Az egykori festőiskola épülete a két világháború között / Fotó: Kecskeméti Múzeum (Kitűzött kép)
A szecesszió világnapja alkalmából Kecskemét egyik mára eltűnt, de egykor meghatározó építészeti emlékét idézi fel ifj. Gyergyádesz László művészettörténész a Kecskeméti Múzeum érdekes bejegyzésében. Írásából kiderül, hogy a Műkertben álló festőiskola nem csupán a híres kecskeméti művésztelep része volt, hanem a magyar szecessziós építészet egyik különleges alkotása is. Ajánló.
A szerző bemutatja, hogyan jött létre a város által kezdeményezett művésztelep, milyen szerepet játszott benne Iványi Grünwald Béla és Kada Elek polgármester, valamint azt is, hogy a telep épületeit a fiatal építésznemzedékhez tartozó Jánszky Béla és Szivessy Tibor tervezte. Érdekes részlet, hogy az 1911-es kecskeméti földrengés már az építkezés során károkat okozott az épületekben, sőt az is kiderül, hogy a művésztelepen az akkor még veszélytelennek tartott azbesztpadlót is alkalmaztak.
Az írás külön figyelmet szentel a festőiskola építészeti értékeinek: az angol és finn hatásoknak, a népi motívumoknak, valamint annak, miként próbálták az alkotók továbbgondolni Lechner Ödön örökségét. A történet ugyanakkor szomorú véget ér: a második világháború végén súlyosan megsérült épületet nem állították helyre, hanem rövid időn belül elbontották, így ma már csak fényképekről és korabeli festményeken ismerhetjük.
1944 októberében, a Műkerttől délre lezajlott páncéloscsata során belövések érték a művésztelepi épületeket is. / Forrás: Kecskeméti Múzeum -
A számos helytörténeti és építészettörténeti érdekességet bemutató írást érdemes teljes terjedelmében elolvasni ifj. Gyergyádesz László posztjában ide kattintva.
