Indoklás nélküli elutasítások, „zavaró” diploma vagy gyors elhelyezkedés? – a munka világa a pályakezdők szemével

Sokan nem akarják megérteni a fiatal álláskeresők helyzetét, ítélkeznek fölöttük a segítségnyújtás helyett, ezzel pedig még inkább csökkentik az önbizalmukat. Akik régóta nem találnak munkát, egyre frusztráltabbak és kétségbeesettebbek lesznek, és ez súlyosbítja eleve kilátástalannak látott helyzetüket. Megkérdeztünk néhány huszonévest, ők hogyan boldogulnak a munka világában, milyen sikerek és kudarcok érték őket, egyáltalán hogyan élték meg az álláskeresés cseppet sem egyszerű folyamatát. A KecsUP Next program egyik gyakornoka, Csontos Szimonetta járta körül a témát és keresett statisztikákat is.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2025 végén és 2026 elején a legtöbb régióban kevesebben dolgoztak, mint egy évvel korábban. A helyzet nem javult: a legtöbb helyen nőtt vagy ugyanannyi maradt a munkanélküliek száma.

Országos szinten, februárban 231 ezer volt a munkanélküliek száma, 11 ezer fővel több, mint egy évvel korábban, a munkanélküliségi ráta 4,9 százalékon állt. Érdekesség, hogy majdnem 107 ezer volt a külföldi állampolgárságú alkalmazásban állók létszáma, 3200 fővel több, mint az előző év azonos időszakában. A növekedés továbbra is leginkább a harmadik országbeliek körében jelentkezett.

Mi a helyzet Bács-Kiskunban?

2026 januárjában összesen 10 053 fő nyilvántartott álláskereső volt a megyében (a gazdaságilag aktív népesség 4,1 százaléka), közülük 4689-en részesültek álláskeresési ellátásban, míg 1107 fő szociális jellegű támogatásban. Az álláskeresők 42,3 százaléka, 4257 fő semmilyen pénzbeli ellátást nem kapott – olvasható az Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) oldalán. Vagyis a regisztrált álláskeresők több, mint 42 százaléka támogatás nélkül maradt.

Munkanélküliség a fiatalok körében

Az NFSZ hivatalos adatai szerint a Bács-Kiskun megyei foglalkoztatási osztályok (ezek a járási hivatalokon belül működnek) januárban 313 fő pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, 23 fővel többet, mint előző hónapban. Arányuk az összes álláskeresőn belül 3,1 százalékot tett ki. A regisztrált pályakezdők 31,3 százaléka legfeljebb általános iskolai végzettséggel, 62,3 százaléka középfokú, míg 6,4 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezett – írja az NFSZ.

Január hónapban a Bács-Kiskun megyében bejelentett új álláshelyek száma 881 volt, de ezek nagy része a hónap végére is betöltetlen maradt. Ezzel átlagosan 100 nyilvántartott álláskeresőre az időszak végén 23,2 üres álláshely jutott.

Mekkora segítséget jelent a munkaügyi központ?

A hivatalos rendszer elsősorban a regisztrált álláskeresőkre koncentrál, azonban ez sem jelent feltétlen segítséget. Egy mesterdiplomával rendelkező pályakezdő grafikus, Cintia például arról számolt be, hogy másfél év alatt mindössze egyetlen álláslehetőséget küldtek számára a foglalkoztatási osztálytól, amelyre végül nem volt megfelelő a végzettsége.

A legtöbb új álláshelyet ipari és mezőgazdasági foglalkozásúak számára kínálják, de állattartó és -tenyésztő, rakodómunkás, egyéb termék-összeszerelő, tehergépkocsi-vezető, kamionsofőr, általános irodai adminisztrátor, ápoló, szakápoló, lakatos, mezőgazdasági, erdőgazdasági, növényvédő gép kezelője, intézményi takarító és kisegítő, bolti eladó munkatársakat is kerestek nagyobb létszámban – szerepel az NFSZ oldalán.

Cintiától azt is megtudtuk, hogy havonta meg kell jelennie személyesen a munkaügyi központnál, hogy jelezze, aktuális-e még az álláskeresés. Ha ez elmarad, büntetés jár, és egy hónapig eltiltják, ami azt jelenti, hogy ebben az időszakban nem küldenek számára semmilyen információt és nem is jelentkezhet újra, amíg a büntetés ideje le nem telik. Elmondása szerint sem a támogatásokról, sem a további lehetőségekről nem kapott tájékoztatást.

Elsősorban kreatív területeken szeretett volna elhelyezkedni, de hamar észrevette, hogy erre nem sok esélye van, ugyanis elsősorban olyan embereket keresnek, akiknek már van minimum 3 év tapasztalatuk az adott munkakörben. Ezért inkább gyárakba, nyomdákba kezdett el pályázni. Itt sem járt sok sikerrel, elmondása szerint itt is figyelembe veszik a tapasztalatot és nem nézik jó szemmel, ha valaki diplomával jelentkezik.

Sablonos visszautasítások

Próba-szerencse alapon olyan cégekhez is jelentkezett, ahol nem volt állás meghirdetve. Szerinte az is számít, ha a jelentkező személyesen tudja benyújtani az önéletrajzát, így már több helyre is behívták próbanapra. De végül így sem sikerült hosszabb időre megoldást találnia.

A legtöbb alkalommal semmilyen visszajelzést nem kapott a munkáltatóktól, amikor pedig igen, abban sem volt sok köszönet, sablonos szöveggel utasították vissza. Mint például: „olyat keresünk, akit nem kell betanítani” vagy „sajnáljuk, de jelenleg túljelentkezés van”.

Ott tartunk, hogy el kell titkolni a diplomát?

Cintia a kecskeméti állásbörzére is ellátogatott, ám egyáltalán nem talált a szakmájához kapcsolódó állást. Leginkább ipari cégektől voltak kint standokkal és a rendőrség. Ettől függetlenül több helyre is regisztrált: nyomdához, fémipari céghez. Szerinte a legtöbb ipari munkáltató úgy gondolja, a diplomával rendelkezők nagy része nem tervez hosszútávon gyárakban dolgozni, ezért inkább olyat keresnek, aki jobban megfelel az elképzeléseiknek.

„Sok esetben a diploma inkább már hátrányt jelent az álláskeresésben” – vonta le a szomorú következtetést.

Indoklás nélküli nem

Nem minden pályakezdő regisztrál be a hivatalos rendszerbe. Beszéltünk olyan fiatallal, aki egy hónap alatt több, mint harminc helyre jelentkezett, mégsem kapott érdemi visszajelzést, és végül a fővárosba költözött munkalehetőség reményében.

Zsófia kereskedő és webáruházi technikus végzettséggel rendelkező pályakezdő. Az iskolája lehetővé tette, hogy két évig szakmai gyakorlaton vehessen részt egy cégnél – később ugyanitt sikerült elhelyezkednie. Amíg állást keresett – hiába volt már munkatapasztalata –, pályakezdőként nem tudta, merre induljon el és folyton csak az elutasításokkal szembesült. Vidéki cégek közül sokan azóta sem jeleztek vissza, a pesti munkáltatók körülbelül 25 százaléka válaszolt jelentkezésére. Az elutasításokat egyetlen egy helyről sem indokolták meg.

A hiányszakmákban gyorsabb állást találni

Ugyanakkor vannak olyan esetek is, amikor a pályakezdők könnyebben elhelyezkednek. Mónika frissen végzett tanító, például már a gyakorlati helyén munkát kapott, ami jól mutatja, hogy a tapasztalat és a kapcsolatok jelentős előnyt jelenthetnek. Gyakorlat után telefonon kereste fel jelenlegi főnökét, amikor tudomására jutott, hogy megüresedett egy hely. Mónika így sikeresen elkerülte az álláskeresés nehézségeit és a munkaügyi központtól sem kellett segítséget kérnie.

Nem árt tudni, hogy az NFSZ lehetőséget biztosít az úgynevezett Ifjúsági Garancia Plusz programra. Ennek célja, hogy a 15-29 év közötti fiatalokat munkához, munkatapasztalathoz vagy piacképes tudáshoz jutassa. A program azoknak a fiataloknak szól, akik nem tanulnak, nem dolgoznak, emellett álláskeresőként vagy szolgáltatást kérőként nyilvántartásba vételüket kérték. A programmal és az elérhető támogatásokkal kapcsolatban a járási hivatalok foglalkoztatási osztályai tudnak tájékoztatást adni.

Ördögi kör: a visszautasítások csorbítják az önbizalmat, anélkül viszont nehezebb elhelyezkedni

A megkérdezett pályakezdők elmondása szerint az álláskeresés leginkább lelkileg megterhelő. Cintia például másfél éve folyamatosan kapja az indoklás nélküli elutasításokat, így nem is tudja, min kellene változtatnia ahhoz, hogy nagyobb eséllyel indulhasson a pályán. Jelenleg az átképzésre fókuszál, de az elmúlt év nagyban csökkentette az önbecsülését, amely gátolja az előrehaladásban. Azt is elmondta, hogy az álláskeresés egy új helyzetet teremtett a családjában, amelyhez nehezen alkalmazkodnak. Szülei nehezen fogadják el, hogy nem talál munkát és hozzáállásuk még nagyobb súlyt tesz a vállára. Bár anyagilag támogatják, lelkileg nem tudják motiválni.

Sokan nem akarják megérteni a fiatal álláskeresők helyzetét, ítélkeznek fölöttük a segítségnyújtás helyett, ezzel pedig még inkább csökkentik az önbizalmukat. Akik régóta nem találnak munkát, egyre frusztráltabbak és kétségbeesettebbek lesznek, és ez súlyosbítja eleve kilátástalannak tűnő helyzetüket.

A megkérdezettek azt tanácsolják a pályakezdőknek, hogy jelentkezzenek minél több helyre, és ne csak egy adott szakmában gondolkodjanak. Ne féljenek, ha kell telefonáljanak, e-mailezzenek, vegyék fel a kapcsolatot a cégekkel. Próbáljanak minél több tapasztalatot szerezni, akár alkalmi munkákkal, önkénteskedéssel. Ragadjanak meg minden lehetőséget, hiszen elindulni a legnehezebb.

Csontos Szimonetta írása