„A Küküllő utcában menetdinamikai küszöbök kialakítása nem javasolható” – mondja ki a verdiktet az a beszámoló, amelyet Homoki Tamás alpolgármester nyújtott be a Működő Város Bizottság legutóbbi ülésére, és amelyet 5 igen és 2 nem szavazattal a testület el is fogadott végül. Habár a beadványból azt is megtudhatjuk, hogy a Kecskeméti Rendőrkapitányság fokozott ellenőrzésekkel és kiemelt odafigyeléssel igyekszik elkerülni, hogy a nemrég itt bekövetkezett baleset megismétlődhessen, ugyanakkor azt is bátran kijelenthetjük, hogy a Küküllő utca közlekedésbiztonsági problémáit ezzel nem sikerült megnyugtatóan rendezni.
Ahogy mi is beszámoltunk róla, még májusban egy felelőtlen autós az utcában található gyalogátkelőhelyen elütött egy ott szabályosan átkelő nagymamát és unokáját, akik szerencsére csak könnyebben sérültek a gázolás következtében. A komoly társadalmi felzúdulást kiváltó baleset után a bizottság arról döntött, hogy megvizsgálja a fekvőrendőrök kihelyezhetőségét a sebességcsökkentés, illetve a 30 km/h-s sebességhatár betartatása érdekében. Ennek a vizsgálatnak született meg most az elutasító végeredménye.
Fotó: Hraskó István / KecsUP Hírek
A menetdinamikai küszöbök (ez a fekvőrendőrök hivatalos megnevezése) kihelyezését vizsgáló folyamat Király József, a Működő Város Bizottság társelnökének, önkormányzati képviselőnek a kezdeményezésére indult el. Nem csupán az említett baleset, de a hozzá évek óta folyamatosan érkező lakossági panaszok miatt is indokoltnak látta a beavatkozást, ugyanis általános tapasztalat, hogy a forgalom résztvevői itt a sebességkorlátozásra fittyet hányva száguldoznak, ezzel együtt pedig a Boldogasszony tér felőli rávezetését illetően rossz beláthatósággal rendelkező gyalogátkelőhelyre sincsenek kellő tekintettel, hogy megadhassák a gyalogosok számára ott minden esetben járó elsőbbséget.
Az illetékes hivatalok és közlekedésbiztonsági szakemberek által lefolytatott vizsgálat az utcában közlekedő autóbusz járatok miatt (több vonal itt megy keresztül, megálló is van a közelben) elsősorban arra volt kíváncsi, hogy a fekvőrendőr kialakítása milyen hatással lenne a helyi közösségi közlekedésre. A mostani előterjesztés több megállapítást is tartalmaz erre vonatkozóan:
- ha az autóbuszokat a Dózsa György úton közlekedtetnénk, az Ipoly utcai kereszteződésben balra kanyarodva kellene rátérniük a kijelölt vonalukra, ami a kereszteződés ellehetetlenülését eredményezné, olyan mértékben foglalnák (és használnák) el a buszok a kanyarodósáv kapacitását;
- ehhez a Kecskeméti Közlekedési Központ (KeKo) hozzáfűzte még, hogy a járatok menetideje is megnőne, amit megsínylene az átszállási kapcsolatok biztosítása is;
- a buszok fekvőrendőrökön áthaladása – nagyobb tömegükből adódóan is – komoly zajhatással, zajterheléssel járna együtt;
- a lassítás-áthaladás-gyorsítás magasabb károsanyag-kibocsátással járna együtt, nőne a környezetszennyezés;
- így az üzemanyag-felhasználás is;
- romlana az utasok komfortérzete;
- a KeKo szerint a fekvőrendőrök típusától függően a buszok amortizációja felgyorsulhat és nőhetne az üzemeltetési költség is;
A bizottság elé került anyagban a fentieken túl az Útügyi Műszaki Előírások (UME) általános szabványgyűjteményre is hivatkoznak, amelyik a forgalomcsillapító eszközöket illetően a fekvőrendőrökkel kapcsolatban megjegyzi, hogy épp a nagyobb sebességgel áthaladó autósok érzékelik kevésbé a hatását, ugyanakkor a futóműben jelentős károkat okozhat és balesetveszélyes, illetve a legerőteljesebb hatást annál a sebességnél fejti ki, amit el szeretnénk érni vele. Emellett az UME is felhívja a figyelmet a zaj és rezgés miatt bekövetkező káros hatásokra, így összességében a szabványgyűjtemény sem javasolja az alkalmazását.
Fotó: Hraskó István / KecsUP Hírek
Ha fekvőrendőr kiépítése nem is történik meg a Küküllő utcai gyalogátkelő közelében, a Kecskeméti Rendőrkapitányság a rendelkezésére álló eszközökkel rendszeres ellenőrzéseket végez majd a jövőben, illetve ha nem javul a helyzet, akkor szóba jöhet állandó sebességmérő kamera, az ún. trafibox elhelyezése is. Ezek pótcselekvésnek tűnhetnek, és nem is mindenki elégedett a beszámolóban foglaltakkal.
„Én nem tudom elfogadni ezt a beszámolót, annál is inkább, mert a Dózsa György úton létesített, illetve felújított buszmegállók és gyalogátkelőhelyek is úgy lettek kialakítva, hogy az átszállási kapcsolatokat – akár a helyközi járatokkal is egyetemben – megfelelően kezelni tudják” – fogalmazta meg a gondolatait Király József, a Működő Város Bizottság társelnöke a testületi ülésen azzal kapcsolatban, hogy a buszjáratoknak a Küküllő utcáról Dózsa György útra történő átirányítását a beszámoló elvetette. Hozzátette azt is, hogy a Dózsa György útról a közelben található oktatási intézményeket a gyerekek sokkal biztonságosabban tudják elérni, mint a Küküllő utcait használva. Mindezeken felül pedig kétségét fejezte ki azt illetően, hogy önmagában az ellenőrzések gyakoribbá tétele megoldást hozna, és kiemelt gyalogátkelőhelyek létesítését szorgalmazta a Küküllő utca, illetve a Rávágy tér viszonylatában.
Ide kapcsolódik, hogy Gama-Kovács Gábor kecskeméti rendőrkapitány is úgy nyilatkozott a minapi közgyűlési meghallgatása során a száguldozó autósokat illetően, hogy „én a fizikai akadályokban hiszek”, és kiskunfélegyházi Kossuth utca példájával illusztrálta, hogy a forgalomdinamikai eszköz meglététől függetlenül minden különösebb probléma nélkül tud rajta közlekedni a buszforgalom is.
Kiemelt gyalogátkelőhely a Horváth Döme körúton / Fotó: Google Maps - Street View -
Homoki Tamás alpolgármester válaszában elsősorban a forgalomszervezési nehézségekre hívta fel a figyelmet, szerinte – és ezt a beszámoló is tartalmazza – komoly torlódást eredményezne, ha minden nyugati városrészbe közlekedő járat a Dózsa György utat használná. De kihangsúlyozta azt is, hogyha a szóban forgó járatok „az Ipoly utcán át, az ÉZI mellett haladnának ki a Kiskőrösi út irányába, ott körülbelül 20-30 olyan – különösebb fizikai védettség nélküli – parkoló található, amelyeket reggelente, illetve délután a gyerekek és a szülők aktívan használnak, és ebben az esetben ez a rész válna sokkal veszélyesebbé”.
A témához tartozik még, hogy a bizottsági ülésen Gajdácsi Zoltán, a Mérnöki Iroda vezetője jelezte, egy benyújtott pályázatában a város a Küküllő utcai gyalogátkelőhelyet lehetséges „okos-zebra” helyszínként jelölte meg (ez szerinte a szenzorok miatt talán nem lenne összeférhető a kiemelt gyalogátkelőhely létesítésének gondolatával), de talán a valós megoldás irányában még előremutatóbb lépés lehetne Alföldy-Boruss Dániel bizottsági tag felvetése, akinek a Küküllő utca egyirányúsítását célzó vizsgálati javaslatával egy komplexebb, a városrész egészének közlekedési újragondolása indulhatna meg – mindehhez pedig tegyük hozzá, hogy ez az átfogóbb szemléletű újragondolás-újragombolás a város közlekedési struktúrájának egészére is bőven ráférne.
