Megkezdődött a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák rendszerének átalakítása. A kormány szerint a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika: a kuratóriumokba az előző kormányzathoz köthető politikai szereplők és miniszterek kerültek, a kinevezések pedig sok esetben életre szóltak. Lapszemle.
A kormány közleménye szerint a beavatkozásra azért volt szükség, mert a közérdekű vagyonkezelő alapítványok úgy működtek, mintha magánalapítványok lennének, miközben állami vagyont kezeltek, és sok esetben politikai jellegű tevékenységet végeztek - írta meg a 24.hu.
A cél az, hogy az állami feladatok, az állami vagyon és a közpénzből működő intézmények felett világosabb, átláthatóbb és számonkérhetőbb felelősségi rendszer jöjjön létre.
A kabinet az Állami Számvevőszék adataira hivatkozva azt írta: 2024-re több mint 3000 milliárd forintnyi közvagyon került ezekhez az alapítványokhoz, de miután a kekvák döntéshozó testületeit átszőtte a politika, ennek eredményeként a közvagyon kikerült az állami felügyelet alól, az érintett intézmények működése pedig bizonytalanná, gazdaságtalanná és szakmaiatlanná vált.
A változások nem minden alapítványt érintenek ugyanúgy - hívta fel a figyelmet a 24.hu. A nem felsőoktatási közfeladatot ellátó alapítványok megszűnésének napja nem lehet későbbi 2026. július 31-nél.
Az egyetemeket fenntartó alapítványoknál - így a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítványnál is - viszont hosszabb átmeneti időszak lesz: ezek 2027. augusztus 1-jével szűnnek meg, hogy a felsőoktatási intézmények működése kiszámítható és zavartalan maradjon. További részletek a 24.hu cikkében.
