A tavasz beköszöntét több mindenhez köthetjük, de talán a legmarkánsabb választóvonal, amikor március utolsó hétvégéjén szombatról vasárnapra virradóra egy órával előrébb állítjuk az óráinkat.
A tavasz beköszöntét több mindenhez köthetjük, de talán a legmarkánsabb választóvonal, amikor március utolsó hétvégéjén szombatról vasárnapra virradóra egy órával előrébb állítjuk az óráinkat.
Mégpedig hajnali 2:00-kor kell az óráink mutatóját eggyel előrébb csavarni, de természetesen senki sem kel ilyenkor, sőt már nem is nagyon kell a digitális eszközeinket magunknak állítgatni, megteszik ezt automatikusan. A pontosságnak inkább a közlekedésben van jelentősége, hiszen az éjszaka is közlekedő vonatjáratoknak ilyenkor módosul a menetrendje.
Számos ország már elhagyta az óraátállítást, többek között Oroszország, Kína, Japán és Brazília. 2019-ben az Európai Parlament is megszavazta az eltörlését, és a tagállamok maguk dönthettek volna arról, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartják meg véglegesen. Csakhogy rögtön a következő évben jött a világjárvány, a folyamat elakadt, a tagállamok között pedig azóta sem született végleges egyetértés a kérdésben.
Amíg nem születik egységes döntés, marad a jelenlegi gyakorlat: tavasszal előre, ősszel visszaállítjuk az órákat.
A Házipatika cikkéből azt is megtudhatjuk, hogy honnan ered, és mióta használjuk az óraátállítást.
