Drágább lesz a komoly népszerűségnek örvendő, gyerekeknek és felnőtteknek egyaránt tartalmas kikapcsolódást nyújtó vadaskerti látogatás július elsejétől: a felnőtt belépőjegy 3000 forintról 3500 forintra, a 3 év feletti gyermekek és a nyugdíjasok belépője 2200 forintról 2500 forintra, a 18 és 25 év közötti diákoké pedig 2500 forintról 3000 forintra változik, de a családi jegyek is 1000 forinttal többe kerülnek majd (2 szülő és 2 gyermek ezentúl 8500 forint helyett 9500 forintért tud majd barátkozni a műkertvárosi létesítményben gondozott állatokkal), és drágulnak a csoportos belépők is. Az áremelést az inflációval, a megnövekedett üzemanyag-árakkal és a jelentős energiaköltségekkel magyarázzák, amelyek összességében folyamatos működtetési nehézségeket jelentenek a Kecskeméti Vadaskert számára.
Tizenegy év alatt évi 60 ezerről mintegy 100-110 ezerre sikerült feltornásznunk a Kecskeméti Vadaskert látogatószámát – mondta el Tokovics Tamás ügyvezető igazgató a Fejlődő Város Bizottság legutóbbi ülésén, ahol a bizottsági tagoknak a jegyáremelés kérdésében kellett döntésre jutniuk.
A Vadaskert számításai szerint a jegyárak növelése nélkül ugyanis a bevétel mindössze 4 százalékkal emelkedne az eredeti díjszabás mellett a tavalyihoz képest, a kiadásaik növekedése ugyanakkor ezt biztosan messze meghaladja majd. Hiszen
- várható, hogy 9 százalékkal többe kerül az állatok élelmezése-takarmányozása a 2026-os év mezőgazdasági kilátásaiból fakadóan;
- ezekben a napokban ugyan csökken az üzemanyagár, de a tavaszi árrobbanás miatt az egész évet tekintve mintegy 8 százalékkal nagyobb költséggel kalkulálnak, mint a tavalyi évben (hiába cserélték a szállítójárművüket tavaly modernebbre, ami már most egymillió forintos megtakarítást eredményezett);
- az elöregedő épületállomány és infrastruktúra több karbantartást igényel, ezért egy fővel több karbantartó foglalkoztatására van szükség;
- a Társaság karitatív tevékenysége is jelentősen bővült: a Vadaskert 500 állata mellé a mentőközpontjukba befogadott állatok száma megduplázódott (ma már ezres nagyságrendű), ezzel együtt a gyógyítási és egyéb költségeik (amely szolgáltatások ára még plusz növekedést mutatnak) lényegesen emelkedtek, több tízmilliós kiadásra rúgnak;
Jelenleg annak ellenére magas még mindig az egy gondozóra jutó állatállomány, és okoz komoly gondot egy-egy váratlan helyzetben a munkaszervezés, hogy 2021 óta igyekeznek személyi bővítéssel ezen segíteni. Tokovics Tamás elmondása szerint az egy főre jutó állatlétszám, így a gondozói leterheltség továbbra is Kecskeméten a legmagasabb az ország állatkertjei-vadasparkjai közül.
Alpaka pár / Fotó: Hraskó István
Viszont – miután jó ideje folytatnak oktatási- és szemléletformálási tevékenységet, illetve szerveznek különféle gyerekprogramokat – most (igaz, csak részmunkaidőben) egy zoopedagógus is csatlakozott a csapatukhoz.
A folyamatos működés finanszírozása mellett jó néhány fejlesztési elképzelés is szerepel a Vadaskert tervei között, amelyekre a forrást nem tudnák előteremteni a jegyáremelés nélkül. Ezeknek a fejlesztési beruházásoknak egy része elkerülhetetlen, merthogy szükséges megfelelniük a különféle állatjóléti előírásoknak, egyben pótolni az alapinfrastruktúrában történt korábbi elmaradásaikat.
Ezen felül pedig állandó törekvésük az állatállomány megújítása, gyarapítása is, amely szintén igényli a különféle korszerűsítéseket – idén például egy fokozottan védett fajba tartozó állatot, egy észak-kínai leopárdot köszönthetünk újonnan a vadaskerti kedvenceink közösségében, és ahhoz, hogy jól érezze magát nálunk és az életfeltételei megfelelő kialakítása megtörténhessen, egy egyszeri, 5 millió forintos kiadással járó beruházásra is szükség volt. De ebben az évben tervezik még egy új rendezvényterem létrehozását, egy hüllőház létesítését, illetve a Vadaskert előtti terület rendezését is.
Csipike és Csibész, az ázsiai törpevidrák / Fotó: Hraskó István
A jegyáremelés tehát kellően alátámasztottnak tűnik, még akkor is, ha a Fejlődő Város Bizottság elé bekerült előterjesztés a díjszabások tekintetében tartalmaz egy kissé csalóka összehasonlító táblázatot, amelyben összevetik a kecskeméti Vadaskertet a Szegedi Vadasparkkal, a Margitszigeti kisállatkerttel, a Budakeszi Vadasparkkal, és a Szigethalmi Vadasparkkal, majd bemutatják, hogy alapárak tekintetében városunk még az emelés után is olcsóbb látogatási lehetőséget kínál. A fent említett állatparkok – a szigethalmi kivételével – ugyanis akár turisztikai reprezentáltságban, elhelyezkedésükben, vagy a például a szegedi a nagyságát tekintve is teljesen más kategóriába sorolható, mint városunké, és ez még akkor is igaz, ha kicsit bensőségesebb, lokálpatrióta érzelmekkel viszonyulunk a mi vadaskertünkhöz.
Viszont azt is fontos látnunk – ahogy arra Tokovics Tamás ügyvezető igazgató felhívta a figyelmet –, hogy a Magyar Állatkertek Szövetsége 13 tagja (pl. Pécs, Nyíregyháza, Jászberény, Miskolc, Budapest) közül a kecskeméti az egyetlen, amely az elmúlt húsz évben egyetlen fillér fejlesztési támogatást sem kapott, pedig alkalmanként több százmilliós, vagy még annál is nagyobb pénzek, milliárdok sorsáról döntöttek.
Az előterjesztést végül a bizottsági tagok 5 igen, 0 nem és 1 tartózkodás mellett elfogadták.
