Már a kecskeméti Fidesznek is sok a szolidaritási adó: milliárdok elengedését kéri a városvezetés

Fekete Gábor fideszes alpolgármester még a 2025. novemberi közgyűlésen védelmébe vette a szolidaritási hozzájárulást (adót), amikor odaszólt Király József ellenzéki képviselőnek: ha már baloldalinak tartja magát, akkor legyen szolidáris akkor is, ha ez a forráselvonás végül olyan településekhez kerül, mint például Szentkirály, ahol soha nem lesznek akkora ipari beruházások, mint Kecskeméten.

A vita akkor arról szólt, hogy az ellenzéki politikusok a Fideszt azzal támadták, hogy igazságtalanul von el évről évre egyre több és több pénzt a kormány a kecskeméti önkormányzattól – 2026-ban mintegy 7,6 milliárd forintot. Valamint arról, ha kisebb lenne az elvonás mértéke, a városnak nem kellene 5,7 milliárd forintos hitelt felvennie ahhoz, hogy fejleszteni tudja az útjait, a közvilágítását és a közlekedését – ezt a vita hevében maga Szemereyné Pataki Klaudia polgármester is elismerte.

A szolidaritási adó az önkormányzatok működésének egyik visszatérő vitatémája, és egyelőre nem tudni, hogy a Tisza-kormány milyen változtatásokat tervez nemcsak ezzel az adónemmel, hanem az egész önkormányzati rendszerrel kapcsolatban. Mindenesetre nem lett igaza Gulyás Gergely volt miniszternek, aki a február 5-i kormányinfón még azt mondta: a szolidaritási hozzájárulásról szóló vita lezárult, és ezzel kapcsolatban már csak Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere „sipítozik”.

Úgy tűnik azonban, hogy a Fidesz rendszerszintű összeomlását követően a kecskeméti fideszes vezetésnek is már nagy terhet jelent a szolidaritási hozzájárulás, mert a májusi közgyűlésre az adó mérséklésére irányuló előterjesztést nyújtott be Szemereyné Pataki Klaudia polgármester.

Az adót egyébként még 2017-ben vezetették be azzal a céllal, hogy az iparosodottabb településekről beszedett forrást visszaosztják a térség elmaradottabb településeinek, csakhogy ezt nyilvánosan nem lehetett nyomon követni, ami idővel egyre több kritikát vetett fel. És nem mellesleg úgy vont el a központ egyre többet az önkormányzatoktól, hogy közben az ország gazdasági növekedése évek óta stagnál, és az Európai Uniótól érkező támogatások jelentős részét felfüggesztették az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti jogállamisági viták miatt.

Több és több elvonás

A szolidaritási hozzájárulásnak nevezett adó Kecskemét esetében az elmúlt években drasztikusan emelkedett: 2020-ban még „csak” 1,4 milliárd forintot kellett befizetnie a városnak, addig 2026-ban ez az összeg már 7,6 milliárd forintra nőtt (egészen pontosan: 7 642 049 652). A növekvő teher enyhítésére a helyi iparűzési adóból származó bevételek sem bizonyultak elegendőnek. Hiszen hiába folyt be 2025-ben 24,4 milliárd forint a helyi iparűzési adóból (HIPA), már korábban meg kellett emelni az adókulcsot 1,6 százalékról 2 százalékra a nagyobb bevétel érdekében.

A pandémia előtti szinten rekedt meg a város

A szolidaritási hozzájárulás megfizetésének mérsékléséről szóló előterjesztést előbb szakbizottsági szinten vitatják meg a képviselők május 12-én, majd szélesebb körben a 14-ei testületi ülésen.

Szemereyné Pataki Klaudia a kérelmében előbb felsorolja, hogy Kecskemét tudatos gazdaságpolitikával érte el jelenlegi erős gazdasági pozícióját. Ehhez azzal is hozzájárult, hogy 2008 és 2011 között fokozatosan csökkentette a helyi iparűzési adó mértékét 1,6 százalékra, ami az egyik legalacsonyabb volt a megyei jogú városok között. Ez a stratégia a polgármester szerint bevált: nőtt a vállalkozások száma, emelkedtek az iparűzési adóbevételek, és sok befektető érkezett a városba. Kecskemét GDP-hozzájárulása országos szinten jelentősen javult, a 15. helyről a 7. helyre került.

Az elmúlt évek válságai – mint például a pandémia, a háború, az infláció és az energiaárak növekedése – azonban komoly terheket róttak az önkormányzatra – fejti ki a polgármester. Mindebből pedig az következik, és valamint a növekvő szolidaritási hozzájárulás folyamatos emelkedéséből, hogy az eddig elért „fejlődést, ezáltal a jövőnket is veszélybe sodorja” már.

Kétségtelenül a legerősebb érv most következik:

„A szolidaritási hozzájárulás összegével csökkentett helyi iparűzési adóbevétel ugyan kétségtelenül növekedést mutat nominális értékben, azonban annak reál értéke, amely a fejlesztések forrásául szolgálhatna, még az azóta bekövetkezett adó mértékének változását követően sem éri el a pandémia előtti szintet.” Magyarán, olyan ez, hogy valakinek hiába nő a fizetése, miközben az élet egyre drágább és kevesebbet is tud költeni.

A dokumentum bár kiemeli, hogy a város egyre többet költ szociális, oktatási és közlekedési fejlesztésekre, ugyanakkor – mint írtuk – minden nagyobb projekt uniós forráshoz kötött. Az előterjesztő azt sem hallgatja el, hogy több beruházás finanszírozásához már hitelfelvételre is szükség van, például út- és járdafejlesztésekhez vagy a közösségi közlekedés korszerűsítéséhez. Külön megemlíti a polgármester a Kecskeméti Közlekedési Központ (KeKo) költséges működését, amelynek finanszírozási igénye az elmúlt években jelentősen nőtt, és további emelkedés várható (mintegy 25 százalékos finanszírozási növekménnyel számolnak).

Szemereyné Pataki Klaudia emlékeztet arra is, hogy már 2021-ben és 2023-ban is kérte a szolidaritási hozzájárulás felülvizsgálatát a kormánytól, illetve javaslatokat tett a számítási rendszer módosítására; – mindhiába.

A mostani javaslat szerint ezért a 2026-os hozzájárulás még be nem fizetett részének elengedését kérnék a minisztériumtól. A városvezetés számításai szerint ezzel mintegy 3,8 milliárd forint maradhatna helyben, ami lehetővé tenné a fejlesztések és közfeladatok hitelfelvétel nélküli finanszírozását.

A képviselők várhatóan feszült hangulatú ülés elé néznek május 14-én, hiszen 16 év után először fordul elő, hogy a közgyűlés fideszes többsége immár a kormány ellenzékeként foglal majd helyet. Erre a merőben új helyzetre a közgyűlés ellenzéki képviselői várhatóan rá fognak mutatni a vita során. A bizottsági és a közgyűlést a KecsUP Hírek nyomon fogja követni, ahogy eddig is tettük.