Amíg az országos sajtó Gulyás Gergely, Orbán Viktor volt miniszterének és Magyar Péter tiszás miniszterelnöknek még a Fideszben született barátságán „aggódik”, addig a kecskeméti választók számára sem volt érdektelen az áprilisi választás óta eltelt első rendes: vitával, indulatos felszólalásokkal és olykor – ebben a műfajban aligha meglepő módon – személyeskedő bekiabálásokkal teli keddi parlamenti ülés.

Az új 2/3-os kormányerő, a Tisza Párt több törvényjavaslattal, a 16 év után 2/3-ból ellenzékbe taszított fideszesek pedig kérdésekkel érkeztek a Tisztelt Házba. Magyar Péter miniszterelnöktől pedig már megszokott hosszú, szimbólumokkal teli beszédeket hallhattunk, aki előbb egyesével vette tűz alá a fideszes képviselőket, nem kímélve a távollévő Lázár Jánost sem. Majd egy ügyrendi ügynek álcázott felszólalásában ment neki az őszödi beszéd huszadik évfordulója alkalmából Gulyás Gergelynek, „leemeszpésezve“ őt, aki úgy fog járni, mint Gyurcsány Ferenc. Gulyás azzal vágott vissza: mégis a 2006-os rendőri túlkapások egyik főszereplőjének, az akkori budapesti rendőrfőkapitány Gergényi Péter helyettesét, Tóth Gábort nevezte ki a Tisza-kormány rendészeti államtitkárává. Erre még aznap úgy reagált Magyar Péter, hogy Tóth Gábort semmilyen felelősség nem terheli a 2006-os rendőri túlkapásokban, amit az bizonyít, hogy 2007-ben a Fidesz megszavazta őt budapesti rendőrfőkapitánynak.

Jönnek a vizsgálóbizottságok

A parlament döntött öt, a Tisza Párt frakciója által kezdeményezett vizsgálóbizottság felállításáról. Ezek a végrehajtási visszaéléseket, a spontán privatizációt és a közvagyon elvesztését, a kegyelmi botrány felelőseit, illetve a gyermekvédelem rendszerszintű válságát tárnák fel, valamint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseket vizsgálnák.

Utóbbi bizottság feladata többek között annak meghatározása, hogy a jegybanki alapítványi vagyonkezeléssel és az Optima-csoport működésével, valamint az MNB beruházási és felújítási döntéseivel összefüggésben mely állami, jegybanki, felügyeleti vagy gazdasági szereplőket terheli politikai, intézményi vagy igazgatási felelősség a feltárt rendszerszintű hiányosságokért és visszásságokért. A Neumann János Egyetemért Alapítvány ügye miatt ez lehet Kecskeméten a legérdekesebb.

A javaslat szerint a bizottság kiindulópontját az ÁSZ 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több százmilliárd forintnyi, jelentős részben közpénzből származó vagyon kezelése vált átláthatatlanná, a kontrollmechanizmusok nem működtek megfelelően, és egyes beruházási kifizetések azonos érdekeltségi körökhöz kerültek

A bizottság tevékenységéről ez év szeptember 30-ig jelentést készít, ez tartalmazza majd többek között a vizsgálati módszereket, a feltárt tényeket, bizonyítékokat, megállapításokat, a meghallgatott személyek nyilatkozatait, és javaslatot a szükségesnek tartott intézkedésekre. A jelentés nyilvános lesz, az Országgyűlés honlapján teszik majd közzé.

Az Országgyűlés 146 igen, 43 nem és 2 tartózkodó szavazattal elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) működésével kapcsolatos visszaéléseit feltáró vizsgálóbizottság felállításáról szóló határozati javaslatot.

A szavazással kapcsolatban Csőszi Attila, kecskeméti országgyűlési képviselő a közösségi oldalán úgy fogalmazott: „A fideszes politikusok ma nem szavazták meg a Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró és a Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró vizsgálóbizottságok felállításáról szóló javaslatot. Úgy tűnik, hogy a fideszeseknek még mindig van lejjebb. Szégyen!”

Egyelőre még nem ismert, hogy az MNB vizsgálóbizottság tagja lesz-e a két kecskeméti tiszás politikus közül Csőszi Attila vagy Molnár János. Mindketten úgy nyilatkoztak a KecsUP Híreknek, kiemelten kezelik a kecskeméti NJEA ügyet. Információink szerint a lehetséges tagságukról még ezen a héten döntenek.

Csőszi Attila emlékeztetett posztjában, hogy a Bács-Kiskunban élőket is érintő döntések születtek, miszerint:

• Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter bejelentette, hogy Semmelweis Napig, azaz július 1-jéig leszerelik a kórházakban – így a Bács-Kiskun Megyei Oktatókórházban is – az arcfelismerő kamerákat. Továbbá:

• Lőrincz Viktória vidék-és településfejlesztési miniszter bejelentette, hogy 10 falvanként 1 milliárd forint támogatást biztosítanak, melyek felhasználásáról a helyi közösségek dönthetnek majd.