Január 26-án adta be a kérelmet a megyei rendőr-főkapitányságra, hogy szeretne betekinteni a nyomozás irataiba. Ezt továbbították a Nemzeti Nyomozó Irodához, mondván, ott van folyamatban a nyomozás.
Az NNI aztán február 9-én válaszolt. Azt írták, a feljelentést beadványként érkeztették a már folyamatban lévő nyomozás iratai közé, amely hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúja miatt indult a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány, a Neumann János Egyetemért Alapítvány, valamint a Magyar Nemzeti Bank működése szabályszerűségének ellenőrzésével összefüggésben.
Majd kifejtették, hogy az ügyészség illetve a nyomozóhatóság „a feljelentés elintézése során figyelembe veheti azokat a tényeket, amelyek köztudomásúak, vagy amelyekről hivatalos tudomása van”.
„A különböző szervek/személyek által azonos tárgyban tett és azonos ténybeli alapon nyugvó újabb beadvány nem minősül feljelentésnek, előterjesztője pedig nem tekinthető feljelentőnek, mivel a beadvány a korábban ismerthez képest új tényt, vagy adatot nem tartalmaz” – szól az NNI rövid indoklása.
Szerintük a Kétfarkú Kutya Párt feljelentésével ez a helyzet, azaz mivel az abban állított tények megegyeznek az NNI-nél lévő büntetőügy tárgyával, így Kordik Szabolcs „írásbeli közlése nem tekinthető feljelentésnek”, az irat benyújtójaként nem minősül feljelentőnek, „mivel a közlése nem eredményezi további büntetőeljárás lefolytatását”. Így iratmegismerési joga sincs, azaz nem nézhet bele az aktákba.
A feljelentés / fotó: Kordik SzabolcsErre az MKKP panaszt adott be, mert szerintük a rendőrség jogértelmezése és eljárása „megalapozatlan, jogszabálysértő, és sérti a büntetőeljárás alapelveit”.
- Úgy vélik, a rendőrség tévesen értelmezi a feljelentés fogalmát, amikor arra hivatkozik, hogy a feljelentésnek új tényt vagy adatot kell tartalmaznia és további büntetőeljárást szükséges eredményeznie. Az MKKP szerint ezek ugyanis olyan feltételek, amelyeket a büntetőeljárási szabályok nem ismernek.
„A feljelentés jogi minőségét nem az határozza meg, hogy a rendőrség nyit-e új ügyszámot vagy új nyomozást, hanem az, hogy a közlés bűncselekmény gyanújára vonatkozik-e. Az ilyen rendőrségi eljárás azt az eredményt hozza, hogy az állampolgár bűncselekmény gyanújára vonatkozó közlése a hatóság mérlegelése alapján ‘feljelentés’ vagy ‘nem feljelentés’ lehet, attól függően, hogy a hatóság adminisztratív ügykezelési döntése szerint nyit-e új eljárást. Ez a jogértelmezés a törvényesség követelményével ellentétes, és alkalmas a büntetőeljárási garanciák kiüresítésére. A rendőrség ezzel a jogértelmezéssel olyan, a törvényben nem szereplő szűkítést alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állampolgári bejelentések eljárásjogi jelentőségét önkényesen elvonja” – fejti ki a Kutya Párt.
- Arra is kitérnek, hogy a rendőrség nem adott ellenőrizhető indoklást arra, mit értenek az alatt, hogy a feljelentés „azonos ténybeli alapon” nyugszik.
„A rendőrség azt állítja, hogy a feljelentésemben közölt tények megegyeznek a már folyamatban lévő nyomozás tárgyával, ugyanakkor a rendőrség nem jelölte meg, hogy a folyamatban lévő nyomozás pontosan mely konkrét tényállási elemekre terjed ki, nem jelölte meg, hogy a nyomozásban milyen elkövetői kör, döntési mechanizmus és felelősségi lánc képezi a vizsgálat tárgyát, és nem jelölte meg azt sem, hogy az én feljelentésem mely konkrét mondatai és állításai esnek teljes mértékben egybe a már folyamatban lévő nyomozásban vizsgált tényekkel” – írta Kordik Szabolcs.
- A panaszban azt is szóvá teszi, hogy a rendőrség nem részletezi, a nyomozás vizsgálja-e a Neumann János Egyetemért Alapítvány kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak gondatlan, hanyag kezelésben értékelhető magatartását, miközben az ő feljelentése kifejezetten az említett alapítványi vezetők gondatlan vagyonkezelési kötelezettségszegésére, illetve a mulasztásos felelősségükre vonatkozott, amely eltér a hűtlen kezelés szándékos elkövetési magatartásától.
„Az én feljelentésem több olyan körülményt, elkövetői kört, döntési mechanizmust és felelősségi kérdést rögzít, amely a hűtlen kezelésre fókuszáló eljárásban nem szükségszerűen vizsgált. A rendőrség nem jelölte meg, hogy a folyamatban lévő eljárás vizsgálja-e a fenti funkcionáriusok mulasztásos felelősséget, illetve a döntési mechanizmusban szerepet játszó személyek felügyeleti kötelezettségeinek elmulasztását” – folytatja az MKKP-s képviselő, hangsúlyozva: a rendőrség kijelentése („azonos tárgy”, „azonos ténybeli alap”) így nem ellenőrizhető, ezért nem tekinthető érdemi indokolásnak. Ez a hiányosság pedig “önmagában megalapozza az ügyészségi felülvizsgálat szükségességét”.
- A Kétfarkú Kutya Párt szerint a rendőrség érvelése önellentmondó – a feljelentést nyomozati iratként kezeli, de ezzel egyidőben azt állítja, hogy nem feljelentés -, és ezzel az ellentmondásos intézkedéssel megpróbálja megkerülni a törvény által biztosított eljárási garanciákat pusztán azzal, hogy a bűncselekmény gyanújára vonatkozó közlést „beadványként” iktatja és más eljárás iratai közé helyezi.
„A rendőrség a ‘bejelentő’ minősítéssel a jogorvoslathoz és tájékoztatáshoz való jogot kiüresíti. A rendőrség a jogállásomat ‘bejelentőként’ határozta meg, és erre hivatkozással teljes egészében kizárta az iratmegismerési jogot. Álláspontom szerint a rendőrség ezzel olyan helyzetet teremtett, amelyben a feljelentésem eljárásjogi minősége és joghatása a rendőrség adminisztratív döntésétől függ. Ebben a jogellenes helyzetben a rendőrség indokolás nélkül kijelentheti, hogy ‘nincs új adat’, majd erre hivatkozással megvonhatja a feljelentői minőséget, és ezzel együtt a tájékoztatási, illetve jogorvoslati garanciákat. Ez a jogértelmezés sérti a törvényesség és a tisztességes eljárás követelményét” – összegez Kordik Szabolcs.
Ezért felülvizsgálatot kért az ügyészségtől a rendőrség eljárásával és jogértelmezésével kapcsolatban. Azt is kérte az MKKP képviselője, hogy a vádhatóság kötelezze a rendőrséget érdemi tájékoztatásra arról, miszerint vizsgálják-e a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagok által elkövetett hanyag kezelés gyanúját a folyamatban lévő nyomozásban. Végül Kordik Szabolcs azt is felvetette, hogy ha a nyomozás érdeke miatt nem is lehetséges az iratok teljes megismerése, azért legyen egy részleges tájékoztatás az eljárásról.
Az NNI a panaszt továbbította a nyomozást felügyelő Fővárosi Főügyészség felé. Onnan egyelőre azt a választ kapta márciusban, hogy „a nyomozó hatóság intézkedése ellen a büntetőeljárási törvény jogorvoslati jogot nem biztosít”. A Fővárosi Főügyészség még annyit közölt, az iratok megismerésére irányuló indítványt viszont határozati formában kell elbírálni, és erre felhívták a nyomozó hatóságot.
„Várunk kicsit, majd ha nem érkezik érdemi válasz, akkor következik a nyomozó hatóság feljelentése, bűnpártolás miatt. Előbb-utóbb csak történik valami” – mondta Kordik Szabolcs.
Hanyag kezelés gyanúja miatt feljelentést tett a Kétfarkú Kutya Párt a Neumann János Egyetemért Alapítvány ügyében
