A jelek szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) átmeneti elnöke, Tamásné Czinege Csilla eleget tett Magyar Péter miniszterelnök egy hónappal ezelőtti felszólításának, miszerint – a terrorelhárítókhoz és a titkosszolgálatokhoz hasonlóan – az adóhivatalnak is azonnali belső vizsgálatot és átvilágítást kell végrehajtania az aranykonvoj ügyében. Ennek nyomán két vezető megbízatását vonta vissza az adóhatóság: távozik posztjáról Szilágyi Tamás, a NAV Bűnügyi Főigazgatóságán dolgozó bűnügyi főigazgató-helyettes és Tóth Márk, a Központi Nyomozó Főosztály főosztályvezetője - írja a HVG360. A lapnak Szilágyi és Tóth leváltását a Pénzügyminisztérium is megerősítette.
A HVG360 úgy tudja, a két vezetőt az Aranykonvoj-ügyben végzett belső vizsgálat eredményeként válthatták le, ők voltak ugyanis azok a NAV felől, akik a legmagasabb rangban jelen volt az akcióban. Igaz, a lap információi szerint Szilágyi és Tóth az akcióban valamelyest ellenálltak a nyomásnak, nem ítélték bűncselekménynek az ukránok pénzszállítását, és csak tanúként voltak hajlandóak kihallgatni őket. A lap értesülései szerint a vezetők ugyanakkor több olyan szakmai hibát elkövettek, amelyet a mostani belső vizsgálatban nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
Mint ismert, a megalapozott gyanú szerint a TEK volt főigazgatója, Hajdu János 2026. március 4-én eligazítást tartott – a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felkérése alapján – az ún. aranykonvoj-ügy műveleti feladataiban résztvevő vezetőknek. Meghatározta, hogy az Ausztriából Magyarországon keresztül Ukrajnába tartó, nagy mennyiségben USD valamint Euro bankjegyeket, továbbá befektetési aranytömböket szállító gépjárműveket meg kell állítani és fel kell tartóztatni. A főigazgató azt az utasítást adta, hogy az ukrán állampolgárokat bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt kell elfogni, és bilincs, valamint látást akadályozó textília alkalmazásával elő kell állítani.
A TEK beosztottjai a főigazgató utasítására a pénzszállítást végző személyeket – eljárásjogi helyzetüket tekintve tanúkat – személyi szabadságuktól legalább kilenc órára – az idegenrendészeti eljárásban elrendelt előállításig – jogalap nélkül meg is fosztották. Mindezt a sértettek sanyargatásával hajtották végre, mert a bilincs kényszerítő eszközt – még az alvás idejére is – szükségtelenül, míg a látást akadályozó textilt a rendeltetésszerű használattól eltérően az emberi méltóságot sértő módon alkalmazták, amely ezáltal a fogvatartással szükségszerűen együtt járó testi, lelki szenvedésénél lényegesen nagyobb szenvedést okozott.
A nyomozó ügyészség a TEK főigazgatójával 7 rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás bűntettének gyanúját közölte. Hajdu János panasszal élt a gyanúsítás ellen, nem ismerte el a bűncselekmény elkövetését és vallomást tett. A gyanúsított szabadlábon védekezik.
További részletek a HVG360 cikkében olvashatók!
