Mint írja, a kieső forrásokat önerőből nem tudják pótolni, ezért a pályázatok kiírásáig – és az esetleges támogatások elnyeréséig – átmeneti gazdálkodást vezetnek be. „Bízunk abban, hogy a választásokat követően normalizálódik a helyzet, az MTVA Mecenatúra programnak is lesz költségkerete arra, hogy újra kiírják azon pályázati forrásokat, amiknek segítségével mi is visszaállhatunk a normális kerékvágásba”. A rádió vezetése szerint mindent megtesznek azért, hogy a hallgatók a lehető legkevesebbet érzékeljenek a nehéz helyzetből.
Mint arról a KecsUP Hírek korábban többször beszámolt, a helyi, vidéki független és szabad újságírás és rádiózás nincs jó állapotban. A magyar médiahelyzet problémái évek óta ismertek, a rendszerszintű átalakulások már a 2010-es években lezajlottak.
A félegyházi rádió helyzete is rámutat arra, hogy a rádiós frekvenciák pályázati rendszere miként hat a médiapiac sokszínűsége ellen. A kritikusok szerint a jelenlegi struktúra inkább a kormányhoz közel álló szereplőknek kedvez, miközben mások csak nehezen vagy egyáltalán nem jutnak lehetőséghez – elég a Klubrádió történetére gondolni. (Az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy Magyarország megsértette az uniós jogot, amikor megakadályozta a Klubrádió további működését a budapesti 92,9 MHz-es frekvencián.)
Az elmúlt években számos szakmai elemzés és beszélgetés foglalkozott a magyar médiapiac torzulásaival. Ezek egyik oka az állami – és részben önkormányzati – hirdetések rendszere. Közismert, hogy az állami intézmények elsősorban a kormányhoz lojális médiumokban hirdetnek, ami jelentős bevételt biztosít ezeknek a vállalatoknak, miközben a kritikus hangvételű sajtóban gyakorlatilag alig jelennek meg ilyen hirdetések. Ez tartós versenyelőnyt jelent a kormánypárti médiának, míg a független szerkesztőségek folyamatos túlélési kényszerben működnek.
Magyarországon ráadásul nincsenek olyan, szakmai szempontok alapján működő állami pályázati rendszerek a szabad média támogatására, mint több más uniós országban. Ezért fordulnak sokan nemzetközi pályázatok felé, illetve ezért vezetik be egyre több helyen a közösségi finanszírozást és az előfizetéses modelleket.
Ezen az úton indult el több vidéki szerkesztőség is, például a Debreciner vagy a Szegeder. A KecsUP Hírek életében is fontos változások következnek, amelyek szorosan összefüggenek a fent vázolt médiapiaci folyamatokkal. Ezért kell egy fenntarthatóbb működés felé ellépnünk, melyről az alábbi cikkünkben olvashat bővebben.
Komoly változások küszöbén áll a KecsUP Hírek, melyben az olvasóinknak is fontos szerep jut majd