Többek között kiderült, hogy országos szinten kilenc hónap alatt a bruttó mediánbérek összesen 29 328 forinttal nőttek, ami azonban a 14 százalékos szintkülönbséget figyelembe véve a megyében mindössze 25 222 forintos növekedést jelentett.

Ami ráadásul a Hóvége.hu bruttó-nettó kalkulátorának eredményei alapján nettó szinten még kevesebb volt, azaz csak 16 772 forintos növekményt mutatott. Vagyis amíg az év első hónapjában a középérték 308 483 forint volt, addig szeptemberben is csupán 325 255 forintot tett ki. (Szemben az országos értékkel, ami a januári 358 700 forint után szeptember végére 378 204 forintra nőtt.) És még ez a növekedés sem ment simán, hiszen három olyan hónapforduló is akadt, amikor a keresetek nettó mediánja csökkent. Februárra ugyanis 5737 forinttal, áprilisra 1433 forinttal, míg júliusra 3758 forinttal apadt az összes megyei kereset mediánja.

Így nehéz lesz versenyképesnek maradni

S hogy összességében a fenti adatokból mi következik? Hogy a Bács-Kiskun megyei munkaerőpiac bár mennyiségi szempontból viszonylag stabil teljesítményt nyújt, ám az országos szinttől való lemaradása jelentős. A bérek ugyanis bár növekvő tendenciát mutatnak, de alacsony bázisról teszik ezt, így tartósan az országos bérszint alatt maradnak. Márpedig ez hosszútávon biztosan nem javít a helyi gazdaság hatékonyságán, hiszen ez egyrészt a helyi munkaerő elvándorlását eredményezheti, illetve a térség versenyképességét is jelentősen gyengítheti.