Ügyvédje szerint legfeljebb etikai vétséget követett el a gyereksportolók bántalmazásával vádolt jégkorongedző – kizárták a sajtót a perről

Sz. István, a KESI jégkorong szakosztályának korábbi vezetőedzője a hétfői bírósági előkészítő ülésen nem fogadta el az ügyészség által számára indítványozott egy év hat hónap felfüggesztett börtönt, így büntetőper következik, rengeteg tanú meghallgatásával. Az edző ügyvédje szerint a bíróságnak figyelembe kell vennie, hogy a jégkorong kontakt sport, a szakembereknek fel kell készíteniük tanítványaikat a mérkőzéseken előforduló durvaságokara, „a magas adrenalin okozta verbális és testi összeütközésekre”. Sz. Istvánnal szemben öt rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emeltek vádat. Erőszakos viselkedés, fékezhetetlen indulat, fizikai bántalmazás, vulgáris, megalázó kifejezések, megfélemlítés – többek között ez jellemezte tanítványaival szemben alkalmazott módszereit a vádhatóság szerint. A tárgyalásról az előkészítő ülés után a bíró kizárta a sajtót és a nyilvánosságot a kiskorú sértettek személyiségi jogainak védelmére hivatkozva.

Tavaly decemberben derült ki, hogy Sz. Istvánnal, a KESI jégkorong szakosztályának korábbi vezetőedzőjével szemben öt rendbeli kiskorú veszélyeztetésének bűntette miatt emeltek vádat (erről itt írtunk).

Erőszakos viselkedés, fékezhetetlen indulat, fizikai bántalmazás, vulgáris, megalázó kifejezések, módszeres megfélemlítés – többek között ez jellemezte módszereit a Kecskeméti Járási Ügyészség vádirata szerint.

A vádhatóság azt közölte, hogy 2021 és 2023 nyara között Sz. István edzői tevékenysége során súlyosan megszegte a kiskorú gyermekek neveléséből és felügyeletéből eredő kötelezettségeit.

„Az eredményorientált edző nem a kiskorúakhoz illő pedagógiai módszereket alkalmazott, sportszakemberhez nem illő trágár, megalázó, vulgáris kifejezéseket használt, kiabált a kiskorú sportolókkal folytatott kommunikáció során” – ez áll a vádiratban.

Viselkedése egyre erőszakosabbá vált, fékezhetetlen indulatba jött, tört-zúzott. Jelenlétében az edzés feszült, nyomasztó volt. Számos esetben előfordult részéről fizikai bántalmazás: hátba vágás, elgáncsolás, ütővel a fejet védő sisak védőrácsába vagy a sípcsontvédőbe ütés, továbbá a védőrácsba belenyúlva rángatás. Nem állt tőle távol a módszeres megfélemlítés, és a gyerekek egymás ellen hangolása sem – ezt állapította meg az ügyészség.

A vádhatóság szerint a vezetőedző a verbális és fizikai erőszakot alkalmazó pedagógiai módszereivel a felügyeletére bízott sértettek érzelmi és erkölcsi fejlődését súlyosan veszélyeztette.

A nyomozás a Magyar Jégkorong Szövetség (MJSZ) feljelentése alapján indult, a rendőrök személyi és okirati bizonyítékokat szereztek be. A vádlott a megalapozott gyanú közlése ellen panasszal élt, tagadva a terhére rótt bűncselekmények elkövetését és vallomást tett. Panaszát az ügyészség elutasította.

A Büntető Törvénykönyv a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét 1-5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

Sz. Istvánt a vádemeléskor kerestük telefonon és emailben is, de nem vette fel és nem válaszolt. Ügyvédje annyit írt, hogy „a vádiratban foglaltak vizsgálata alapvetően jogkérdés, mely tekintetben a bíróságnak szükséges állást foglalni és dönteni”.

Januárban azt is megtudtuk, hogy Sz. István nemcsak az edzéseken volt trágár, hanem a műjégpályára korcsolyaoktatásra érkező diákokhoz is egy alkalommal nem megfelelő hangnemben szólt, ezt a Kecskeméti Tankerületi Központ vizsgálata is megállapította. A Magyar Jégkorong Szövetség portálunk kérdésére közölte, az edző működési engedélyét ideiglenesen visszavonták a jogerős bírósági ítélet meghozataláig.

A most 66 éves Sz. István – jégkorongos berkekben Coca becenéven ismerik – játékosként több mint százszoros magyar válogatott volt. Pályafutását követően edzőként dolgozott, a Bp. Stars, a Ferencváros, a Zalaegerszeg és a HC Nové Zámky (Érsekújvár) után került Kecskemétre.

Így zajlott az előkészítő ülés

Hétfőn délelőtt a Kecskeméti Járásbíróságra volt kitűzve az előkészítő ülés. Ennek lényege, hogy ha a vádlott beismeri a bűnösségét minden vádpontban és lemond a tárgyaláshoz fűződő jogáról, a bíróság pedig elfogadja a beismerő vallomást és az ügyészség által a büntetés/intézkedés mértékére, tartamára tett indítványt, akkor egyből, az előkészítő ülésen be is fejeződhet az ügy az ítélettel.

Ha viszont a vádlott nem, vagy csak részlegesen ismeri be a bűncselekményeket vagy a bíróság bizonyítást tart szükségesnek, akkor az előkészítő ülésen nem születik ítélet, és a bíróság „rendes” tárgyalásra tűzi ki az ügyet. Innentől kezdve az általános szabályok szerint zajlik a bírósági per, tanúk meghallgatásával, szakértők megidézésével.

Utóbbi forgatókönyv valósult meg Sz. István ügyében. Az ügyész egy év hat hónap – három év próbaidőre – felfüggesztett börtönt indítványozott a vádlottnak és hogy öt évre tiltsák el az edzői foglalkozástól és egyéb olyan tevékenységtől, melynek keretében kiskorú nevelését, felügyeletét, gondozását végzi. A KESI volt szakosztályvezetője azonban kijelentette:

• nem kíván vallomást tenni,
• nem válaszol arra a kérdésre, hogy bűnösségét beismeri-e,
• miként arra sem, hogy a vádiratban szereplő tényállások igazságtartalmát elismeri-e.

Dr. Pokomándy Imre bíró a tárgyalás megkezdése előtt, még a folyosón tudatta dr. Turkevi-Nagy Klaudia ügyvéddel, Sz. István meghatalmazott védőjével, hogy ki fogja zárni a sajtót a tárgyalásról – a hírt láthatóan örömmel fogadta az ügyvéd. A kizárás aztán félórával később meg is történt (erről is lesz még szó).

A bíró az ülés elején megkérdezte a vádlottól, hogy hozzájárul-e, hogy kép-és hangfelvétel készüljön-e róla, majd gyorsan hozzátette: „mondhatja azt, hogy nem”. Sz. István így is tett, majd a bíró visszakérdezésére – „semmilyen formában, se kép, se hang?” – megismételte, hogy nem. Ennek értelmében egyáltalán nem fotózhattuk le a vádlottat (a bíróságok nem alkalmaznak egységes gyakorlatot etéren, a sajtó munkáját segítendő egyes bírák a vádlott nyilatkoztatása után csak azt tiltják meg, hogy a vádlott felismerhető, beazonosítható legyen a fotón, de hátulról például le lehet fényképezni vagy csak a törzsét/kezét/lábát).

A bíró ezután a védőt arról kérdezte, indítványozzák-e, hogy az ügyész ne olvassa fel az egész vádiratot, miután már megkapták korábban. Az ügyvéd kérte, hogy így legyen, és az ügyész, valamint az egyik sértett jogi képviselője is elfogadta ezt, így a bíróság mellőzte a teljes vádirat ismertetését, sőt, még egy összefoglaló sem hangzott el arról, mivel is vádolják Sz. Istvánt, és a nyomozóhatóság milyen tényállást állapított meg.

Az ügyésznő tizenkét tanú személyes meghallgatását indítványozta – köztük Csanádi Adriennt, az MJSZ fegyelmi bizottságának elnökét és Ivkovicné Béres Tímeát, a KESI-t fenntartó Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft. ügyvezetőjét. Tizenhat tanú esetében – vélhetően ők a kiskorú sértettek – a rendelkezésre álló (rendőrség által felvett) tanúvallomások felolvasással történő ismertetését kérte.

Ügyvéd: az eredmény a fő cél

Nincs a vádiratnak olyan tényállási tartalma, amit a vádlott elfogadna, a tényállást megalapozó tényeket is vitatja – jelentette ki Sz. István védője.

A kiskorú veszélyeztetését akkor követi el a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy, ha „e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti”.

Dr. Turkevi-Nagy Klaudia azzal kezdte beszédét, hogy míg a köznevelési törvény a pedagógusokra szigorú előírásokat és kötelességeket tartalmaz („a gyermek, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben”), addig véleménye szerint a sporttörvény hatálya alá tartozó, sportszervezet égisze alatt sportoló 18 év alattiak esetében e szigorú szabályok nem járhatók. Egyszerűbben, amit a vádlott tett, azt szerinte nem lehet egy általános iskolai vagy gimnáziumi testnevelőtanárral szemben fennálló kötelezettségek alapján megítélni.

„A sporttörvény hatálya alá tartozó képzések nagyrészt eredmény-orientáltak, szükségszerűen az adott sportszövetség valamint az adott csapattársak fejlődését, győzelmi céljait is figyelembe kell venni, hiszen egy versenysportban az eredmény elérése a legfőbb cél, mind a sportolók, az edzők, mind szülők számára„ – fejtette ki az ügyvédnő. Szerinte a legfontosabb az lesz a tárgyalás során, hogy pontosan meghatározza a bíróság a vádlott kötelességi körét, mert „a köznevelési törvény szigorú szabályai nem szolgálhatnak a felelőssége megállapításának alapjául”.

Dr. Turkevi-Nagy Klaudia szerint amit védence tett, még bizonyítottság esetén sem minősíthető súlyos kötelességszegésnek, mert nem ütközött a sporttörvény rendelkezéseibe, „legfeljebb etikai vétségként értelmezhetők”, „kizárólag erkölcsi normákat sértett”.

Úgy véli, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a sértettek jégkorongoztak. Az ügyvédnő azzal érvelt, a sportág jellege nagyban meghatározza az edző módszereit, amelyekkel felkészíti tanítványait az „erőszakosnak mondható és veszélyes” sportágban való helytállásra.

„A sértettek vallomásai kiragadott, egyedi eseteket tartalmaznak” – ezt is hangsúlyozta Sz. István védője, hozzátéve, a vádbeli cselekményeket a jogkorong jellegzetességeinek és sajátosságainak függvényében kell értékelni.

„Adott sportágban elsajátítandó képeségek határozzák meg a nevelési-edzői kötelességeket és feladatokat, melyeket általánosságban nem lehet értelmezni. Példának okáért a kontakt sportok más kvalitást, habitust, és fegyelmezettséget követelnek meg, mint egy lazább, testi kontaktustól mentes sportág esetében. A sportszakembernek ezért fel kell készítenie a kontaktsportot űző sportolókat a pályán, mérkőzések közben előforduló erőszakos jellegű eseményekre is, az ebből következő sérülések lehetőségére, annak elkerülésére, a folyamatos feszültségek és a mérkőzéseken állandóan jelenlévő magas adrenalin okozta verbális és testi összeütközésekre” – összegzett dr. Turkevi-Nagy Klaudia, aki indítványozta több, a sportot ismerő szakember, két, a nyomozás során meg nem hallgatott edző, valamint a gyerekek személyes meghallgatását is.

Kizárták a sajtót és a nyilvánosságot

A bíró ezután közölte, hogy a bíróság kizárja a nyilvánosságot a tárgyalásról, tekintettel arra, hogy a kiskorú sértettek különleges bánásmódot igénylő személyeknek minősülnek, és személyiségi jogaik védelme érdekében elrendeli a zárt tárgyalást, mely ellen nincs helye fellebbezésnek. Magyarázatként dr. Pokomándy Imre hozzátette: olyan adatok fognak elhangzani, amelyek a kiskorú sértettek egészségi, mentális, pszichés állapotára vonatkoznak, ezért nem tudósíthat a sajtó a tárgyalásról. Így az újságíróknak el kellett hagyniuk a termet.

A büntetőeljárási törvény szerint a bíróság „a különleges bánásmódot igénylő személy jogai gyakorlásának, kötelezettségei teljesítésének elősegítése és kímélete érdekében a tárgyalásról vagy annak meghatározott részéről a nyilvánosságot kizárhatja”. Kiskorú sértettek esetén a bíróságok szoktak élni ezzel a lehetőséggel, amit megtehetnek hivatalból – mint jelen esetben történt, – vagy az ügyészség, a vádlott, a védő vagy a sértett indítványára is (ilyen indítvány itt nem érkezett be). Az viszont nem mondható általánosan bevett gyakorlatnak, hogy kiskorú sértett esetén a sajtót az egész büntetőperről kizárják. Az ítélet kihirdetése minden esetben nyilvános.

Így nyilatkozott Sz. István munkáltatója

Decemberben az üggyel kapcsolatban megkerestük Ivkovicné Béres Tímeát, a KESI-t fenntartó Kecskeméti Junior Sport Nonprofit Kft. ügyvezetőjét is. „2023. év elején névtelen levél érkezett a Kecskeméti Sportiskolához” – válaszolta arra a kérdésünkre, mikor értesült a KESI és a Junior Sport Kft. vezetése az edző erőszakos viselkedéséről, a gyermekek bántalmazásáról.

„A legnagyobb körültekintés mellett jártunk el, 2023. év elején azonnal a teljes szakosztályt (minden korosztályt, minden sportoló gyermeket) érintő szülői értekezletet hívtunk össze. A szülői értekezleten nem hangzott el panasz egyik edző ellen sem és a következő hónapokban sem állapíthattunk meg a gyerekek körében lemorzsolódást. A szakemberek meghallgatása is megtörtént. A sporttörvény által előírt, sportszakemberekre vonatkozó kötelezettségeinek minden edző eleget tett, teljeskörű erkölcsi bizonyítványt nyújtottak be, valamint évente kötelezően részt vettek a gyermekekkel való bánásmóddal, a gyermekekkel és a szülőkkel való kommunikációval kapcsolatos továbbképzésen” – nyilatkozta Ivkovicné Béres Tímea, aki kérdésünkre hozzátette: figyelemmel kísérték és kísérik valamennyi edző tevékenységét, és az elmúlt időszakban panasz nem érkezett.

Sz. István Pál edzői pozícióból történő felfüggesztését több forrásunk is megerősítette (kerestük az edző meghatalmazott védőjét, de nem válaszolt). Tudomásunk szerint a szülők között felemás volt a döntés (mint általában Sz. István tevékenységének) megítélése: többen elképzelni sem tudják róla az ügyészség által közölteket, főleg a fiatalabb korosztályokba tartozó, a szakosztályhoz az elmúlt egy-két évben csatlakozó gyerekek szülei; míg a 13-14 éves és náluk idősebb tinédzserek családja általában nagyon rossz véleménnyel van Sz. István Pálról.

Erről bővebben ebben a cikkünkben írtunk.

Az előzmények

2024 márciusában került nyilvánosságra az ügy, a 24.hu cikkével, melyet mi is szemléztünk. Az országos portál akkor leírta, hogy 2023 szeptember óta nyomoz a rendőrség kiskorú veszélyeztetésének gyanúja miatt, és információik szerint a tanúként meghallgatott szülők a jégkorongedző sportpedagógiai, sportpszichológiai módszereit, eszköztárát nehezményezik.

A 24.hu cikke szerint a jégkorongszövetség már 2022 végén hivatalosnak mondható formában értesült a KESI jégkorong szakosztályát vezető Sz. István viselkedésével, pedagógiai módszereivel kapcsolatban megfogalmazott kritikákról, 2023 januárjában pedig a KESI vezetése is kapott egy beadványt, „A jégkorongért aggódó 63 szülő (család)” aláírással.

A levélíró a névtelenséget azzal magyarázta, hogy a „levél nem megfelelő módon történő kezelése” esetén a levelet aláíró szülők és gyermekek „irdatlan megtorlással és bosszúval” találnák szembe magukat, mert a probléma forrása és mozgatórugója a vezetőedző, akitől „szinte mindenki retteg, kiszámíthatatlan, kinek, mikor és miért ordítja, üvölti le a fejét, alázza meg nyilvánosan mindenki előtt, magából kikelve… Coca bácsi hülyének néz mindenkit, nemcsak minket és a kollégáit, hanem a feletteseit és a munkaadóit is”.

Csanádi Adrienn, az MJSZ fegyelmi bizottságának elnöke 2023. február 8-ra fegyelmi eljárást kezdeményezett Sz. Istvánnal szemben az etikai és gyermekvédelmi szabályzat alapján, ennek keretében több szülőt és a kecskeméti jégcsarnokban dolgozó szakembereket is meghallgatták. A 24.hu-nak a birtokába került ennek a jegyzőkönyve, eszerint mindennapos edzői gyakorlat volt az ütővel gáncsolás, hátba-, fejbevágás, ököllel ütés, a gyerek fejének rángatása a fejvédő rácsánál fogva, vulgáris kifejezések használata.

Ivkovicné Béres Tímea akkor a a 24.hu-t arról tájékoztatta, hogy Sz. Istvánt évekkel korábban, a jégkorongszakosztály alapítása után kifejezetten a szövetség ajánlására alkalmazták, és annak ellenére a legnagyobb körültekintés mellett kezelték a bejelentést, hogy a segélykérő levél szerzője álnevet használt.

A Junior Sport Nonprofit Kft. ügyvezetője akkor azt is elmondta, hogy a KESI 2023. szeptembertől minden szakosztályra, így a jégkorongra is kiterjedő munkakörrel sportpszichológust alkalmaz, és nem kaptak a szakembertől jelzést további intézkedések szükségességéről.

Díjat kapott a vádlott a polgármestertől

Érdekes vetülete az ügynek, hogy 2024 februárjában Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét fideszes polgármestere elismerő oklevéllel díjazta Sz. Istvánt. Ivkovicné Béres Tímea erre úgy reagált, akkori U18-as csapatukat a 2022. november–2023. április közötti bajnoki szezonban elért eredménye (bajnoki ezüstérem) miatt 2023 december első hetében javasolták a városi díjazásra. „A kritériumrendszer szerint a csapat jelölése magával vonta a felkészítőket is. A felkészítők konkrét személye ellen az ezüstérmes csapat ajánlásáig nem folyt eljárás” – nyilatkozta.

A KESI jégkorong szakosztályának működése minden korosztályban megoldott a szezon végéig – ezt januárban tudatta szerkesztőségünkkel a Junior Sport Nonprofit Kft. ügyvezetője.

„A Magyar Jégkorong Szövetség javaslata alapján alkalmaztuk eddig is és ezt követően is jégkorong sportszakembereinket. A szövetség jelenlegi szakmai iránymutatása, hogy szervezetünk az U8-U12 korosztályra kiemelten fókuszáljon az utánpótlás nevelés területén” – írta Ivkovicné Béres Tímea.

Felfüggesztették állásából a gyerekek bántalmazásával vádolt kecskeméti jégkorongedzőt, pályamunkásként dolgozhat tovább

Kecskeméti ügyészség: bántalmazta a rá bízott gyerekeket a helyi jégkorongedző