Érdekes, bár azért talán várható fordulatot vett a kecskeméti egyetemi alapítványról szóló közel másfél órás vita a képviselő-testület csütörtöki ülésén. Boross Ildikó NJEA kuratóriumi elnök után már Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is feszegette Matolcsy György volt MNB elnök felelősségét. „Lehet hibát elkövetni, lehet, hogy akár tudatosság, akár szándékosság is volt benne” – fogalmazott Matolcsy kapcsán. Még azt is kifejtette, olyan információkat lát már ő is, hogy egyet tud érteni: ha Matolcsy bizonyíthatóan méltatlanná vált a díszpolgári címre, akkor az önkormányzati rendelet alapján vonják vissza tőle. Volt azért olyan képviselője a Szövetségnek – Kopping Rita -, aki megjegyezte: érdekes, hogy a Fidesz-KDNP frakció pont az Orbán-kormány bukása után jön elő ezzel, és akkor mondják ki, hogy Matolcsy a hibás, de addig szent és sérthetetlen volt. Voltak kemény odamondások és némi kiabálás is, többször tapsban törtek ki a díszteremben lévő tiszás és aHang-os aktivisták, Papp Zoltán pedig Gyuris Dávidért „aggódva” egy kétsoros versikét költött. Hraskó István tudósítása.
Hogy jött elő ez az ügy? Mint megírtuk, a Fidesz-KDNP kecskeméti frakcióvezetője, Leviczky Cirill szerint az NJEA „körüli szándékos hangulatkeltés nem csitul, hanem egyre agresszívabb formákat ölt”, „az egyre jobban eluralkodó gyűlölet és hisztériakeltés ellehetetleníthetik az önkormányzat, a közgyűlés működését”, és azt indítványozta, hogy az egyébként az alapítvány felügyelőbizottságában tag Szemereyné Pataki Klaudia polgármester a képviselő-testület ülésére hívja meg az NJEA kuratóriumának képviselőit, adjanak részletes tájékoztatást.
Miközben Leviczky Cirill az ülésen felolvasta indítványát, a Szövetség két képviselője, Siposné Bodrozsán Alexandra és Király József mellette állt, és az egyetemi campus látványtervét, valamint kontrasztkén a félig készült épületekről készült fotót mutatott fel.
Leviczky az indítvány határidejéről szóban úgy fogalmazott: „minél hamarabb”. A beterjesztett dokumentumban viszont az állt: „soron következő közgyűlés”. Ennek aztán jelentősége lett.
Szemereyné: „Nem bújok el a felelősség elől”
Szemereyné Pataki Klaudia azt mondta, hogy amikor szerdán látta az indítványt, felvette a kapcsolatot Boross Ildikóval, az NJEA kuratóriumi elnökével, aki „volt olyan kedves” és elvállalta, hogy elmegy a csütörtöki közgyűlésre.
„Aki tisztán dolgozik, tisztán válaszol”, „Klaudia válaszolj”, „Kecskemét jobbat érdemel” – az aHang aktivistái ilyen feliratú táblákkal érkeztek a terembe, a polgármester reagált is ezekre.
1 / 17
Kecskeméti közgyűlés, 2026. május 14.
„Én az első pillanattól kezdve tisztán dolgozom és tisztán válaszolok, még akkor is, amikor az orrom alá dugták a mikrofonokat teljesen meglepetésszerűen. Vállaltam mindent, és egy órán keresztül adtam azonnal válaszokat a feltett kérdésekre” – mondta a polgármester, feltehetően a 2025 április közgyűlésre célozva, amikor az ülés kezdetén elhagyta a dísztermet, és egy szomszédos teremben némi huzavona után válaszolt az érdeklődők, a sajtó – köztük a KecsUP munkatársai -, valamint az ellenzéki képviselők, bizottsági tagok kérdéseire, közel 40 percen keresztül.
Szemereyné csütörtökön hozzátette: ha megkérdezik, ő elmondja mindenkinek „a folyamatokat, a döntési mechanizmusokat, az eseményeket, amelyek a felügyelőbizottság hatáskörébe tartozó döntések voltak”, „bármikor bárkinek” a rendelkezésére áll. Szerinte folyamatosan tájékoztatta a közgyűlést az aktuális állapotokról (emlékeink szerint két alkalommal hozta fel ő maga a témát a testület ülésein), felolvasta a hivatalos leveleket.
„Nem bújok el a felelősség elől, vállalom minden döntésemért a felelősséget, és örülök neki, hogy Kecskeméten, ha önök így használják ezt a szóhasználatot, akkor el tudtam lopni Kecskemétnek egy egyetemet ebből a pénzből” – fogalmazott, azt hangsúlyozva, hogy az egyetem „létezik, működik”, 5000-nél több hallgatója van és a város életét, hírnevét gazdagítja.
Most? Vagy csak júniusban?
Aztán szavazásra bocsájtotta – de nem Leviczky indítványát, hanem azt a kérdést, hogy megadják-e a szót Boross Ildikónak. Erre 14 igen érkezett, 5 nem, ketten tartózkodtak.
Király József, a Szövetség frakcióvezetője viszont azt mondta, hogy értelmezése szerint a szavazás az indítványról szólt, annak a második pontjában viszont a határidő a „soron következő közgyűlés”, tehát most csak arról dönthetnek, hogy júniusban visszahozzák-e a témát.
A polgármester továbbpasszolta a labdát a jegyzőnek, dr. Temesvári Péternek. Ő úgy válaszolt, hogy ha az indítvány ezt tartalmazza, természetesen dönthet a közgyűlés úgy, hogy a kuratórium elnökét a következő ülésre hívják meg, de a jelenlévők felszólalását is megengedheti a közgyűlés.
A polgármester álláspontja szerint a szavazáskor erről kérdezte meg a testületet, azaz hogy megadják-e a szót Boross Ildikónak, de ha júniusban is téma lesz az ügy, akkor is kérhetnek további tájékoztatást.
„Szerintem tiszteljük meg ezzel egymást, ha egyáltalán mindenki világosan szeretne ebben látni, és őszintén bízom benne, hogy önök is (…) akkor szerintem egy tőlem független új kuratóriumi elnök, aki nem elfogult ebben a témában, és teljesen más feladatokkal indult el, tájékoztatást tud erről adni” – érvel a polgármester Boross Ildikó meghallgatása mellett.
„Borzasztóan sajnálom, hogy egy ilyen bohózatnak az elszenvedője az elnök asszony” – következett Kopping Rita, aki szintén úgy vélte, az indítványról szavaztak, és a júniusi közgyűlésen következne csak a téma.
Szemereyné erre azt mondta, az indítványról még nem szavaztak, hanem vitát nyitottak, és abban adná meg a szót a kuratóriumi elnöknek. „Ez az, amit önök újra folytatnak, mindig folytatnak, erőből akarnak mindent eldönteni, nem a józan ész szerint” – akadt ki Kopping Rita, akit megtapsoltak frakciótársai és a teremben megjelent aktivisták.
“Ez egy erőből való cselekedet? Mert akkor elnézést kérek mélységes tisztelettel képviselő asszonytól, hogyha én ezzel önt megbántottam” – jegyezte meg ironikusan a polgármester.
Leviczky Cirill jött, aki úgy csavarta tovább, hogy következő közgyűlés „egy végső határidő, alapvetően lehet hamarabb is erről tárgyalni”.
„Másfelől pedig, aki bohózatot csinál ebből az ügyből, az a régi baloldal pártjai. Hiszen egész eddig azt követelték, hogy kapjon a város, a közgyűlés és mindenki tájékoztatást a Neumann János Egyetemért alapítvány dolgairól. Itt van a kuratóriumnak az elnöke, első kézből kaphatunk tájékoztatást, a vitában szót lehet adni neki. Szerintem ez a legegyszerűbb és a legtisztább dolog. (…) Ő elmondja, hogy hogy áll a dolog, a képviselők kérdezhetnek” – jelentette ki.
Itt már tényleg elég furán nézett ki, hogy éppen a Szövetség érvel amellett, hogy ne most legyen szó az ügyről, és ne most hallgassák meg a kuratóriumi elnököt, amikor itt van. Ezt a magas labdát le is csapta Laczkó-Zsámboki Angéla (Fidesz-KDNP).
„Most már hónapok óta hallgatjuk ezt a színjátékot az óellenzék felől” – kezdett bele mondandójába, amelynek lényege ugyanaz volt, amit frakcióvezetője is kifejtett: a mostani egy „nagyszerű lehetőség”, hogy „meghallgassák a tényeket” és kérdezzenek.
Következett az NJEA kuratóriumi elnöke
Ezután egy órán keresztül Boross Ildikó beszélt, illetve válaszolt kérdésekre. Mondandójában sokszor visszaköszönt az, amelyet a két héttel ezelőtt sajtótájékoztatón elmondott.
Kijelentette, amikor átvette a tisztséget, elindított egy jogi ellenőrzési folyamatot az alapítványnál, ez kiterjedt a belső adminisztrációra, az operatív vezetésre, a különböző döntések felülvizsgálatára, bevontak igazságügyi könyvszakértőt, tőkepiaci szakértőt, ügyvédeket is, harminchat szabályzatot írtak újra.
„Én objektíven akartam felmérni a körülményeket, hogy hogy áll az alapítvány, illetve az egyetem, és a múltból is milyen következmények származhatnak” – emelte ki.
Az alapítvány jelenleg 5 milliárd forinttal rendelkezik, azt kamatoztatja, elkezdték építeni újra a campust, amelyre az NJEA kapott az államtól 19,5 milliárd forint közpénzt, de ezt visszafizetik majd, ha úgy áll anyagilag az alapítvány, támogatási szerződésben ezt vállalták.
Beszélt a Magyar Nemzeti Bank „régi vezetéséhez kapcsolódó személyekről, akik egész céghálózatot hoztak létre”, majd rátért a tavaly decemberben kötött megállapodásra, amely szerint 2028-ig visszafizeti az Optima a kötvényekből eredő tartozását, és addig is folyamatosan a 3 milliárd forintot meghaladó kamatokat. „Úgy véli az új Optima vezetés, hogy ez az eszközoldalon rendelkezésre áll, csak nyilván likvidálni kell ezeket az eszközöket”.
„Kilapátolták a pénzt”
Hogy szerinte mi volt a probléma és ki a felelős? Boross Ildikó körülbelül megismételte, amit két hete.
Azaz hogy 2023 második felében-vége felé elindult egy olyan folyamat, „hogy – nagyon egyszerűen fogalmazzak – nem az Optimából, a leányokból kilapátolták a pénzt. Ez mindenképpen a Matolcsy-körhöz köthető csapat, ezt meg kell állapítanunk. Ő nevezte ki, az ő köréhez tartozik, és a Magyar Nemzeti Bank felelőssége. A jogi vélemények szerint, polgári jogi felelőssége mindenképpen fennáll. Ezt most nyilván nem mondom el részletesen, hogy mi ennek a jogi mechanizmusa, hogy felel a lányok (értsd: leányvállalatok – a szerző) tevékenységéért, de levezethető a felelőssége” – mondta Boross Ildikó.
Szerinte ahelyett, hogy a likviditását helyrehozta volna a cégcsoport, egy indokolatlan beruházás-sorozatot indított el, és úgy vélik, 140 milliárd forint értékben ruháztak be olyan eszközökbe, amelyeknek nem volt hozamtermelő képessége. „Ez a 140 milliárd forint pontosan elég lett volna arra, hogy a kötelezettségeit teljesítse (értsd: az Optima – a szerző)” – emelte ki a kuratóriumi elnök.
„Tehát a helyzet az, hogy erre mondják, hogy a pénz megvan, de inkább azt mondanám, hogy meglesz. Fedezetünk elvileg van a mai tudomásunk szerint, a mai Magyar Nemzeti Bank és Optima értékbecslései alapján. Erre 2028 decemberéig kell várni” – tette hozzá.
„Közpénz volt, amit az alapítvány kezelt, közpénz volt, amit az Optima kezelt. Az Optima a Magyar Nemzeti Bankhoz kapcsolódó vállalat. Én szerintem – nem vagyok rosszindulatú meg jóindulatú – senki nem gondolta, hogy a Magyar Nemzeti Bank úgy bánik a közpénzzel, hogy a másik közpénzt elvonja. Tehát az én megállapításom szerint ezt a büntető eljárásban nagyon fel kell deríteni” – magyarázta tovább a kuratóriumi elnök. Hozzátette, ők mindent megtesznek a feltárás érdekében, beadtak egy 27 oldalas anyagot, amelyet tartalmazza a teljes „levezetésüket”, a szakértői anyagokat.
Boross Ildikó kijelentette, amit elmondott, okiratokkal és szakvéleményekkel igazolható, és hogy ő nem politizál, az igazságszolgáltatásban bízik.
„Az alapítványt felejtsék kell, mert ez csak egy vagyonkezelő” – hárította el a felelősséget az NJEA-ról, ahogy a sajtótájékoztatón is tette.
„Ha visszakapnám a százmilliárdot…”
„Ez a kecskeméti egyetem egy csoda. Gyönyörű épület, gyönyörű fejlesztési tervek. Ha én maradnék és visszakapnám a százmilliárdot, újrakölteném az egyetemre. (…) A városnak és a régiónak fontos, és azt védeni kell” – fogalmazott a kuratóriumi elnök, hozzátéve, fontos az egyetem népszerűsítése is.
Azzal folytatta, hogy „fantasztikus dolog”, hogy az egyetem az alapítványi struktúra miatt miatt tud alkalmazkodni ahhoz, hogy ha a Mercedesnek villamosmérnökökre van szüksége (először eltévesztette, és villanyszerelőket mondott – a szerző), akkor az egyetem saját forrásból beindítja a villamosmérnöki kart (helyesen villamosmérnöki alapszak indul a Neumann János Egyetemen ezév őszétől). „Rugalmas, alkalmazkodó és gyors tud lenni egy ilyen alkalmazott tudományok egyeteme, amelyik ráépül a helyi iparra” – érvelt.
Majd Boross Ildikó egy újabb kanyar után elkezdte dicsérni az új kormányt, hogy „nagyon komoly emberek kerültek be a miniszterek közé”, és ha lesz már felsőoktatási felelős államtitkár, akkor „rögtön mennek hozzá tárgyalni”.
Gyuris Dávid: a polgármester maga kezdeményezze Matolcsy díszpolgári címének visszavonását
„Hát én is nagyon mérges vagyok Matolcsy úrra, hogy – ahogy ön fogalmazott – ilyen kókler és a Magyar Nemzeti Bank elnökeként nem értett a pénzügyekhez. Ezért szeretném itt indítványozni polgármester asszonynál, hogy ő terjessze be a következő közgyűlésre Matolcsy György díszpolgári címének a visszavonását” – szólalt fel a Szövetségtől Gyuris Dávid. Szavait nagy taps fogadta – a KecsUP helyszínen lévő kollégái látták, hogy még Boross Ildikó is egyetértőleg ütötte össze a tenyereit.
„Ezek mellett a vádak mellett önöknek volt képük azon a közgyűlésen, amikor mi vissza szerettük volna vonni, megvédeni őt ebben a teremben. Matolcsy Györgynél és Matolcsy Ádámnál van a kecskeméti egyetemnek a pénze. Ott van a Porsche-kban, ott van a luxusnyaralásokban, ott van a dubaji ingatlanokban és a New York-i ingatlanban. Önöknek volt képük” – fordult Gyuris Dávid a fideszes képviselőkhöz, személyesen megszólítva Leviczky Cirillt és Laczkó-Zsámboki Angélát.
„Ez a képmutató, álszent stílus, pontosan erre mondtak ítéletet a kecskemétiek április 12-én” – jelentette ki a Szövetség politikusa.
De kik a „hasznos idióták”?
Gyuris Dávid kiemelte, a Szövetség is aggódik az egyetemért és a campus befejezéséért, eddig is azt követelték.
Majd rákérdezett arra, amit még a februári közgyűlésen árult el a polgármester, azaz hogy 27 milliárd forint értékű Optima-kötvényt visszaváltottak. Boross Ildikó szerint 27 milliárd „a kamatokkal együtt, tőke szinten”, most 113,5 milliárd az NJEA követelése, „14,5 milliárd térült meg ingatlanban” (nekünk sehogy sem jön ki a matek, de majd igyekszünk utánajárni – a szerző).
„Említett hasznos hülyéket és hasznos idiótákat. Nevezze meg, hogy ül-e itt a teremben hasznos hülye, illetve hasznos idióta” – kérdezett rá a sokakat érdeklő kérdésre Gyuris Dávid, de akárcsak a KecsUP a sajtótájékoztatón, ő sem kapott most konkrét választ.
„Azért nem neveztem meg, mert vannak személyiségi jogok. Már az is elég súlyos ügyvédként, hogyha azt mondom, hogy a Magyar Nemzeti Bank felelőssége megállapítható, de ez az én polgárjogi véleményem. Büntetőjogilag az ügyészség vagy a bíróság fogja megmondani. Az biztos az okiratokból, tehát azt tényként állíthatom, hogy 2023 végétől az alapítványt az Optimához kötődő cégek, emberek megtévesztették” – válaszolt kitérően és az NJEA-t védve kuratóriumi elnök.
Gyuris Dávid itt beszúrta Csizmadia Norbert – az NJEA és egyben a PADME volt kuratóriumi elnöke – nevét, erre Boross Ildikó úgy reagált, „ne személyeskedjünk”.
„Majd megállapítják, hogy ő mit látott a PADME-ban. Tehát, hogy egyáltalán fölmentek-e hozzá azok a kérdések. Nem szabad rágalmazni, de annyit mondok, hogy geográfus” – mondta Boross Ildikó, vélhetően arra célozva, hogy nem biztos, hogy minden szaktudása megvolt a kuratórium elnöknek. Ezt egy másik megjegyzéssel is sejtetni engedte, miszerint nem tudja, mit csináltak a PADME-nél például egy ezer oldalas Ultima-szerződéssel.
„Amit biztosan tudok, hogy a Magyar Nemzeti Bank által alapított PADME-alapítványban 185 milliárd forint likvid tőkének kellett lennie, mert ez van a alapító okiratban. Ezt átadta az Optima-nak, ezt az Optima részvényekben tartotta, és ezért a MNB felelőssége egy az egyben megállapítható, hisz a PADME-t ő ellenőrizte, és nem is adta át a tulajdonosi jogokat. Ez biztos. Olyat, ami nem biztos, azt hagyjuk az ügyészségnek” – vélekedett Boross Ildikó.
