Július 15-én, szerdán a napnyugtát követő órákban földi szúnyoggyérítést végeznek Kecskeméten – erről néhány nappal ezelőtt adott ki jelent meg egy közlemény a kecskeméti önkormányzat honlapján, amelyről a KecsUP Hírek is beszámolt. A tájékoztatás szerint a gyérítés során Deltasect PR 1,2 ULV szúnyogirtó folyadékot vagy Deltasect PR 20 ULV szúnyogirtó koncentrátumot alkalmaznak. Az önkormányzat a katasztrófavédelem közlése szerint a készítmény kis mennyiségben kizárólag az érzékenyebb rovarokat pusztítja el, melegvérű állatokra és az emberre nem veszélyes, hatóanyaga pedig néhány óra alatt lebomlik.
Frissítés: cikkünk megjelenését követően a Városháza sajtóosztálya telefonon jelezte, hogy a szúnyoggyérítést nem az önkormányzat, hanem a katasztrófavédelem koordinálja.
A városvezetés egyúttal több óvintézkedésre is felhívta a figyelmet. A kezelés napján azt javasolják, hogy a szabadban tárolt gyermekjátékokat, élelmiszereket, evőeszközöket és a kint száradó ruhákat takarják le vagy vigyék fedett helyre. A permetezés idején, valamint az azt követő egy órában ajánlott zárva tartani az ajtókat és ablakokat, kikapcsolni a külső levegőt beszívó szellőztető berendezéseket, a kertekben termett zöldségeket és gyümölcsöket pedig fogyasztás előtt alaposan megmosni.
Más módszert javasolnak
A közlemény megjelenését követő napokban ugyanakkor több kecskeméti civil és magánszemély is jelezte aggályait az önkormányzatnak, illetve szerkesztőségünknek. Többen azt kérték, hogy a tervezett kémiai földi szúnyoggyérítést halasszák el, vagy vizsgálják felül a módszerét. Ezzel a kéréssel, közérdekű beadványában fordult Kecskeméti jegyzőjéhez Mikulás Gábor, a Zöldítő Civil Társaság önkéntese is.
Indoklásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a kémiai földi szúnyoggyérítés nemcsak a csípőszúnyogokat érinti, hanem számos más, ökológiai szempontból hasznos rovarfajt is. Mint írta:
a beporzó rovarok és más hasznos ízeltlábúak állományának csökkenése kedvezőtlenül hat a biológiai sokféleségre, az ökoszisztémák működésére és végső soron az emberi környezet minőségére is.
Beadványában Mikulás Gábor idézte Gajdos László, az élő környezetért felelős miniszter július 13-án nyilvánosságra hozott állásfoglalását is. Eszerint a szúnyogok elleni védekezés szükséges, ugyanakkor a jelenleg alkalmazott kémiai földi gyérítés környezetterhelő és korlátozott hatékonyságú. A levél szerint a miniszter arra is rámutatott, hogy a korábban alkalmazott készítmények esetében ezer elpusztított rovarból átlagosan csak egy volt szúnyog, míg a jelenleg használt szerek esetében száz elpusztított rovarból is mindössze egy tartozik a célzott fajhoz.
A Zöldítők önkéntese emlékeztetett arra is, hogy a miniszteri állásfoglalás szerint a hosszú távon fenntartható megoldást a célzott biológiai szúnyoglárva-gyérítés jelentheti, amely Nyugat-Európa több országában már meghatározó gyakorlat. Ennek alapján azt kérte a jegyzőtől, hogy a tervezett kezelést ne hajtsák végre, hanem – amennyiben erre lehetőség van – részesítsék előnyben a környezetet lényegesen kevésbé terhelő biológiai védekezési módszereket.
Levelét azzal zárta, hogy meggyőződése szerint Kecskemét természeti értékeinek, beporzó rovarainak, madárvilágának és teljes élővilágának védelme hosszú távon a város lakóinak közös érdeke, ezért bízik abban, hogy a döntés során a közegészségügyi szempontok mellett a természet- és környezetvédelmi szempontokat is mérlegelik.
Szerkesztőségünkhöz egy magánszemély is eljuttatta észrevételeit. Levelében azt írta: tapasztalata szerint sokan nem is találkoznak jelenleg jelentős szúnyogártalommal a városban, ezért felmerül bennük a kérdés, mi indokolja a permetezést. A levél szerzője attól is tart, hogy a kezelések során a szúnyogokon kívül számos más rovar is elpusztulhat, miközben a szúnyogok rövid időn belül újra kikelhetnek a pangó vizekből.
Felvetette továbbá, hogy a városban nagy számban élő fecskék és denevérek – amelyek természetes módon fogyasztják a szúnyogokat – éppen az esti órákban aktívak, amikor a permetezést végzik. Kérdéseket fogalmazott meg azzal kapcsolatban is, hogy a lakosság minden tagja megfelelően értesül-e a gyérítésről, illetve mi alapján döntenek a kémiai kezelés elrendeléséről: valódi szúnyoginvázió, a tigrisszúnyogok elleni védekezés vagy egy előre meghatározott protokoll indokolja-e azt. Véleménye szerint hosszabb távon a biológiai védekezés jelenthetne környezetkímélőbb megoldást.
Az ügyben megkerestük Kecskemét jegyzőjét. Arról érdeklődtünk, tervezik-e felülvizsgálni a szerdára meghirdetett szúnyoggyérítés végrehajtását, illetve látnak-e lehetőséget arra, hogy ilyen rövid időn belül más módszert alkalmazzanak. Arra is rákérdeztünk, hogy hosszabb távon kezdeményeznek-e szakmai egyeztetést annak érdekében, hogy a jövőben a jelenleginél környezetkímélőbb megoldások kerüljenek előtérbe. Amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Előzmények
A kecskeméti önkormányzat néhány nappal ezelőtt jelentette be, hogy július 15-én földi szúnyoggyérítést végeznek a városban, kedvezőtlen időjárás esetén pedig július 16-án vagy 17-én pótolják a munkát. A közleményben részletesen ismertették a felhasznált készítményeket, valamint a lakosságnak szóló óvintézkedéseket is. A városvezetés arra is felhívta a figyelmet, hogy a szúnyogok elleni védekezésben fontos szerepe van a lakosságnak: az ingatlanokon található fedetlen vízgyűjtők, esővízzel telt edények és más pangó vizek rendszeres megszüntetésével jelentősen csökkenthető a szúnyoglárvák fejlődése.
