Jövő héten, július 13-án adják át ünnepélyesen a Mercedes-Benz második gyáregységét Kecskeméten, ennek kapcsán igyekeztünk feltérképezni, a gyárnyitás és az új kormány által a vendégmunkások terén hozott szigorítás milyen hatással van a kecskeméti munkaerőpiacra. Nem volt könnyű dolgunk, a helyi nagyvállalatok érezhetően nem szívesen kommunikálnak ezekről a témákról. Hraskó István írása.
A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. korábbi közlése szerint 2500 munkahelyet teremt második kecskeméti gyárában, és továbbiakat a beszállítói oldalon. Így összességében a beruházás keretében 3 ezer új munkahely lesz az üzemben (az első gyárban 4500 munkavállaló dolgozik).
A cég már tavaly ősszel elkezdte a toborzást, május-június folyamán pedig kilenc állomásos roadshow-t szerveztek Bács-Kiskun megye hét településén - időrendben: Dunaegyházán, Lajosmizsén, Kiskőrösön, Kiskunfélegyházán, Tiszaalpáron, Kunszentmiklóson és Kecskeméten -, valamint Nagykőrösön és Szolnokon; jellemzően fesztiválokra, majálisokra, falunapokra, városi rendezvényekre települtek ki. Ezek alkalmat kínáltak arra, hogy az álláskeresők, érdeklődők megismerjék a gyár aktuális állásajánlatait, kérdéseket tegyenek fel a vállalat munkatársainak, tájékozódhattak a kiválasztási folyamatról, és akár azonnal jelentkezhettek is a számukra ideális állásra.
Már ez is mutatja, hogy csak Kecskemétről és szűkebb vonzáskörzetéből sem tudja a gyár feltölteni az üres pozíciókat (Szolnok 60, Dunaegyháza 70 kilométerre van a megyeszékhelytől) - de ez nem ismeretlen dolog, eddig is így volt, sokan járnak be most is dolgozni Kiskunfélegyházáról, Nagykőrösről vagy Ceglédről, és sokan éppen a Mercedes-gyár miatt költöztek át a Vajdaságból.
- Kíváncsiak voltunk, a cég milyen stratégia mentén toborzott, és milyen kihívásokkal szembesült (honlapjuk szerint július 8-án 26 nyitott pozíció volt). Sok kérdéssel megkerestük a céget, érdeklődtünk például, összesen hány új munkahely jön létre az új gyár átadásával, hány saját munkavállalója lesz a bővítés után az MBMH-nak Kecskeméten, és hány további kölcsönzött munkatársat foglalkoztatnak majd? Rákérdeztünk arra, hogy az általuk kínált bér magasabb-e a helyi cégek által adott béreknél, juttatásoknál, emellett kíváncsiak voltunk, a járási hivatal foglalkoztatási osztálya tud(ott)-e kiközvetíteni álláskeresőket a bővítés kapcsán, és hogy melyik munkakörbe a legnehezebb dolgozókat találni. Szerettük volna azt is megtudni, az új munkaválallók toborzását nehezíti-e, hogy nincs elegendő számú bérlakás a városban?
- Miután az új kormány által hozott rendelet szerint Magyarország nem ad ki ezentúl vendégmunkás-tartózkodási engedélyt, csak foglalkoztatási engedéllyel jöhetnek külföldi dolgozók, megkérdeztük, hogy ez jelent-e nehézséget az MBMH-nak a munkahelyek betöltésében? Végül arról is kértünk tájékoztatást, hogy jelenleg hány harmadik országbeli vendégmunkás dolgozik (akár kölcsönzött munkaerőként) a kecskeméti Mercedes-gyárban, és a bővítés kapcsán tervben volt-e/van-e továbbiak alkalmazása.
Az MBMH tájékoztatása viszont nagyon szűkszavú volt, így gyakorlatilag alig kaptunk érdemi válaszokat.
„A kecskeméti Mercedes-Benz gyár 2012-ben kezdte meg működését. Mintegy 5000 munkavállalójával a régió egyik legnagyobb munkaadójának számít. A telephely jelenleg a core szegmensbe tartozó új modell, az új elektromos C-osztály gyártásának felfutására készül. A tervezett új modellek gyártásának elindításával összefüggésben a Mercedes-Benz tovább bővíti kecskeméti gyárát. Jelenleg is zajlik az új munkatársak toborzása, illetve a létszámbővítés folyamatosan halad. Kérjük megértését, hogy további részletekkel kapcsolatban nem áll módunkban nyilatkozni“ - szólt a hivatalos válasz.
Tabutéma lett a vendégmunkások ügye
- A Mercedes-Benz új üzeme nyilvánvalóan olyan hatással lesz is a kecskeméti munkaerőpiacra, hogy elindíthat egy mozgást, az esetlegesen magasabb bér miatt többen úgy dönthetnek, hogy szerencsét próbálnak az autógyárnál. Szerkesztőségünkhöz több helyi cégtől is jutottak el olyan információk, hogy ezek a jelenségek az elmúlt hetekben már jelentkeztek náluk, több munkavállalójuk is felmondott és az MBMH-hoz ment.
- És itt van a vendégmunkások kérdése is, amely most ugyancsak felmerül, és dilemma elé állíthatja a kecskeméti vállalatokat, elsősorban a nemzetközi cégek (azon belül is a Mercedes-gyárnak beszállító multik) hazai leányvállalatait. Mint ismert, a Tisza Párt már a választási kampány alatt megígérte, hogy szigorítaná a vendégmunkások behozatalát, amit végül június elején meg is tett. Úgy döntöttek, hogy vendégmunkás-tartózkodási engedéllyel harmadik ország állampolgára nem foglalkoztatható többet. Mint a Telex megjegyezte, fontos azonban kiemelni, hogy ezzel voltaképpen csak a Fülöp-szigetekről érkező munkaerőt korlátozza a kormány, és onnan is csak azokat, akik a tömeges munkaerő-behozatallal foglalkozó munkaerő-kölcsönzőkön keresztül érkeztek eddig az országba. A Master Good vezetője, ifjabb Bárány László erre azt mondta, hogy ha nem hozhatnak vendégmunkásokat a Fülöp-szigetekről, akkor leállítják a 120 milliárd forintos gyárépítési terveiket, amire reagálva Magyar Péter keményen odaszólt és a cégnek juttatott állami támogatásokat, valamint a magyar dolgozóknak adott alacsony fizetéseket kezdte emlegetni. A miniszterelnök szerint ha a Master Good tavalyi 25 milliárdos profitja 1,5 milliárddal kevesebb lett volna, akkor tudtak volna annyi fizetést adni a magyar dolgozóknak, hogy azok ne menjenek külföldre dolgozni egy hasonló gyárba, és most nem külföldiekkel akarnák feltölteni az állományt.
A szóbeszéden túl szerettünk volna pontosabban látni, ez a két hatás milyen kihívások elég állítja a helyi cégeket, vállalatokat, ezért megkerestünk tíznél több kecskeméti vagy Kecskeméten tevékenykedő nagyvállalatot, valamint több munkaerőkölcsönzőt.
- Alapvetően arról érdeklődtünk, hogy miként látják jelenleg a kecskeméti és a környékbeli munkaerőpiacot, milyen problémákkal szembesülnek, mennyire könnyen/nehezen találnak új munkatársakat, Kecskemét mekkora vonzáskörzetében keresik őket? Rákérdeztünk, a Mercedes-gyár bővülése okoz-e számukra plusz kihívást, nehézséget a munkatársak megtartásában és toborzásában, az MBMH-nál kínált bér és juttatás jelenthet-e olyan vonzerőt a munkavállalók számára, hogy átmennek oda dolgozni, tapasztalják-e ennek jeleit? Kíváncsiak lettünk volna a véleményükre a bérlakás-helyzet kapcsán is, és főleg arra, hogy mit szólnak az új vendégmunkás-szabályozásról, jelent-e majd működésükben gondot?
Úgy látszik, mind a két témát rázósnak ítélték a megkeresett cégek és munkaerő-kölcsönzők, mert csak egy válaszolt közülük, de ők is kérték, a nevüket ne írjuk le.
„Több szempontból monitorozzuk a helyi, a regionális munkaerőpiacot: a toborzási folyamatunk során, állásbörzékre, munkáltatói fórumokra járunk, így átfogó képünk van. Egyszóval, intenzíven változó és nagy kihívások elé állít bennünket: nagyon sok vállalat toboroz, és ez főképp a termelési pozíciók miatt nehézség számunkra is. A toborzási csatornáink még viszonylag jól működnek, más kérdés az elérhető jelöltek tapasztalati háttere, gyakorlottsága, elköteleződése“ - válaszolta egy multinacionális gyártóvállalat.
Mivel működésük nagyban eltér a Mercedesétől, ezért a célcsoportjuk sem ugyanaz. Emiatt a kihívást számukra a munkaerőpiac átrendeződése okozza, „a sok lehetőség, ami miatt a munkavállalók könnyen és gyorsan váltanak, sokszor kevésbé átgondoltan“ - írták. Az autógyár elszívó hatása megfogalmazásuk szerint náluk „kevésbé megfigyelhető“.
Az üzemhez több irányból céges buszjárattal szállítjuk a más településről érkező munkatársaikat, körülbelül 35 kilométeres távolságból. A járási hivatal foglalkoztatási osztálya nemigen tud nekik kiközvetíteni dolgozókat, „ilyen alacsony munkanélküliségi ráta mellett ez szinte lehetetlen, de jó a Hivatallal a kapcsolatunk, ezt értékeljük, sok hasznos munkaerőpiaci információval segítenek bennünket“ - válaszolta a multinacionális gyártóvállalat, amely jelenleg csak magyar munkavállalókat foglalkoztat, így a vendégmunkások kérdése náluk „nem releváns“.
Jelentősen csökkent a kecskeméti és környékbeli munkanélküliek száma
Bács-Kiskun megyében április végén 9 694 fő nyilvántartott álláskereső szerepelt a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) regiszterében, 164 fővel kevesebben, mint egy hónapja; az előző év azonos időszakához képest pedig 6,3 százalékos (649 fő) csökkenés figyelhető meg. Az álláskeresők között nagyjából fele-fele arányban találunk nőket (4965 nő) és férfiakat (4729 fő). Iskolai végzettség tekintetében a legfeljebb általános iskolát végzettek 3358 fős létszáma az álláskeresőkön belül 34,6 százalékot jelentett április hónapban. Középfokú iskolai végzettséggel 5 662 fő (58,4 százalék), felsőfokú végzettséggel 674 fő (7,0 százalék) rendelkezett. A közel 10 ezer nyilvántartott megyei álláskeresőből 2561 a Kecskeméti járáshoz tartozik, tavaly áprilishoz képest ez jelentős, 8,7 százalékos csökkenés.
Áprilisban a megyében bejelentett új álláshelyek száma 1388 volt, az időszak elején meglévő 3276-tal együtt 4664 álláshelyet tudtak a hónap során felkínálni a munkát keresőknek. Az összes munkalehetőségből 3356 állás maradt a hónap végén betöltetlen. Ezzel 100 nyilvántartott álláskeresőre az időszak végén 34,6 üres álláshely jutott, szemben az előző év április havi 24,5 mutató értékkel - olvasható a megyei kormányhivatal foglalkoztatási főosztálya által készített munkaerőpiaci helyzetképben.
