Az állami társaság válaszát azzal kezdte, hogy a felüljárón a járműforgalom az aszfaltburkolaton, a gyalogosforgalom „a jobb oldali kiemelt szegélyes járható hídszigetelésen haladhat“.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
„A gyalogosok által használható járdafelület érdessége a vonatkozó műszaki feltételeknek megfelelő. Kerékpárosok közlekedése az útpálya aszfaltburkolatán biztosított, külön kijelölt kerékpáros nyom vagy épített kerékpárút nincs a felüljárón“ - zárta rövidre a választ a Magyar Közút, egyúttal jelezve: ahol olvasónk (és még sokan mások) kerékpároznak, ott ennek a közlekedési módnak, eszköznek nincs is helye. Magyarán: a bicajosok menjenek ott, ahol az autók, buszok, teherautók, azaz a kétszer két sávos út menetirány szerinti jobb oldalán.
A tapasztalatok azonban azt mutatják, ezt kevesen teszik meg, mert nyilván nem szívesen kerékpároznak a járművekhez közel.
Mit mond a KRESZ?
A KRESZ azonban nem nekik ad igazat, a jogszabály a Magyar Közút válaszát erősíti meg. A nevezetes 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet ugyanis azt mondja ki, hogy
- lakott területen belül ott lehet csak járdán bringázni, ahol az úttest a kerékpáros közlekedésre alkalmatlan (például mert annyira jégbordás);
- vagy ha az illető még nem töltötte be a 12. életévét, és a szóban forgó helyszínen egyébként főút húzódik a járda mellett (főúton fiatalabb gyermek nem mehet bicajjal).
De még ezekben a kivételes esetekben is csak
- a gyalogos forgalom zavarása nélkül
- és legfeljebb 10 km/óra sebességgel
szabad a járdán közlekedni.
A Halasi úti felüljáró pedig nem alkalmatlan kerékpáros közlekedésre (bár nyilván az emelkedőn nem könnyű feltekerni, de ugyanolyan meredek a szélén is). Egyébként sem táblával, sem burkolati jellel nincs is jelezve, hogy itt lenne kerékpáros nyom vagy sáv, azaz a szóban forgó rész (ahol Imre elcsúszott a bicilivel) hivatalosan járda.
Fotó: Hraskó István, KecsUP Hírek
Szóba sem jö(hete)tt a kerékpársáv
Marticsek Dénes, a Magyar Kerékpárosklub Kecskeméti Területi Szervezetének aktivistája ugyancsak a KRESZ-szabályokra hívta fel a figyelmet. Azaz megerősítette, hogy olvasónk - ahogy szinte mindenki a felüljárón - igazából tilosban közlekedett.
Viszont érdekes tovább adalékokkal is szolgált. Megtudtuk például, hogy a Kerékpárosklub kecskeméti csoportja a felüljáró felújítása kapcsán felvetette/megkérdezte, hogy a munka elkészülte után a gépjárműveknek fenntartott forgalmi sávok újraosztásával létrejöhetne-e nyitott vagy zárt kerékpársáv (mondjuk úgy, hogy a belső forgalmi sávok szűkebbek, a külső sávok pedig szélesebbek lettek volna, és külső sávok szélén helyezkedett volna el a felfestett kerékpársáv, amely azért adhat biztonságérzetet a kerékpárral közlekedőknek).
A Közúttól azonban azt a tájékoztatást kapták, hogy „a felújítás a híd statikai állapotának jelentős leromlása miatt vált szükségessé. A felújítási tervek a korlátozott anyagi lehetőségek miatt kizárólag a híd statikai problémáinak javítására készültek. A forgalmi rend változtatását nem irányozta elő, így a kerékpáros közlekedés a korábbiaknak megfelelően történhet“, az úton pedig nem lesz (nincs is) tiltó tábla, amely ezt akadályozná.
A Közút közölte azt is, hogy a hídon az úttest burkolatának szélessége nem változik, emiatt a 2x2 (változatlan szélességű) két gépjárműsáv mellett kerékpársáv már nem alakítható ki - de arra is emlékeztettek, hogy jelenleg nem is áll rendelkezésre a híd két oldalán olyan kerékpárút-hálózat, amelyhez csatlakozni lehetne.
A Kerékpárosklub javasolta azt is (a Közlekedési Koncepció készítésénél ugyancsak), hogy a felüljáró alatti vasúti pálya felújításakor legyen lehetőség egy kerékpáros aluljáró kialakítására, így a síneken való átjutás a “túloldalra“ sokkal könnyebbé válhatna a bicikliseknek (és a gyalogosoknak is). De ez a fejlesztés egyelőre még a jövő ködébe vész, és ehhez az önkormányzat együttműködése is szükséges.
És ha már Halasi úti felüljáró: nemrég arról írtunk, hogy beavatkozást sürget a Kétfarkú Kutya Párt képviselője. Kordik Szabolcs szerint a felújított felüljáró „nehéz szülés volt, nagyon hosszú vajúdás után, autós szempontból okés, de megint nem gondoltak a kerekesszékkel, babakocsival, kerékpárral közlekedőkre“. Szerinte a felüljáró aljánál például sárga villogó lámpára, közlekedési táblára, ferde padkára lenne szükség, hogy az ő közlekedésüket is segítsék. Konkrétan itt, mert a felüljáró járdarészén ugyan kialakítottak ferde padkát, azonban a túloldalon kerekesszékkel nem lehet felhajtani a járdára a magas padka miatt.
„Az érintett útszakaszon a gépjárművek – különösen személyautók és motorkerékpárok – gyakran jelentős sebességgel haladnak, ami a fenti forgalmi sajátosságokkal együtt rendszeresen veszélyhelyzetet teremt a gyalogosok és kerékpárosok számára, különösen korlátozott beláthatóság vagy figyelmetlenség esetén” – írta Kordik Szabolcs a képviselő-testület májusi ülésére benyújtott indítványában.