Az Országgyűlés pénteki döntése alapján a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) elnöki tisztségét Unger Anna Róza tölti be. Aki már a szavazás előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a korrupció elleni kérlelhetetlen küzdelemhez és a közbizalom kiépítéséhez a legkiválóbb szakemberekre, köztük Ligeti Miklósra (ő szintén az elnöki poszt várományosa volt) számít. Emellett azonban a jelölti meghallgatásán azt is elmondta,
különösen fontosnak tartja a közbeszerzések, koncessziók, pénzalapok és állami szerződések átvilágítását, ugyanakkor szerinte „botorság” lenne azt várni, hogy a hivatal első, hatéves ciklusa alatt jogerős ítéletek születnek a nagy ügyekben. Azt viszont reálisnak tartja, hogy ennyi idő alatt a felelősök legalább bíróság elé kerüljenek.
A társadalom többségének fogalma sincs, kicsoda Unger Anna
Csakhogy a titkos szavazáson 137 igen, 7 nem szavazatot kapó, és 1 képviselő tartózkodása mellett megválasztott Unger szermélye nem okozott sikert a magyar közéletben. Az Europion friss kutatásából ugyanis kiderült, hogy lakosság 57 százaléka nem érzi eléggé tájékozottnak magát ahhoz, hogy megítélje a jelölést. A hivatal alapszintű ismertsége viszont magas: a lakosság 70 százaléka legalább nagy vonalakban tudja, mivel foglalkozik az NVVH, a népesség negyede (25 százalék) ugyanakkor csak a hivatal nevét hallotta, míg 5 százalék még azt sem.
Hirdetés
A hivatal élére jelölt Unger Anna Róza a közvélemény túlnyomó része számára ismeretlen. Mindössze 9 százalék ismerte korábban is a nevét; 57 százalék először a mostani jelölés kapcsán hallott róla, 34 százalék pedig egyáltalán nem hallott róla – még a jelölés kapcsán sem.
Nem ezt ígérte a Tisza májusban?
A felmérésen túl sokan felvetették azt is, hogy Magyar Péter miniszterelnök az Országgyűlés május 9-i alakuló ülésén azt mondta, az elsők között fogják benyújtani a vagyonvisszaszerzési hivatalról szóló törvényt, mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogyan működött az elmúlt évtizedek hatalmi rendszere, és hogy milyen döntések vezettek oda, hogy a nemzet közös vagyonának jelentős része egy szűk politikai és gazdasági elit kezében koncentrálódott.
Hirdetés
Hozzátette, a hivatal fel fogja tárni az állami közbeszerzések rendszerét, a koncessziós szerződéseket, az alapítványokba kiszervezett közvagyont, az állami beruházások túlárazásait, az uniós forrásokkal való visszaéléseket, a Magyar Nemzeti Bankhoz kötődő pénzügyi konstrukciókat, a tao-rendszer pénzmozgásait, a magántőkealapok, az offshore hátterű konstrukciók szerepét, valamint minden olyan ügyletet, amelyeknél felmerül a közvagyon sérelmének, a hivatali visszaélésnek, a hűtlen kezelésnek, a pénzmosásnak, a költségvetési csalásnak vagy a vagyonkimentésnek a gyanúja.
Ezt mondta a döntésről a miniszterelnök
„Ha az Országgyűlés tiszás többsége nem szavazta volna meg Unger Annát az NVVH elnökének, akkor lehet, hogy örökre lekerül a napirendről az NVVH működése, a vagyonvisszaszerzés és a vagyonvédelem“ - reagált a pártja döntését ért kritikákra Magyar Péter egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, ha ez nem történt volna meg, úgy új pályázatot kellett volna kiírni, új eljárást kellett volna indítani, ami hetekig eltarthat, és szinte lehetetlen lett volna olyan jelöltet találni, aki kétharmados felhatalmazást nyújtott.
Kitért arra is, hogy hallja a kritikákat amiatt, mert az elnökjelöltnek voltak olyan kijelentései, amelyeket nem szívesen hallanak az emberek. „Az egyikük azt mondta, hogy csak az ellopott vagyon tíz százalékára merné azt mondani, hogy visszaszerezhető, a másikuk pedig azt, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben hat év előtt nem várható jogerős ítélet“ - emlékeztetett Magyar Péter, aki szerint ezzel mindkét jelölt a fájó igazságot mondták el, még ha ez nem is tetszik az embereknek. Kijelentette azonban, hogy az azonban nem megengedhető, hogy kisebb-nagyobb büntetőügyek, adott esetben 5-10-15 évig tartanak. Ezért benyújtják azokat a javaslatokat, amelyek lehetővé teszik, hogy felgyorsuljanak az eljárások.
Hirdetés
