A Táncsics Mihály Kollégium igazgatója szerint nem mondta azt az érettségi előtt álló lánynak, hogy el kell hagynia a koleszt az őt sértő mémek miatt, de a Kecskeméti Járásbíróság a tanúvallomások alapján ezt bizonyítottnak találta, és megállapította Bibok Róbert bűnösségét közfeladati helyzettel visszaélés bűntettében. „Akinek nincs humora, mindenre képes” – fogalmazott vádbeszédében az ügyész.
A vád szerint az igazgató 2023 áprilisában, az érettségi előtt kirúgott egy diákot a Táncsics kollégiumból, miután a lány két mémet készített egy olyan fotó felhasználásával, amin a vezető fordítva, „fejjel lefelé” fogta a nemzeti színű szalagot. Annak idején a diák szerkesztőségünknek azt írta: ő bocsánatot kért, többször is, de az igazgató megfenyegette, sértegetette, személyeskedett vele és eltanácsolta a kollégiumból úgy, hogy nem volt fegyelmi eljárás.
Részletes összefoglaló cikkünk az esetről itt, lentebb az április 30-án tartott ítélethirdetésről számolunk be.
Két mém miatt kirúgta a diákot, bíróság előtt a Táncsics kollégium igazgatója
Érdekesség, hogy az előző tárgyalási napon a vádlott kérte, hogy az ítélethirdetést az április 12-ei országgyűlési választások után tartsa a járásbíróság, amit azzal indokolt, hogy mindez ne befolyásolja a választási eredményt.
A csütörtöki ítélethirdetésen Bibok Róbert egyébként nem jelent meg, egész pontosan lemondott jelenléti jogáról.
A perbeszédek előtt dr. Gáspár Szilvia bíró ismertette az ügy iratait, mint elhangzott, a KecsUP két, a témáról szóló cikke is a nyomozati iratok közé került.
Az eset nagy port kavart három éve, a Klebelsberg Központig és az Oktatási Jogok Biztosának Hivataláig is eljutott.
Bibok Róbert 2025 februárjában egyszer – büntetővégzéssel – egyébként már kapott 234 ezer forint pénzbüntetést, a váddal egyezően közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt. A döntéssel szemben az igazgató tárgyalás megtartását kérte, arra hivatkozva, hogy végig következetesen tagadta a bűncselekmény elkövetését; mint elhangzott, így szeretné bizonyítani, hogy nem élt vissza közfeladati helyzetével.
Így a büntetővégzést hatályon kívül helyezték, és az előkészítő ülésen sem ért véget az ügy, azaz általános szabályok szerint zajlott a bírósági per, tanúk meghallgatásával.
„Ártatlan diákcsínyből lett büntetőügy”
„Akinek nincs humora, mindenre képes” – ezzel a mondással kezdte vádbeszédét dr. Dóka István Péter ügyész. Szerinte egy ártatlan diákcsínyből lett büntetőügy – ritka az ilyen, valószínűleg nagy is a látencia, azaz kevés eset jut a nyomozóhatóságok tudomására, mert a hatalmi hierarchia visszatartja a jelzéstől a sértetteket.
Az ügyész kijelentette: a bizonyítékok egybevágtak, teljes mértékben a vádlott bűnössége felé mutattak. Hangsúlyozta azt is, sok ilyen eset történt mostanában, hogy valaki hatalmi helyzetével visszaélve, a függőségi viszonyt kihasználva másnak kárt okozott.
„Lehetett volna nevetni ezen, és megbeszélni, milyen korlátai vannak a más kárára való poénkodásnak” – fejtette ki dr. Dóka István Péter. Ebben az esetben viszont nem ez történt. A vádlott és egy pedagógustársa – immár a helyettese – azon a véleményen voltak, hogy nem maradhat szankció nélkül a két mém. Az ügyész szerint az igazgató pártján álló pedagógus „a főnöke iránt való feltétlen lojalitás miatt mártotta be a diákot”, és az ő hozzáállása is kellett ahhoz, hogy Bibok Róbert nem hagyta annyiban a dolgot.
Az ügyész arra is kitért, hogy a diáklány szobatársai egybehangzóan tanúskodtak, kijelentették, hogy nem beszéltek össze, és azt is, hogy tisztában vannak a hamis tanúzás fogalmával, következményeivel.
