„Hét bő esztendő után hét szűkebb esztendő következik”
– ezt még 2020. márciusban mondta a parlament gazdasági bizottságának meghívottjaként Kecskemét fideszes polgármestere, Szemereyné Pataki Klaudia, amikor már látni lehetett, hogy milyen elvonások okozhatnak nehézséget a hazai önkormányzatoknak a koronavírus-járvány közepette. Közöttük szerepelt az ingyenes parkolás, a gépjárműadó elvonása, valamint az iparűzési adó befizetésének elhalasztása, mely végül a költségvetés átalakítására kényszerített több önkormányzatot, így Kecskemétet is, ahol már akkor 1,4 milliárdról 3,4 milliárdra nőtt az államnak fizetendő szolidaritási hozzájárulás (majd azóta 7,6 milliárd forintra emelkedett). A város akkor összesen 6,5 milliárd forintos hitelkeret megkötéséről döntött, azzal indokolva, hogy ebből tervezik finanszírozni a Modern Városok Program és más uniós fejlesztések önerejét.
A hét szűk esztendő nemcsak hogy nem telt le egészen, de úgy látszik, a polgármester jövőlátásában meg is fejeljük újabb hét évvel, ha minden így megy, ahogy most.
"A helyi iparűzési adó (HIPA) bevételünk csökkent a tavalyi évben, és csökkenni is fog ebben az évben. Tehát nemhogy több bevételünk lesz, hanem sajnos azzal kell számolnunk, hogy igenis gazdasági válság érezhető most már a mindennapjainkban és a mindennapi fizetőképes keresletben Magyarországon, Európában, és nem csak Kecskeméten"
– vetítette előre a Fidesz kecskeméti polgármestere. Ennek előjelei már korábban mutatkoztak, 2025-re – a korábbi évekkel ellentétben – már nem is tervezett a városvezetés növekedést, de a számok még a vártnál is rosszabbak lettek, ugyanis közel 800 millióval csökkent a HIPA bevétel. Ezzel áll összefüggésben az, hogy újabb hitelfelvétel megindításáról döntött a kecskeméti közgyűlés csütörtökön. A tervek szerint a több mint 3 milliárdos hitelkeretből például utat, kerékpárutat, járdát és egyéb közterületi fejlesztéseket végeznének el, köztük olyanokat, mint az ütött-kopott Kiskörút vagy a leharcolt Görögtemplom utca.
A városvezetés eredetileg 8,17 milliárd forint összegű hitel felvételére kért előzetesen ajánlatokat pénzintézetektől - az OTP-től és az MBH-tól - , végül a kamatváltozásokat figyelembe véve csak 3,2 milliárd forintot venne fel. A hitelfelvételhez előbb azonban kormányzati engedélyre van szükség, amit még a Fidesz-kormány vezetett be az úgynevezett stabilitásról szóló törvényben, de mint mondta a polgármester: „benne van a pakliban, hogy nem kapják meg, de azért bízik benne”.
A közgyűlésen elhangzottak szerint a hitel a 2026-ra ütemezett beruházások és fejlesztések finanszírozását szolgálná. Így tehát máris kérdés, hogy a közgyűlési előterjesztésben a hitelcélok listáján lévő 47 tétel közül mire jut majd és mire nem (ezeket később részletesen mutatjuk).
„Én most a biztosíték szempontjából javaslom azt és tettem azt javaslatként, hogy ne álljanak meg a fejlesztési folyamataink és azok a közbeszerzéseink, ilyen például a TOP-os beruházásoknak a közbeszerzései, amihez ugye az önerőt is biztosítani kell, és ezt jeleztük elsősorban ezeknél a hitelre felhasznált céloknál, illetve a másik legnagyobb, az pedig a közvilágítás kérdésköre”
– indokolta meg a döntést Szemereyné Pataki Klaudia. Hozzátette: nem kellene hitelt felvenni, ha itt maradna teljes egészében a helyi iparűzési adó (HIPA).
„Kétségtelen, ha nem kellene befizetni az államnak a szolidaritási hozzájárulást, akkor most nem lenne szükségünk a hitelre”
– mondta a polgármester még 2025 decemberében, amikor a 2026-os költségvetésről vitázott a képviselő-testület.
A mostani ülésen azonban már nem bújhattak ki a döntés elől a politikusok. A hitelfelvétel kapcsán egymásnak ellentmondó érveket hoztak fel, és még az ellenzéki oldalon sem alakult ki egységes álláspont.
